Enni, de hogyan?

Azon gondolkodtam, hogy az önellátás mennyire összetett dolog.
Először is, a fizikai távolság kilométerben mérve még nem elég, nem kell folyton a telefonon, vagy az ismerősökön "lógni". A magány, az egyedüllét érzése alapvetőnek számít nálam ebben. Hogy az ember tudja, lesznek pillanatok az életében amikor csak előnyére fog válni, hogy tudja ha minden kötél szakad önmagára még akkor is számíthat. Mert a barátok jöhetnek mehetnek, a kapcsolat megszakad, langyosodik, és lássuk be sajnos a szülök sem élnek örökké.
Szóval kell hogy meglegyen az önmagadba vetett hited, és ez legyen erős, vagy legalább nem az első problémánál meggyengülő, mert akkor az egész szart se ér.
Na de kicsit elkalandoztam, a lényeg hogy ha van az embernek pénze, ha nincs, egy napban az egyik legfontosabb dolog hogy az ember rájöjjön mit és mennyit akar enni, és ezt hogy akarja véghez vinni. Na ez feladat.
Hihetetlen hogy ez néha mekkora teher, felkelsz és eljutsz egy pillanathoz, persze ez mindenkinek változó, hogy mit is kéne enni? Mi van otthon, mennyi időd van, esetleg van e valami amit hirtelen a reggeli gondolatára megkívántál, hideg, meleg, főzöl, rendelsz, szóval ehhez néha az embernek még ébren lévő agysejtje sincs, nem hogy konkrét haditerve.
Hogy ez az egész hogy merült fel bennem? Valahogy az ütött szöget a fejemben, a régebbi bejegyzésekbe belekukkantva, hogy mennyit és miben változott az életem, azóta hogy végül is elköltöztem otthonról. Bár az utóbbi mondatom baromi felnőttesnek, meg komolynak hangzik, a gyerekes dac hatására született. Mert ugye meg kellett küzdenem a haditerv megkomponálásával, éhes voltam xD.
Jó persze ez napjában többször előfordul, de más hogy küzd meg ezzel? Csak nekem okoz néha ez ekkora problémát?
Mert még ehhez az is hozzájön hogy szeretek enni, és finomat, tehát ha nem vagyok sablon müanyagkaja mániás, akkor nem árt valamit konyítani a főzéshez. Na és ez megint egy probléma. Mert az ember otthon néha választási lehetőség nélkül eszik ami elkészül, de ha egyedül van, úgy mond magára utalva, akkor ez a döntés is az ő kezében van. És az egyszerű kaják is bizonyos sorrendet megtartva készíthetőek csak el étkezési vagy inkább fogyasztási szempontból az ehető kategóriába sorolás esélyeseként. És akkor az ember lánya jön hogy na mi az neki, csinál már valami otthonos kaját, pl. paprikás krumpli, zöldbableves, zöldségleves, csipetke tészta, konzervből paradicsomleves, és akkor még a sütikről szó sem volt. Mert mégis mi bonyolult lehet egy zöldbablevesben??
Hát igen, a vásárlási procedúrán túl jutva, gondolva arra hogy saját igényeinknek megfelelően kaporral szeretjük így a tél közepén, kell bab, és szerintem a befőttes bab finomabb mint a fagyasztott, mert annak olyan hűtő íze van, meg nem tom, azt hiszem valamennyit már főznek az üveges babon, olyan finom és puhán ropogós, néha még a frissnél is jobb.  Meg őrölt pirospaprika, liszt, ecet, cukor, só, tejföl.  Ahan és amikor hazaérkezel és rájössz hogy valamit elfejtettél, vagy már mikor ott tartasz hogy a főzés közepén jársz és valamit baromira elfejtettél megvenni, akkor kerülnek sorra a különböző alternatív helyettesítési módok, és végül valami tök mást alkottál mint eredetileg terveztél. De ha még minden klappolt is, az egész tortúrához viszonyítva pillanatok alatt eltünteted a végeredményt. Viszont ha már eljutsz idáig akkor valamilyen szinten mégis büszkén gondolsz arra, hogy bizony ha úgy nézzük mégis csak te maradtál a végén állva, és nem fogott ki rajtad az a nyavalyás recept, akkor a mosogatóban álló oldalágon termelt nem hasznos koszos edények halmaza tuti lever a lábadról. A kérdés az: megérte???
De gondolom az ilyen mindennapos kihívások nélkül az egész túl uncsi meg lapos lenne :D.

Téli álom xD

Egy csomót gondolkodtam, hogy na mit is kéne írnom, meg párszor már eljutottam hogy hű na majd mindjárt írok egy bejegyzést, és utána csak bámultam a semmit, mert mégis mit írjak.
Egészen múlthét csütörtök óta, nap mint nap az a legnagyobb kihívás az életemben, hogy felkeljek pisilni, meg ha elfogy az innivalóm akkor felöltözzek és liftezzek 3 emeletet, hogy a lent lévő kis boltban megvegyem a szükséges folyadék mennyiségemet. Ugye milyen megerőltetően hangzik mindez?
Hát ja, és hétfő óta még néha ennyi se megy. Egész nap alszom, a matek óráimat is lemondtam a hétre, ne hogy már valami miatt, fel kelljen kelnem délután 4 körül. Valamikor este 8 körül szokott el jönni a pillanat hogy na most már kúrvára éhes vagyok, úgy hogy ideje megmozdulni, ha végre kitaláltam mit is egyek, akkor utána pedig olvasok, találtam egy csomó könyvet amihez kedvet érzek hogy újra olvassam, utána valamikor 4-5 óra körül hajnalban megint benyomom a szunyát, és az egész kezdődik előlről. Ami még hab a tortán hogy a telefonomat is kikapcsoltam hétfő délután óta, aki keresni akar, az tegye inkább a jövőhéten, addigra talán összeszedem magam. :)
Nem mintha a múlthéten bármi baromira megerőltető dolgot csináltam volna, egyszerűen csak ez az elő tavaszi szünetem.
Van megint órarendem, még hétfőn csináltam, de persze nem végleges, meg még nincs is meg a megfelelő kredit értékű tárgy, meg valami tesit is fel kell vennem, szóval még nem véglegesített.

yee

Vizsgaidőszak vége :).
Bár ez egész jó hír, nekem kicsit most pihennem kell hogy ezt az egészet megemésszem.
Talán keddig egyedül leszek, mert a lakótársaim hazamentek, csak ez is olyan hamar el fog telni, pedig imádok lustálkodni. Az egyéb dolgok amikkel foglalkoznom kéne ez idő alatt is nem tom mi lesz, mert a nem csinálok semmit, és nem gondolkodok elv sokkal kényelmesebbnek hangzik.
Még mindig eléggé zavart vagyok, de próbálok Viki tanácsának megfelelni, és nem gondolkodni a dolgokon, ami néha nehezemre esik, de mi az ami könnyű.

Agyalok az agyamon, és nem maradt le ékezet, mint hogy agyalok az ágyamon.....xD

Na szóval elvileg minden embernek van agya, és mi emberek azért vagyunk megkülönböztetve egy csomó élőlénytől, mert hogy ugye még gondolkodni is tudunk.
De...
Van az amikor az ember könyvet olvas és tökre beleéli magát, hogy ha például megzavarják, teljesen megfeledkezik arról ki is ő a való világban, vagy hogy milyen eget rengető problémái vannak.
Ami néha elég fura. Mondjuk rám is olyankor tör a szükség ilyen fajta könyvekből amikor vizsga előtti éjjel van, vagy már az nap csak még hajnal, és olvasok, olvasok, majd sajna vége és akkor kell néha vagy fél óra mire kikerülök a hatása alól, és leesik, hogy a francba még mindig nem tudok rohadtul semmit az aktuális tárgy körében...
De az se megy hogy ne olvassak, vagy foglaljam el magam valami tök mással mint a tanulás, mert különben olyan érzésem van, hogy az agyam helyem is elpárolog, nem csak az agysejtjeim.
Viszont tök jó, mert amikor megbukom az első írásbeli vizsgán egy tárgyból, akkor következőleg már többet tudok, mert valahogy kicsit fogékonyabb lettem a témára, és ez segít a matek más tárgyrészében is, mert ezek rohadtul összefüggnek, mint egy pókháló, csak épp titán szálakból, azt nincs az a nukleárisan sugárfertőzött légy vagy szúnyog ami azt szétbarmolja.... már ha kicsit el akarunk asszociálni, a végtelen számok tengeréről, a biosz partjai felé...
És mért ne akarnánk, mikor néha kicsit se pihentető az Euler-féle fí függvényre gondolni, főleg ha az ember kicsi lányának, a definíció elmondásában az is gondot okoz, hogy nem jut eszébe az első szó, pedig nem bonyolult, csak nekem nem áll rá a nyelvem (a tetszőleges az a bizonyos mondat kezdő szó), és amikor már olyan stádiumba süllyed, hogy a prímecske kicsi jelzőcskéje se ugrik be, pedig ez aztán rohadt alapvető, de a fehér nihil köd ami a fejemben uralkodott, túl domináns volt, mint s hogy ezt a mámorítóan édes szót a számba adja, sikerült totál idiótának tűnnöm, 1 mondaton belül kétszer, naaaa és melyik az a piciny szavacska a prím előtt (??), hát a relatív.............(p,q)=1.
A gráf elméleti nüanszaimról még nem tudok mit írni, mert most fogok neki kezdeni tanulászni, sűrűn közbeiktatva valami lebilincselő olvasmánnyal, hogy a végén ne érezzem magam mocsári sügérnek..  :).

5/3

Na egyen megint túl vagyok szerencsére, de a hátralévő ketté elég megterhelő lesz, mert azokhoz kell a legtöbbet tanulni, ami szörnyű, de majd lesz valahogy, az is boldogít hogy már csak 2 hét van hátra a vizsgaidőzsakból.

5/2

Na legalább az algebra sikerült.
Még így is vannak nehéz perceim ha azon gondolkodom, hogy pillanatokon belül a jövőhetet fogjuk megélni, és én azt nem akarom nagyon, hiszen már csak két hét van hátra a vizsga időszakból, és komolyan mondom, már utálom az egészet.
Most itthon vagyok, tegnap este érkeztem haza, és hát a mai napon is meg volt az a szokásos, mekkora hülyeség volt haza jönni pillanat. Máris szivesen visszamennék.
Vannal dolgok amiket az adott pilanatban még értem miért  csináltam, de később egszerűen már fogalmam sincs, és ilyenkor jön az hogy elbizonytalanodom, biztos szükségem van nekem erre, és persze a szokásos válasz erre az hogy nem. És ilyenkor igyekszem mindent vissza csinálni a számomra utólag megmagyarázhatatlan tettem előtti állapotba, persze aztán erre is igaz lesz hogy na jó meg tettem valamit és (??), minek csináltam vissza (??)....stb.
Nem tudom találok e valaha valakit aki ezen az egészen ki tud igazodni, mert bevallom én se néha...

I-I-I-I-I-----------

Na mostanában kicsit gyakrabban vagyok itt jelen, legalábbis az írások gyakoriságából erre lehet következtetni nem igaz??
Pedig nincs is gépem, és ráadásul úgy érzem hogy egy-egy nap között néha nem 24 óra telik el, hanem sokkal több, ha viszont tanulásról van szó és nem olvasásról vagy netezésről, máris hihetetlenül megrövidülnek az órák számai, és ez nyomasztó.
Hát ja a hangulatom nagyon mélyen van, nincs kedvem semmihez, és néha azt sem tudom miért élek, semmi értelmét nem látom, nézem ezt a sok embert itt debrecenben, és azon gondolkodom, vajon hogy tudják végig csinálni egyik napot a másik után, mert nekem néha nem megy, csak lesek ki a fejemből, és hopp eltelt a nap, és én megint nem tanultam.
Nem akarok hazamenni csütörtökön, ugyanakkor vissza jönni sincs kedvem, és ez igaz mindenre, hogy pont annyira nem akarok egy dolgot mint az ellenkezőjét se.
És ez most nem éppen a kellemes hangulatomat segíti, ebben az évben lehet többet sírtam, szenvedtem, mint tavaly félév alatt se, és nem tudom pontosan mi is az oka, bármi amihez hozzá kezdek katasztrófába torkollik, és a régi jó megérzéseim semmire se jók, úgy érzem magam mint akit elhagytak és megtiportak, pedig semmi ilyen nem történt, és mégis, fogalmam sincs mi lesz most, ha nem megyek át a vizsgákon mi lesz velem, és egyébként is miért hittem azt hogy a nagy küzdő szellem, ami segített hogy elviseljem hétvégéről hétvégére mamáékat nem hagy cserben, fogy el, stb...
Most nem tudom miért is kéne küzdenem, hiszen így se úgy se megyek semmire, és talán nem is akarok, megrekedtem a gödör alja felé, és a fel vagy le kissé összezavarodott bennem, és a le vel szimpatizálok.
Nyomorúságosnak hangzik, hát ja az is, beteges és nyomorúságos, és ez vagyok én.
Na jó befogom, emésztem az egész miatt így is magam, nem kell ezt annyira hangoztatni igaz? xDDD.....-I-

5/2 elvileg, de mégsem...

Na tessék, nem kellett sokat várni erre az eget rengető csodára sikerült megbuknom, na jó csak elhasaltam az egyik vizsgámon, de ez végülis várható volt, itt aztán rohadtul magolni kell, mert én nem tudok bevágni 49 oldal értelmetlen nem emberi nyelven íródott matek elméletet. Nekem ez a képtelen kategóriába tartozik, és jézus, még van mindig 4 belőle. Nem tudom menni fog e, vagy lesz olyan ami a végére is karó marad. A fejem üres, folyton alszom, még felkelni sincs erőm, nincs gépem, van netem de nem tom min használni, és akkor még ez is. Nem is tudom mi lenne a célravezetőbb ha csak szimplán a falba verném a fejem, vagy célzott öngyilkosság, és nem ilyen passzív mint maga az egyetem, nem, valami ütősebb kéne, ami hamarabb hat. Már arra is gondoltam mekkora poén lenne debrecen összes gyógyszertárjában meg venni ugyan azt a fájdalom csillapítót, szóval az embernek könnyű dolga van egy ilyen nagyvárosban, de persze, még mindig nem hagynak az álmaim, szóval élni kell, nincs mese, azt nem mondom hogy tanulni is, mert azt azért annyira nem akarok, de majd valamit kitalálok bár ez a hétvége otthon nem biztos hogy jótékonyan fog ebben segíteni, de kit érdekel kell egy kis levegő változás, meg még az is kiderülhet hogy a vonaton a legcsodásabb tanulni, főleg majd ha teljesen elmebetegnek néznek a kis mantrám miatt, mint kromatikus polinom....
Nem baj, majd lesz valahogy vagy nem tom, kicsit se érdekel, csak az hogy mikor lesz már végre gépem, most még az sem zavar, hogy holnap reggel fel kell kelnem korán és a matek halmazos tanár hegyibeszédét meghallagatni olyan cím szó alatt, hogy na látják maguk 11-en akik a 14-ből mind megbuktak ide és ide ezt kellett volna írni.. és még a tanár van lesújtva, szerintnem nem kell aggódni, mi is le vagyunk, de mi az egésztől, mert ez nagyon gáz, mármint komolyan meg kell tanulni, annyira ramaty hogy mondom még egy sima tétel se maradt meg a fejemben.... bár a feladatokat mind megcsináltam, sajna azzal nem lehet összeszedni a szükséges 20 pontot a ketteshez az 50-ből.
És akkor mit ír a horoszkópom a hétre, hogy ha suliba járok nagyon rá kéne állnom a tanulásra, mert most valami nagyon csodálatosan sajátíthatnék el, a jövő ígéretét vagy mi a francot, de most komolyan, ez nem újdonság, csak a hogyanja az ami gondot okoz.
Kiderült hogy Dia nem utál, csak problémái voltak, és ez volt a kommunikációs csatorna teljesmegszűnésének oka.
Lehet ezt el kéne játszanom Lilla esetében is, de ott még félek egy kicsit hogy nem ilyen választ kapnék vissza.
Ma van hétfő, és még csak a 10. nap az évből, máris tökre lehangolt az egész, és akkor tessék, szerdán itt a következő vizsga, és ezt még átrakni sem tudom, mert nincs több időpont, szóval ha ez nem jön össze, akkor nekem algebrából annyi, pedig a gyakorlatom 4-es lett. Lehet valami agyserkentőt kéne vennem, vagy nem tom, semmit se tudok, hülye vagyok, de lassan már nem is csak az a kis betűs, ha nem a nagy HÜLYE. 
Gratulálok Hajni, az eddigi teljesítményed rohadtul kiemelkedő, egy hatalmas NULLLLLLLLA.
Jó jó, lehet kicsit túlzás, de ez szar és kész, egyébként tegnap vettem egy 4x4x4-es rubik kockát :D, mert találtam, de eddig csak az 50%-át sikerült kiraknom, és most még ezt is hagyjam félbe....
Majd szólok ha kilábaltam a kergemarha kórból, addig mindenki hagyjon, fertőzőőőőőőő...............

5/1

Na részben vissza jöttem a szünetecskémről, nem azt mondom hogy meg van a gépem, de már most elég közel vagyok hozzá, hogy meg legyen.
Abban reménykedem, hogy bár holnap szombat lesz mégis csak megkapom holnap, ha nem akkor még mindig reménykedhetek a hétfőben, mert végülis az sincs messze, ami viszont gáz, mert hétfőn halmazok vizsgám lesz, és igaz hogy írásbeli, de még mindig egy csomót kéne rá tanulnom, végülis mire való a hétvége, ha nem arra hogy az ember végkimerülésig tornáztassa az agyát a sok elméleti matek megtanulásán.
Szinte tisztára hihetetlen számomra, hogy még csak most telt el 1 hét ebből az újévből, néha úgyérzem van az már 3-4 hét is. Másrászt, nindjárt itt a március... Újra meg vannak az életemben a kettősséggek.
És igen, agyalni valóm is van rendesen. Először is, mennyire béna hogy néha olyan gyerekesen viselkedem, valahogy meg kéne komolyodnom bizonyos szintig csak persze, nem 100%-osan, csak jobban mint most.
Másodszor az új dolgoknak nem merek esélyt adni, mindig kivárok, tanulményozom, agyalok, és a végén már baszhatom az egészet. Szóval most ez is egy új feladat.
A matek korrepetálós dolog elég jól megy, már mint tetszik, és örülök hogy a szabadidőmben is a matekkal foglalkozhatok még ha kicsit másképp is mint eddig. A legjobb hogy bár nem estis, de végre van egy lány aki érettségi felkészítésre jelentkezett hozzám, és már előre is imádom a faladatot, mert az lesz vele, ráadásul ez olyan 16 hetes feladat lesz :), ami kicsit rontja az összhatást, az az hogy olyan nagyon szép csaj, amire én sose leszek képes, és egy kicsit mindig irígyelni fogom, másrésztről meg okos, a szüleinek van pénze, már most van 2 nyelvvizsgája, és a ház is amiben lakik nagyon nagy és nagyon szép. Na mindegy, a kitűzött célt kell teljesíteni hát ha én is kapok egy kis prémiumot a belefektetett munkámért cserébe...xD.
Az öt vizsgából egyen már túl vagyok, az európai uniós ismereteken, és lehet hogy gáz, de én sose akartam az eu-ról tanulni, így mereven elzárkóztam középsuliban, itt meg most nem jártam órára, csak a legelsőn voltam, ami tartott összvissz 30 percig xD, na mindegy ennek ellenére meglett a kettes :), bár azt hogy mi az a "demokratikus deficit" most se tudom, vagy esszét írni az eu mezőgazdaságipolitikájáról...mert hogy ilyenek voltak benne, úgy hogy tökre meglepődtem hogy meglett és nem húztak meg..
Na jól van, mindig örülök ha kiírhatom magamból azt a zavart ami a fejemben uralkodik, még ha mások számára az egész nem is nagyon érthető, mert inkább homályosan utalok a dolgokra mint hogy konkrátan leírjam, de így jobb :)
Ha valaki ráér szombat esténként néha gondolhatna rám, vagy szurkolhatna értem, hogy eltaláljam mind az öt számot az ötöslottón xD Puszika...

Parancs

Az eheti horoszkópomtól megkaptam a szükséges letolást a lelki siránkozás miatt, így most a leírtak szerint gyúrok a szedd össze magad rész megvalósításához.
Aki tud szorítson nekem, a vizsgáimhoz, örök hála érte... :)

Hajnal féle újévi hangulat...kicsit másképp

Azon gondolkodtam, hogy illene nekem végre írni valamit ebben az új évben. És mégis semmi erőm hozzá. Nem csak fizikailag vagyok lelakott állapotban hanem szellemileg is.
Ez a végeredményben nem látszik, de jó ideig próbálkoztam leírni hogyan is érzem magam, de nem jártam sikerrel. A lényeg hogy jó adag önutálattal máris gazdagabb vagyok, de végül is 1355 Ft-al is, ugyanis luxoron lett egy kép találatom. Ha nagyon lelkizős akarnék lenni, azt is mondhatnám hogy örülnöm kéne a lehetőségnek amiért nekem megadatott hogy megéljem a 2011-es évet, még sokaknak ez nem jött össze, de őszintén megmondva nem nagyon izgat a dolog.
A fizikai törődöttség oka, hogy volt egy kisebb kalandom a padlószőnyeggel, és több sérülésem is igazolja, hogy nem én nyertem, és nem csak a fogyasztott alkohol miatt veszítettem.... A szellemi panasz okozója pedig én magam vagyok, és így megoldást találni a dologra, hacsak nem vagyok skizofrén, asszem kicsit macerás lesz, hagy ne mondjam lehetetlen.
Mivel volt időm gondolkodni, így kihasználva a lehetőséget, azon gondolkodtam mégis hogy jutottam idáig, vagy ide, és mivel érzelmileg zárkózott vagyok, most meg főleg, már ha egyáltalán beszélhetünk arról hogy nekem vannak érzelmeim, mert lehet nincsenek, vagy érzéseim, ilyen nüanszokkal meg már nem is foglalkozom, szóval nem mesélem el mire jutottam a tükörképemmel folytatott diskurzus során, de elég szánalmas vagy siralmas a dolog.
És tudjátok mit, ez mind igaz, és ezt igazolja, hogy bármikor ha lelki válságban szenvedek, nincs ember a világon akit azon nyomban felhívhatnék, ha tekintettek vagyok arra hogy minden embernek meg van a maga élete, és néhány dolog másoknak nem jelent annyit hajnali 3-kor mint nekem, mert egy zárkózott, szeszélyes, naív idióta vagyok.
Nem akartam ennyire szomorúnak, vagy elkeseredettnek hangzani, de így sikerült.
Most próbálok valami nem túl rideg és valóságos, hanem kicsit pozitív beütésű pillanatot említeni, tehát tegnap volt szerencsém az év első napfelkeltéjét végig nézni, és kicsit villamosozni, sétálni a belvárosban, és élvezni a békés kora reggeli város hangulatát, megfűszerezve azokkal az emberekkel aki éppen akkor próbáltak hazavergődni, és tényleg baromi kellemes volt, egy kis időre sikerült az összes gondolatot kivernie a fejemből, és csak megélni a pillanatot :)

BUÉK

B.U.É.K!!
Szóval mindenkinek boldog új évet, és remélem mindenki megússza az egészet fagykár nélkül :) Én mindenképpen ebben reménykedem majd, mikor elindulok ebbe a -10 fokba xD

Szünet

Több szempontból is, egyrészt, tényleg eladtam a gépem, és most gép nélkül maradtam pár napra, amíg a következő meg nem érkezik, kb 10 nap.  Nem tudom hogy fogom túlélni, szerintem könyvtárba fogok menni, mert a leveleimet is meg akarom majd nézni, meg néha a farmom.
Szünet van ha úgy nézzük suli szempontból is, bár ez a tanulós vizsgaidőszakos rész, nem éppen a kellemes szünetek közé tartozik, de reméljük valahogy majd túlélem.
A virtuális billentyűzet gondolatára teljesen rá vagyok izgulva, bár lehet nem lesz akkora gyönyörűség mint elsőre hallatszik, ha lesz egy kis tapasztalatom, majd  leírom a véleményem.
A karácsony jó volt, nyugis, pihentető, harmonikus. Most viszont bele kéne lendülnöm a dolgos hétköznapokba, már ami még ebből az évből maradt. Az új évre nincs semmi ötletem, vagy fogadalmam, talán annyi, hogy megpróbálok koncentráltabb lenni, mert ez most végül is fontos.
Lelkileg nagyon jól érzem magam, meg van az egyensúlyom, ami több szempontból is csodás, mert ez segít a mindennapok élvezésében, és megadja az ehhez szükséges lelkierőt, azaz az önerőt.
Az az újabb hajmeresztő ötletem támadt, hogy nekem nagy álmom a fehér egér tartás. És most miért ne valósíthatnám meg ezt, hiszem minden feltétel adott hozzá, csak az a kérdéses, a lakótársaim ezt mennyire tudják tolerálni, majd megkérdezem, és nem csak ez a nehézségem támadt, hanem az is, hogy mégis milyen kis rágcsálót válasszak, mert a degutól a japán táncolóegérig, a csuklyás patkányon át elég nagy a választék, arról nem is beszélve hogy egérből is van pár fajta, de ezt persze nekem kell kitalálnom, meg itt jön egy másik fontos kérdés, tényleg szükségem van erre??
Azonnal jelentkezem, ha meg lesz az új kis szemem fénye xD.
Boldog Újévet Mindenkinek!!!!!
Puszi, Hajnal!

Karácsony

Je, íme itt van a gyerekek számára hőn áhított ünnep.
Most hogy a gyerek korszakból én már papíron kinőttem, és elvileg valami fiatal felnőtt kategóriába estem, nem tudom ilyen megítélés szerint kellene kezelnem ezt az egészet. A gond ott adódik, hogy eddig se nagyon kedveltem, mert már nem azt az érzést képviselte nálam, mint mondjuk 6-10 éves korom között, akkor még az egésznek meg volt a varázsa, hiába tudtam hogy nincs jézuska. Talán a válás volt az oka, a megrendült kis világomban már semmi se volt ugyan az, miért épp a karácsony lett volna ez alól kivétel(??).
Ez az első önálló karácsonyom, és őszintén végig gondolva, most egy kicsit vissza jött ebből a varázsból, csak már más szempontból látom az egészet. Szóval úgy mond a nyűg részét is. 6 évesen végül is kigondolja végig, milyen macera egy fát valahogy haza hozni, főleg egy ilyen nagy városban, egy panel lakásba, a tömegközlekedés igénybevételével. Nem mintha a megfelelő fa kiválasztása nem lenne melós dolog.
Ezzel azt akartam jelezni hogy elért a felnőtt része is a karácsonynak, legalább ilyen szempontból kicsit felnőttesnek érzem magam, egyébiránt a hétköznapokban továbbra is elég gyerekesnek.
Nem tudom pontosan miért kellett nekem azon a régi, évezredekkel ezelőtti napon blogot nyitnom, de ezt sugallta a megérzésem, hogy jól fog jönni, szükségem lesz rá.
És még ha nem is olvassa senki, a magam örömére szívesen írom. Jó pár alkalommal próbálkoztam már a napló írással, ami ehhez eléggé hasonlít, de sose működött. Ehhez képest ez mondhatni bevált. Talán amiatt van, hogy gép kell hozzá, meg internet, és mindkettő hódolója és fanatikusa vagyok :)
Ha már a gépnél tartunk, nosztalgia alkalmából írok most valahanyad sorban, mert már csak ez az ünnepi hétvége van és túl adok a jelenlegin, ami szörnyen a szívemhez nőtt. De sajnos részben egyéb okok, részben amiatt szükséges ez, mert úgy érzem változásra van szükségem. Ez az úgy mond változtatni akarás, az életemben most nem kis felfordulást okoz, már mint ez az új cél, mert még mindig nem bírtam kiverni a fejemből, azt a mondatot pár héttel ezelőttről, hogy ki is vagyok én. Most ezt keresem, kutatom mondhatni, és a géppel kapcsolatos problémám az, hogy túlzottan ragaszkodom a gépemhez, hogy nekem fontosabb a laptopom, mint néhány ismerősöm, és ez így nem normális, valahogy több figyelmet kéne fordítanom az emberekre. Ami nekem egy elég gyenge oldalam, de mire való az élet, ha nem új dolgok kipróbálására, a lehetőségekkel való végtelen kísérletezgetésre?
Ráadásul meg vagyok fázva, ami nem éppen üdítő, de annyira nem veszélyes. Csak nincs hóóóóóó :S
A szilveszterrel kapcsolatban még több problémám van, hogy azzal mit kezdjek még nem tudom.
Újévi fogadalmat én nem nagyon szoktam tenni, mert már most ilyeneken kell gondolkodni, de az embernek ilyenkor nagyobb hajlama van visszatekinteni, és leltárba venni az elmúlni készülő év eseményeit, értékelni önmagát.
Talán hülyeség hogy ezeket az ünnepeket önként vállalva egyedül töltöm, de már rosszul vagyok az évenkénti családi álkarácsonyozástól, mama dilijeitől, meg hogy azt hallgassam épp milyen mondandója van, csak magáról beszél, mert imádja hallani a saját hangját, önző, együgyű vénasszony, apa se érzi át az egészet, minél hamarabb a nőjénél akar lenni, szerencsére már minket nem cipel, és folyamatosan megy a hülye tv. Nekem érzelmi oldalról ennél több kell, én ennél még egymagamban is többet produkálok. A képen az én picurka feldíszített fám látható, talán nem látszik de sok nehézséggel találtam szembe magam, mikor kitaláltam hogy nekem igenis lesz fám. :D
Január 3-áig teljesen enyém a lakás, amiben albérletben lakom, és ez szavakba nem fogalahatóan békés.
Olvastam pár horoszkópot 2011-ről magamnak, és elvileg jó évet ígérnek a csillagok, bár ehhez az én közreműködésem is fontos :)
Na jó, abba hagyom itt az érzelmi ömlengést, és mellesleg megjegyzem, hogy a legutóbb elfelejtettem említeni hogy újabb országként Horvátország is csatlakozott az érdekes helyek listámhoz, amit köszönök, ugyan úgy mindenki másnak is aki véletlen idetéved, magyarul Kellemes Karácsonyi Ünnepeket vagy Boldog Karácsonyt! kinek melyik tetszik jobban :)

Csúcs(dísz)???

ÉÉS igeen, nem buktam meg trigoból, 3-as lett a zh-m, így nem kell a pót zh-tól rettegnem, csak a szóbeliktől.
De hallod, nem gondoltam volna, hogy egy nem tanár gyerek is tud ennyire céltudatos lenni, már mint ahhoz képest hogy 13 éves. És én segítsek neki verseny feladatokat megoldani, felkészülni az órai dolgokból, és még előre tanulni is. Á mi ez nekem, meg annak a szegény gyereknek, gondolná az ember ha a szülő erősködne, de nem ez a gyerek vágya. Kicsit furi nekem ez a debreceni stílus, de hát bele lehet szokni, meg hogy ekkora különbség legyen egy városon belül két hetedikes gyerek között, és nem IQ szintileg, hanem tudás szintileg, hogy mit tanítanak az egyiknek és mit a másiknak, fényévnyi a különbség. Az egyik kb 5-6.-os anyagot tanul döcögve, a másik 10-eseknek szánt dolgot tanul egészen jól, és mégis mi a közös bennük, hogy mindkettőt ismerem. :)
Bár továbbra is úgy látom hogy jobb ha csak annyit mondok matek szakos vagyok, azt nem hogy mire szeretnék úgy mond szakosodni, az elemző és gazdasági matematikustól kezdenek rám úgy nézni mintha egy másik dimenzióból jöttem volna, vagy mintha 3 fejem nőtt volna, az persze megint csak mellékes, hogy egyesek még azon is meglepődnek hogy már egyetemista vagyok, és nem középiskolás (xD), meg kell mondjam ezen néha én is meglepődöm...
Érdekes módon, most hogy Niki a kedvenc lakótársam még hétfőn hazament, jobban érzem magam, és Mariannal és Kittivel is többet beszélgetek, az egész egészen barátságos.
Na most megyek, azt hiszem komolyan veszek végre egy fát, csak azt nem tudom komolyan szükségem van e csúcsdíszre????

Team Erik (L)

Még 4 nap és egy időre megkapom a jól megérdemelt magány otthonos érzését, ugyanis a lakótársaim csütörtökön végre teljes két hétre hazamennek, valamint utána is csak elvileg vizsgázni jönnek csak, de ez még nem százas, és egyéb gikszer is közbejöhet.
Ez a hülye fa, valahogy nekem nem akar összejönni, az az igazság hogy ami problémát okoz az a szállítása, mivel hozzam el idáig? Buszra felengednek? Vagy csak taxival tudom ideszállíttatni?
Ami viszont kicsit ront az összhatáson az az, hogy valamiért bennem a január mint legalább 30 napos távolságra lévő izé létezik, de sajna tudatosult bennem, hogy az egyik időpont a január 5 vagy 6, nem tom pontosan már 3 hétre sincs.. :S
Ez rohadt szar, meg az hogy tudom, hogy ennyi hülye bizonyítást én az életbe nem fogok tudni megtanulni, nem hogy ennyi idő alatt.
Új hobbiként mindemellett, eddig is terveztem hogy szívesen korrepetálnék, de ugye kicsit féltem meg egyebek, de igazi célul én esti tagozatosakra vadászom, erre, van két hetedikesem (:S), ami még csak nem is középiskola, hanem általános, és egy kicsit lehangoló, mármint mennyire más egy Horner-séma, egységgyök, jobb sodrású bázis rendszer, bijektív leképezés, vagy gráfelmélet mellett, a normálalak, hatványozás alapjainak megtanulása. Nagyon fura, hogy ez mennyire kezdetleges, persze fontos a továbblépés szempontjából, de hú szóval akkor is, mindegy, továbbra is reménykedem, hogy egyszer majd lesz valaki aki engem fog felhívni, hogy érettségi felkészítője lehessek, és hab ként a tortán esetleg esti tagozatos....az maga lenne álmaim egyik netovábbja :D.
Ja és meg kell említenem, hogy a hugom, nem hogy csak kiröhögött, de pillanatnyi szürkeállomány rendszeri lefagyásként csak a hülye szó jutott eszébe, semmi egyéb hangzatos szinonima, ami kicsit egyhangú volt, de most mit várhat az ember a rokonától(??), ja és mindezt azért mert bátorkodtam a matek korep cuccot a hobbimként feltüntetni, és nem is hogy csak neki, hanem az egyik apukának aki felhívott, de lássatok csodát, nem tette le rögtön a telefont, sőt, a fia az egyik kis tanítványom xD.
Aki bátorkodott gondolkodni azon, hogy megnézi a Narnia 3. részét, annak sürgősen a figyelmébe ajánlom, hogy szerintem elég gagyi, de ízlések és pofonok...
Ha már így a filmes cuccoknál tartok, egyszerűen kiábrándító hogy a True Blood sorozat mennyire kifordítja a könyvben leírtakat. Főleg Erik szempontjából, az az egész családi tragikum szál, a korona jelentősége, Russel Edington befeketítése, a szerelme megölése ráadásul pont Erik által, az államok összecserélése, szóval az egész, annyira lealacsonyítóan maradi, meg hogy Bill megkéri Sooki kezét (?????ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ), szóval mi ez már? Egy új történet, akkor meg ne viselhesse a True Blood nevet!!!!!!!!
De komolyan, meg Eriket sokkal kegyetlenebbnek, zsarnokibbnak, vérszomjas elmebeteg halucinációktól szenvedő őrültnek írja le, pedig nem is az. Szóval a vizuális örömökön túl, nem sok pozitívum van a dologban, legalábbis nekem mint könyv párti Team Eriknek.

Talán nem kellett volna...

Van egy kedves ismerősöm, aki kényszert érez kinyílvánítani a véleményét, nekem is írásba adja...
Szóval semmi gond, én teljesen megértem, néha leírni könnyebb mint folyton újra meg újra elismételni nekem, mekkora egy idióta vagyok ezzel a matek szakkal.
Ami talán igaz, talán nem, de mégis mi a frász karikát választottam volna ha nem a matekot? Én tudom hogy nem vagyok egy szuper matekos, sőt egészen átlagosan közepes vagyok, de ez segít túlélni a hétköznapokat, ezt szeretem, ehhez legalább egy kicsit értek. Biztos felvettek volna villamosmérnöknek is, mert alacsony volt a pont határ, sőt még fizika szakra is, de mégis mit kezdtem volna ott magammal??
Így ez tűnt a legideálisabb megoldásnak. Bár ehhez meg tanulnom kéne akkor már, de itt van egy kis jellemhiányosságom, vagy mim, szóval a  lényeg hogy a magoló génem selejtes.
Ja és itt szeretném megjegyezni azt az érdekességet, hogy a blogot megnézték több ide nem vágó országból is: Oroszország, Irak, India, Brazília, Hollandia, Tajvan, Argentína, USA, Kanada, Románia, Szlovákia, Anglia.
Szóval ez szerintem elég fura, mármint hogy téved ide egy Tajvani, vagy Indiai, esetleg Iraki (és még olyan mentségem sincs hogy be akarnának szervezni terroristának, mondjuk ilyen öngyilkos merénylő meg robbantó biztos nem is lennék xD).

Tervezgetés...

Tudom hogy ez elég rejtélyes szó, de szeretem hogy ilyen összetett.
Bár valahogy sose semmi nem úgy jön össze ahogy tervezgetem, néha úgy érzem nem kéne semmit végig gondolnom, mert tuti nem úgy alakulnak majd a dolgok. Mintha a sors pontosan tudná én hogy szeretném csinálni vagy alakítani akár csak a holnapi napot és meg kapom az inverzét, a totális ellentétét. De gondolom a lényeg az hogy így izgibb.
Ma megint túl vagyok egy zh-n, most kombinatorikából, a múlt héten volt infó, halmazok és függvények, környezettan, tegnap volt egy algebra, és holnap lesz egy trigonometria. Kicsit leterhelő, ma is ez a kombi, 9 feladat volt gráfelméletből. Hát mondhatom hogy a kedvencem az volt, amikor ki kellett tudni számolni hogy 201 és 900 között hány olyan szám van ami se 7-tel, se 8-cal, se 11-el nem osztható, ja igen a szitaformulát kellett használni, de számológép nélkül végig gondolni hány olyan van ami viszont osztható valamelyik számmal, vagy valamelyik kettővel, vagy mind a hárommal...néhány agysejtem inaktivitása arra enged következtetni hogy jelentős mennyiség kihalt a fejemben ez alatt a 3 hónap alatt...nem bírták a nyomást.
A többi meg majd most fogja meg adni magát mert kombiból szóbelire 30 tételem van, köztük olyan szavakkal hogy kromatikus szám, meg prüfer-kód xD.
Az hogy trigóból a holnapi zh-n karót fogok írni majd nem 70%, a többi az remény a kettesre.
Környezettanból is sikerült megszerezni a kettest, én már csak azért is örülök, mert volt szerencsém összefutni olyan emberekkel akik most buktak meg belőle másodjára, nekem legalább sikerült elsőre.
Ma volt egy kis matek korrepetálásom is, egy kissé félénk 13 éves fiúval, szegény, én utálnám ha az apám rám szabadítana egy matek korrepetálót csak úgy...
És még büszkén jelenthetem hogy nem sikerült elzúgnom, a lépcsőkön különösen vigyázok, de szerintem amilyen jeges rémálmok a járdák ez a dicsőség hamar tovaszáll majd....

December.
Ismét ennél a bűvös hónapnál járunk. Az év végén, a karácsonyi és szilveszteri ünnepek előtt.
Nem gondoltam volna, hogy a hirtelen ötletből lett terv végül ilyen jól sikerül, mert szerintem igenis jól sikerült. Most hogy megint voltam otthon, a negatív érzéseim kicsit előtérbe kerültek, mert ez az egész helyzet ami van elszomorít. És nem tudok rajta sajnos változtatni.
Az idén, hacsak nem megint ilyen hirtelen felindulásból, már nem megyek haza. Most éppen azon vagyok hogy akkor legyen jelképes karácsonyom vagy se, de valahogy a fával és díszekkel semmi bajom, úgy hogy részben már el is intéztem a dolgot.
Diával nem tudom mi van, talán volt valami balesete és elfelejtett, vagy csak egyszerűen én haltam meg a számára, fogalmam sincs, talán ezt érdemlem, de azért fájni eléggé fáj, meg persze hiányzik.
Azért szerencsére van ellen példa is aki számára még élek, és azt is tudja hogy fontos nekem, és néha én is kapok kis jeleket hogy talán én is fontos vagyok neki, persze az is simán elképzelhető hogy képzelődöm :D.
Ez a vizsga jelentkezős játék nem a kedvencem jelenleg, mert hülye érzés hogy nekem kell kiválasztani az időpontot amikor hajlandó vagyok vizsgázni, de ez egyben akkor azt is akarná jelenteni, hogy az én felelősségem addigra fel is készülni rendesen az adott tárgyból, ami annyira nem mókás, mert ki szeret tanulni?
Most mondanám hogy amiből lehetett jó távoli időpontokat választottam, de nem, mert a türelem, várakozás se nagy erényem, így adtam magamnak 4 hetet, 1 hónapot ha úgy vesszük, jó volna január közepéig letudni a dolgokat, persze lesz amiből nem fog sikerülni, és újból kell próbálkoznom szerintem, de azért bízok a legjobbakban, tehát hogy mindenből átmegyek legalább 2-el.
A ciklámen virágom, mint előre jósoltam döglődik, igen gyors lefolyással. :S
Most van ez a zh-s időszak is, már volt a héten kettő, holnap lesz még egy, illetve a jövőhéten 4. És még infóból hacsak ez nem lett egyes, akkor pót zh-t is írnom kell.
Érdekes mennyire természetes nekem ez a sok különféle matek óra, mint ha mindig így lett volna, pedig alig 3 hónapja vagyok csak a rendszerben, de másképp már el sem tudom képzelni. És szerencsére örömöt is okoz, hogy feladatokat oldhatok meg, meg minden amit tanulunk, és ez nagyszerű érzés, mint ha mikor órán vagyok teljes, 100% esetleg 99% ember lennék, de amint kijövök, vége az órának már is rohamosan csökken ez az érték és olyan 45-10% között mozog. Ilyenkor csökkentett értékű áru vagyok xD.
Ja és említettem már hogy csillagánizst akartam, akarok venni, de még eddig sehol sem találtam ahol kerestem, akinek nem világos a képen középen az a csillagalakú barna izéről van szó, remélem valahol majd csak rálelek legalább egy csomagra, mert nagyon tetszik nekem.

Most akkor ki formál kit?

Na hát ja, megint nem tudok aludni, mert fordított rendben éltem a hétvégét, éjszaka fenn, nappal meg alvás. Most meg nem vagyok elég fáradt hogy el tudja aludni.
Valahogy a nevekhez jutottam, mert eszembe jutott hogy csoport társam mondta neki decemberben lesz a névnapja, de szerencsére még 2 hét múlva.
Na tehát,

Hajnalka 

név jelentése: Hajnal
név eredete: magyar eredetű, a 19. században elterjedt női név, az Auróra magyarosításaként, illetve a Hajnal név kicsinyítős képzős formájából.
név elemzése: A Hajnalka név az önkifejezésre erős vágyat érző személyiség kialakulását segíti. Viselői szeretnek olyan munkakörben dolgozni, amiben másokkal is kapcsolatban vannak, így elkerülhetik az egyhangúságot, amit nehezen viselnek. Ugyan szeretik a spontán cselekvést, mégis leginkább a gyakorlatias szempontok határozzák meg döntéseiket. Barátságos természetűek, de nehézségeik vannak a kommunikációval.

Renáta

név jelentése:  Újjászületik, újrakeletkezik
név eredete: Latin
név elemzése: A Renáta név barátságos természetű, kedves személyiség kialakulását támogatja. A név viselői otthonosan mozognak a művészet világában. Értékelik a minőségi dolgokat, de erejük, lelkesedésük nem mindig elég ahhoz, hogy valóra is váltsák álmaikat, vagy kielégítsék szükségleteiket. Sokszor segítenek másoknak, de az is gyakran előfordul velük, hogy túlságosan sokat foglalkoznak mások gondjaival.

Lajos

név jelentése: hírnév, háború, hangos
név eredete: Germán-francia eredetű
név elemzése: A Lajos név kettős hatással lehet viselőire, akik olykor nagyon kedvesek, felhangoltak, boldogok, és kellemes társasági emberek, de máskor mély önsajnálatba burkolóznak, hangulatuk ingadozó, és nagyon elutasítóak. Ez a természet mások számára kiszámíthatatlan és kiismerhetetlen, ami a magánéletükben is számos feszültség okozója. Gondolataik és érzelmeik mélyek, de mivel ezt túlérzékenység fokozza, minden vélt vagy valós sérelem mélyen érinti őket.

Emese

név jelentése: Eme, anya, anyácska
név eredte: Magyar eredetű, a finnugor tövű Emesü névből.
név elemzése: Az Emese név komoly, felelősségteljes, nyugodt személyiség kialakulását biztosítja. Diplomáciai érzéke kifinomult, stílusa kedves, lenyűgöző, könnyed, ezért sokan kedvelik társaságát. Mivel nagyon vágyik arra, hogy megérte mások gondolatait, érzelmeit, és ehhez igen magas érzelmi intelligenciával rendelkezik is, így olyan munkahelyen kamatoztathatja adottságait leginkább, ahol ez szükséges. A név viselői családcentrikusak, mint szülők nagyon megértők és türelmesek.

Viktória

név jelentése: Győzelem, diadal

név eredete: Latin eredetű, a Viktória győzelem istennőjének neve.

név elemzése: A Viktória felelősséggel bíró, méltóságteljes személyiség kialakulását támogatja. Szinte mindenben sikereket ér el, amihez csak fog. Becsüli a minőséget. Nagy érdeklődéssel fordul a filozófia felé, de különféle művészetek is nagyon lekötik, mint például a színjátszás, az irodalom, a zene. Sokat tűnődik az élet mögöttes tartalmán, érdeklik a különféle vallások és okkultizmus is. 

Nos aki úgy gondolja, hogy megérdemelte volna, hogy az ő nevét is leírjam, annak vigasztalásul mondom, hogy vagy nem találtam meg az adott oldalon, vagy már túl álmos voltam, hogy megpróbálkozzak vele. Utólag is bocsánat érte. Jó éjt :)

(Akit esetleg érdekel innen írtam ki őket: http://www.nevenapja.hu/nevek/nevek_jelentese.html ) 

Fagyott eső

Egyszerűen nem hiszem el. Az egész ország hóesés lázban ég, és na hol nem esik hó, na hol? hát ott ahol én vagyok, de biztos vagyok benne, hogy ha most pécsen járnék egyetemre, akkor ott nem esne, már csak azért is mert én ott lennék. Mondjuk nem tudom hogy esik e most ott hó, de jó eséllyel igen. Itt meg mi van eső..!! Hihetetlen mennyire bunkóság ez az időjárástól, már csak azért is mert figyeltem az előrejelzést és először csütörtökre, majd péntekre, végül szombatra mondta a havazást itt Debrecenbe. De valami ezek szerint nagyon mellé ment, vagy dugó volt felhőéknél, hogy nem értek ide időben, most meg nincs elég  hideg a havazáshoz. Én azt mondom ez szemétség, mi is ugyanannyira megérdemeltük volna a havazáshoz szükséges hideget mint az ország nyugati része. Na de azt mondom, hogy hajlandó vagyok túltenni magam a dolgon, ha fehér karácsony lesz, és nem csak itt Debrecenbe, hanem Tiszakürtön is, mert ugye muszáj vagyok az ünnep miatt hazamenni, és akkor már nem akarom ezt a pont ott nincs hó, ahol én vagyok dolgot eljátszani.
A lelkesedésem kicsit megcsappant, de most sütit fogok sütni a figyelmem elterelése érdekében, pici karácsonyi hangulatom van.
A zenés ismerősöm már nem ismerősöm, csak pillanatnyi fellángolás volt, kár érte.

+++

Elég vegyes hét kezdeten vagyok túl, mind érzelmileg, mind hangulatilag, mind történésekben, mármint hogy mi minden történt eddig.
Az összességet nézve, mondhatni szummázva az eddigieket, a végeredmény határozottan pozitív. Ami kissé meglepő, de inkább ne firtassuk, még a végén valami elromlik a gépezetben, és már nem is lesz annyira pozitív.
Megint vettem egy virágot, most egy sötét lilás cikláment, ami nagyon szép, csak nagyon félek nem nagyon fogja bírni mellettem a fényviszonyokat.
További nem teljesen rám jellemző dolog várható, pont úgy mint ez a rózsaszín kinézet, mert kivételesebben többször hallgattam zenéz az utóbbi 1 hétben, mint az utóbbi 3 hónapban :).
És úgy gondolom ez is hatással van a hangulatomra, és így arra is hogy feltudok kelni vagy sem. Mert a pihe puha takaróm alól való végleges kimászás minden reggel probléma, méghozzá hatalmas. Talán épp ilyen szempontból hiányzik kicsit a koli, mert ott aztán biztos hogy felkeltettek.
Most hogy megint itt ülök az egyetem főépületében, olyan szürreálisnak tűnik hogy a részese vagyok. Maxhangerőn fülhallgatóval a fülemben, egészen hangulatos. :)
Szombatra foglaltam jegyet a Harry Potter következő részére a moziban, este 21.45-kor kezdődőre, mert utána vagy hazasétálhatok, vagy ha nem vagyok elég bátor akkor haza taxizhatok.
Azon gondolkodtam hogy mi lesz a még ebben az évben bemutatott film, ami elég jó ahhoz hogy moziban nézzem meg. Meg kéne néznem de kissé lusta vagyok hozzá :D.

Pink

Aki blog kinézetét fájón rózsaszínnek ítéli meg, azzal közlöm, hogy az ismerősöm által küldött zeneszám a hibás, mert mondhatni megihletett. És nyugi nem azért rózsaszín mert bármi köze van a szerelemhez, csak szükségem volt valamire ami nem olyan hideg és sivár mint a Plútó, vagy a kinti táj. A kopasz fák kicsit szomorúan hatnak rám, a blog új kinézetére, amit van szerencsém és késztetésem 3-5 hetente megváltoztatni pedig egyáltalán nem lehet azt mondani hogy szomorú, vagy sivár. Mindenkinek derűs hetet, Hajnal :)

Zene

Most kicsit furán érzem magam, megint az érzéseim vannak összezavarodva, ami engem is még zavartabbá tesz, az alap állapoton felül. Nem akarom a teli holdra fogni, mert most nem csak az a "hibás".
Elbizonytalanodtam mi is az ami jó nekem, és mi az amit magamra kényszerítek mert ez az elvárás. És ha kiderítem mi melyik kis csoportba tartozik, se tudom mit kezdjek az egésszel, vagy megint olyan dologba ütöttem az orrocskám ami az én dolgom, csak lehet jobb lett volna nem feszegetni.
Nem tudom mi jó az állandóság vagy a változás, ráadásul nem filozófiai jelleggel hanem Nekem, Most.
Ráadásul akikről azt hittem közel állnak hozzám, kiderült hogy nem is annyira, hogy csak túl sokat képzeltem a dolgokba, és ráadásul nem csak rövid ideig hanem hosszabb ideig, és mindig elbizonytalanít ha rájövök nem reálisan látom, láttam a dolgokat, és ezért csalódás ér, ami ha úgy nézzük csakis az én hibám.
Nem tudom, nem e kétségbeesett próbálkozás az amit épp csinálok, és most még nem akarom konkretizálni mi is az amibe belekezdtem.
És ráadásul ha kiderült hogy az emberek csak kis mennyiségben képesek elviselni, akkor vajon mennyi esély van arra hogy a közelembe létezik olyan ember aki nagyobb mennyiségbe se csömörlik meg tőlem?
Lehet néhány árnyoldaláról még mindig nem tudok a kívülállóságnak....
És akkor itt van ez a zene, amitől potyognak a könnyeim, pedig egy olyan ismerősömtől kaptam, aki nem is ismer igazán. De ez nagyon ijesztő. Bár az élet általában ilyen, és akkor én gyáva nyuszi milyen eséllyel rendelkezem? Hát elég rosszal. Ami nem túl szívderítő.

A valóság

Az igazat meg vallva, egyáltalán nem akarok a Forma-1-re gondolni a következő pár hónapban, így tiszta "szerencse" hogy pont most lesz a téli szünet.
A vb végeredményt megtudva szörnyen el voltam keseredve, és amikor ránéztem a hatalmas spanyolzászlómra egyszerűen kitört rajtam a hiszti, szerintem vagy egy 40 percet sírdogáltam a földön összegömbölyödve. És persze hogy eszembe jutott a horoszkópos szöveg a szenvedésekről, úgy hogy azt is simán eltudom képzelni, hogy engem jobban lesújtott a végeredményt mint Alonsot. De nem tehetek róla, nagyon szeretem őt mint versenyzőt.
Sajnos egyre több problémám van a reggeli felkelésekkel, vagyis inkább azzal hogy nem tudok reggel felkelni, vagy legalábbis nem időben. Így a reggel 8-kor kezdődő óráimra nem tudok bemenni, vagyis megjelenni, mert kb. 9 óra van mikor felfogom hogy ma is elaludtam.
A hangulatom meglepően jó, most olyan egyszer fent egyszer lent stílusú, bár ha hinni lehet a csillagos dolgoknak, akkor a hétvégén bekövetkező teli hold az oka mindennek :), ne hogy már magamban keressem a válaszokat, nem azok mindig tőlem független események oka.
Hihetetlen mennyire nem lehet az ember életéből eltüntetni a kettősséget. És most nem akarok bele menni részletekbe, de szörnyen kiborító érzés. Mert nem tudok egyszerre a céljaimra is koncentrálni, meg lustulni mint eddig, végre ki kéne tartanom az egyik mellett és persze mindenki még én is tudom hogy melyiket kéne választanom, de vagy nem vagyok elég kitartó, vagy eléggé elkötelezett, de nem megy, egyszerűen nem tudom összehozni. Ilyenkor jön a szörnyű kis belső hang, aki szerint azért mert nem is akarom, vagy nem eléggé. És honnan tudjam nincs e igaza? És ami  a legrosszabb, hogy tényleg nem tudnám számomra is tetszetős válasszal megválaszolni a kérdést mely szerint ki is vagyok valójában?
Ami sejtetni véli a problémáimat, amiből pedig van is meg nincs is. Ez is olyan kettősség féle.
És mind emellett a nyávogós énem szerint az is baj, hogy nincs olyan személy az életemben aki támogatna, érzelmileg. És akármilyen szar igazat kell neki adnom. Néha igenis nehezen vallom be még magamnak is mennyire sebezhető vagyok. És hogy ezt mennyien tudják és kihasználják. De ebbe se akarok nagyon bele menni, mert az ujjal mutogatás annyira nem kenyerem. Inkább gyümölcs fogyasztó vagyok xD.

A természet ajándéka xD

Ezt muszáj közzé tennem, épp egy könyvet olvasok, ami gondolom nem annyira meglepő, ma már ez lesz a második, az első nagyon kellemes hatással volt rám, de ha nem baj, nem akarom nagydobra verni a címét, (így csak zárójelbe téve adom meg Maya Banks: Édes megadás, ja és az illetőnek van egy másik általam már olvasott könyve is, ami hasonló témájú, csak ajánlani tudom, persze csak bizonyos kor felett....). Szóval a bölcsesség ami a birtokomba jutott a következő: "A természetes kiválogatódás során a férfi péniszt és agyvelőt kapott, de vérből csupán annyit, hogy egyszerre csak az egyiket tudja működtetni. A női érzelmek pedig úgy alakultak, hogy a nő ebből a vérellátási problémából húzzon hasznot."
Nos én az ilyen humoros bölcsességekre mindig nyitott vagyok :).

Ki vagyok valójában?

Lehet uncsi, de eléggé szeretem a horoszkópos dolgokat, most épp ezt találtam, ja és bocs a diszkriminációért, de vagyok olyan önző hogy csak a saját horoszkópos dolgaimat tegyem ide fel, szóval rákok figyelem:
"Meg tudod találni a benned élő gyermeket, és emiatt a külvilágban a gyermekek is odatalálnak hozzád és jól érzik magukat a társaságodban. Neked is mindig szükséged van valakire, akivel egységben teljesnek érezheted magad. Ezt azonban nem mindig kapod meg, és olyankor sérül az egód. Az emberek elutasítanak, a sors kiragad a biztonságos környezetedből, és egyedül és kiszolgáltatottan maradsz. Neked van a legnagyobb szükséged az emberek közelségére és védelmére, mert egyedül életképtelen vagy. Te csak végső esetben, sebesülten és üldözve hagyod el a fészkedet, hogy valójában elindulj megkeresni önmagadat és a lelkedet. A környezetednek az a feladata, hogy eltaszítson, hogy aztán fájdalommal telve feltedd a kérdést: "Ki vagyok valójában?"."
Nagyon nem akarok reagálni a fent említett "vádakra", de gondoltam közzé teszem, mert érdekes dolgokat ír, bár én még nem vettem észre hogy egyedül életképtelen lennék, de sebaj, én egyébként is defektes rák vagyok, mert erősen érvényesülnek nálam az 'akszcendens' (a nyavalya tudja hogy kell ezt írni) nyilas előrejelzései, sőt néha jobban mint a rákok előrejelzései.
Na a matek részről elég jó esélyeim vannak, ami viszont biztos hogy projektív geometriából, már nem kell mennem vizsgázni, mert jelentkezni se fogok vizsgára, így a zh-nál tökéletesen kiderült amit már eddig is sejtettem, hogy nekem ez az egész végtelentávoli dolog végtelentávoli. Fogalmam sincs hogy jön ez az egész, a valósághoz, olyan idiótaságnak tűnik továbbra is. De nem baj, szerencsére ezt csak az általános matekszakosoknak kötelező felvenni, én csak úgy felvettem, mert először azt hittem nekem is fel kell,  utána meg megmaradt, de már eddig is úgy terveztem hogy ha átverekedtem magam a félév végi vizsgákon, és mehetek második félévre, akkor biztos hogy nem veszem fel a ráépülő tárgyat. Az összes többi zh-m jól sikerült, bár szerintem az algebra lesz a legjobb, olyan 4-5 körül. És csoda a halmazok és függvények se lett egyes, sőt sajna 1 pont híján 3-as. Nem baj, most egy kicsit megint úgy érzem hogy értem.
Az új lakótársaim, továbbra is furák, de nem baj, túl sokat nem érintkezem velük, meg vannak a köszönések, de ezenkívül semmi, túl távol állunk egymástól, vagy nem tom, de istenem a 3. a niki, na az nagyon gáz csaj, vinnyogó hang, rengeteg kiló felesleg, mondjuk egyikőjük se kicsi, mind 70 kiló fölötti, de ezz szóval ő dúrva. A szobám nagy, az ágyam szuper, az íróasztalom pedig természetesen király. A nagy spanyolzászlóm megint a függönytartón lóg, és alig 1-2 órája vettem két gyönyörű fekete porcelán tálat.
És most végre nem kell utólag letöltögetnem a kedvenc sorozataimat, hanem "élőben" nézem őket a hordozható dvd lejátszómon. :D

Pislogtam és végeeee

Na újra itt. Akarom mondani Debrecenben, megjártam a hadak útját, vagyis voltam otthon is, kedd estétől, péntek délutánig, azaz ma még otthon voltam. De elmondhatatlanul örülök hogy itt vagyok, mert itt szeretek lenni, valahol meg nem, most nem akarom konkrétan leírni hogy valójában utálok otthon lenni, legalábbis részben, mert nem csak én vagyok, kerülgetnem kell mamát, apa is jön megy, és az egész szar, szar, Szar. Na mindegy, elvileg karácsonyig most már haza se megyek, hacsak közbe nem jön valami, de majd reménykedem hogy nem fog.
A költözködősdi meg volt, most már az új helyről írok, egyenlőre elvagyok itt is, nem tudom meg mondani milyen érzés pontosan, de nem kellemetlen. Igazából az egészben most az tetszett a legjobban, hogy milyen kevés idő alatt össze tudom szedni az összes cuccom, és hogy mennyire pik-pakk el lehet juttatni valami másik helyre. Ennyi erővel könnyedén el tudom, majd juttatni külföldre is akár. És ez tök jó. Látszik hogy nem vagyok helyhez kötött, akarom mondani röghöz kötött, ez is egy fajta szabadság érzetet ad, és most azt tesztelgetem hogy ezzel beérem e akkor most egy darabig, és csökken az elutazhatnék vágyam :).
Ami viszont kellemetlen, ha már az előbb ez a szó jutott az eszembe, hogy pillanatokon belül vége sajnos ennek a kis őszi szünetecskének, és nekem nem igazán volt időm, illetve maradt időm valami tanulás félét összehozni xD, RÁADÁSUL pár hét és itt a december, amit most nagyon nem akarok. Légyszi, nem hagyhatnánk ki idén a naptárból???
És még Forma-1 is lesz a hétvégén, most lesz a Brazil Nagydíj, ami plussz izgalmakat fog hozni a szünetecske hátralévő részére.
Asszem ez most nem sikerült túl hosszúra, de elég fáradt vagyok, lemerített az otthonlét.....

nem az igazi

Na jó, megint tévedtem. Az a szomszéd lakás nem is olyan eszményi, csak az a vörös színű szoba. Most komolyan a konyha egyszerűen undorító állapotban van, a nénike mondja ne aggódjak jövő hónapban megcsináltatja, teljesen véletlenül pont akkor jön meg valami biztosítási pénz is amikor mondom neki hogy köszi, de ez a lakás 30-ért havonta, családi hadiállapottal, szar konyhával, plusz a lakás teli ilyen családi vackokkal, mint képek, emléktárgyak stb, NEM kell. Ja meg Anita is állítólag visszaköltözik a lakásba, úgy hogy Gabit a lakótársamat kidobja, én viszont maradjak, mert kell a pénzem, meg vigyázhatnék Dávidra. Mondom anyád, nem vagyok a cseléded, kösz de én is lépek, méghozzá minél hamarabb.
Na ez végre teljesül, mármint a minél hamarabb való lelépés. Elvileg jövőhét kedden.
Nem tudtam hogy ez a lakás keresés ilyen szar meló. 5 lakást néztem meg, hétfőtől szerdáig, miközben még zh-t írtam, órákra jártam, ide telefonáltam, oda telefonáltam, szóval apa kinyír majd a teló számlámért. De már végre meg van a következő hely ahol lakni fogok.
Nem tudom Rini szoktad e néha olvasni amit ide írogatok, de képzeld elég közel költözöm hozzád. Ha érdekelnek a részletek, majd jelezz valahogy. :D
Kedves Dia, neked is üzenek, hogy ez a találkozósdi már csak a költözéses mizériám miatt sem tud megvalósulni, nagyon sajnálom, de előreláthatólag jövőhét szerdáig még nem megyek haza, így mezőtúrra, illetve kuncsorbára sem.
Ja említettem már, hogy az új helyen, ami nem mellesleg kb 10 perc sétára van az egyetemtől (tehát nincs több trolizás reggel), szintén vörös színű szobával rendelkezik? Nagyon tetszik, már csak azért is, mert végre mehetek el innen.
Egyébként meg van az első jegyem ebben a félévben, a kombinatorika zh-t kaptam ki, amit kedden délután írtam, és 3-as lett, szóval ebből a tárgyból már gyakorlatom szinte biztosan nem bukok meg. Nem ilyen rózsás a helyzet a halmazok és függvényekkel kapcsolatban, mert ott is írtam ugye zh-t kedden délelőtt, de szerintem az csoda lesz ha meg van kettes, tehát majd mehetek félév végén pót zh-ra :S
Most örülök, hogy lesz az egyetemen ez a szakmai hét, és nem lesznek jövőhéten órák, nekem szerencsére már a héten se, így jöhet a pihi, meg persze a pakolászás, illetve a fejtörés, hogyan fogom a város másik felébe juttatni a nemrég vásárolt íróasztalomat?

ÚÚÚ, ez gáz

Nos, nem tudom kinek mennyire rémlik, mennyire örültem az albérletemnek, hát most hirtelen ugyan ez a pozitív örömöm átfordult negatívba. Anita a lakás tulajdonosa nehéz anyagi körülményei miatt, a bank javára elveszíti a lakást. Azaz költözöm.
Mondhatni ennyit arról, miről ábrándozzon az ember. Gabival a lakótársammal hétfő-kedd környékén beszélgettünk, hogy lehet másikat kéne keresni, mert Anita egyre nyűgösebb, zavar minket a feltöltős villanyóra, és egyébként is talán egy tv mégis csak jó volna. Ezt a nézetet kicsit osztom, a Forma-1 miatt, de én meg lennék továbbra is nélküle. Az internetet meg megoldottam, most már van mobilinternetem, és nem csórom a közelben lévő jelszónélküli vezeték nélküli neteket.
Csütörtökön hívott Anita hogy a hitele túlságosan túlnőtte oda a lakás. Bár szerinte a moratórium miatt, ez az egész elhúzódik tavaszig, tehát januárig simán maradhatunk. Azaz, hogy maradhatnánk, de én utálom ezt a bizonytalankodást, meg most minek fizessek bele olyan albérletbe ami csak pár hónapig tart, ha tart, akkor már inkább egy olyanba ami hosszabb távú, esetemben legalább a második félév végéig kihúzza, remélem addig én is :).
Most hirdetéseket böngészek, bár már van 3 kiszemelt. Ezeket hétfőn lehet megnézni kb november 1-től pedig költözhető, most már csak a lakás kinézete a kérdéses, remélem a háromból 1 jó lesz, mert igazán mehetnékem van. Eddig is az volt, de ilyen hírek mellett, kicsit erősebb lett az érzés.
Az egészben az a legabszurdabb, ami az egész bejegyzés elindítója volt, igazából még nem akartam konkrétan bejegyzést írni, szóval az az, hogy most olvastam egy 4 órával ezelőtt feladott hirdetést. 2 szoba+nappali, nemrég felújított, 25 plusz rezsi, és vajon hol? Víztorony utca 17. 4. emelet, pont ott ahol most is lakom, csak egy másik lakás. Egyszerűen úgy érzem meg kell szereznem. Kár hogy 2 havi kaució kell hozzá, amire most igazán nincs pénzem :(. Még így is határeset volt, de most plusz kiadásnak ennyi, akkor ezentúl asszem éhezek :D, legalább leadom azt a pár kilót ami most rajtam van. Csak lehet hogy felelőtlenség? Lehet hogy a másik lakás nem messze innen, havi fix 50ért okosabb lenne? Annyira nem tudom. Ott nem tudom kérnek e kauciót, lehet hogy nem, de akkor is miért pont most tettek fel ide hirdetést, mi van ha meg se találtam volna, vagy nem most adták volna fel, hanem 1 hét múlva. Szóval az egész kiakasztó, annyira sok az egybe esés. Egyszerűen hihetetlen.
Ugye ez most nagyon úgy hangzik, hogy már döntöttem is? Pedig ez nem volt szándékos, most komolyan már megint ilyen hirtelenfelindulásos, váratlan dolgot fogok cselekedni? Jó, bevallom igen. Reggel amikor már illik telefonálni rögtön csörgök is, és egyszerűen megmondom az illetőnek hogy kell a lakás xD. Most utálnom kéne magam. Szörnyű vagyok. Szörnyeteg.
És hogy mit írt erre a hétvégi horoszkópom, hogy ez az élet nevű csoda, engedjem hogy az érzés minden porcikámat átjárja.

Én hány gigás vagyok?!

Ma is okosabb lettem egy kicsit. Rájöttem hogy mégis csak szeretek vásárolni, csak nem ruhát meg ilyeneket, hanem virágokat és minden féle műszaki kütyüket. Olyan csábító dolgok vannak és néha olyan nehéz nemet mondani, mert olyan érdekes, vagy praktikus egy egy kütyü. De azért nagyjából sikerül hősiesem ellen állnom. Persze azért néha én is elcsábulok, mint sok más függő :)
Tegnap este voltam moziban, és bár egyedül mentem, furán jól éreztem magam a sok idegen ember között. Ez nem gyakran fordul elő velem, de ott egyszerűen csodás volt. A film maga is tetszett, pont ez az utazgatós téma is volt benne, hogy mindent hátrahagyni és új helyen, új életet élni, vagy hogy a változás jó, meg a szenvedés a fájdalom megerősít, és a változás felé mutat, hogy semmi és mégis minden állandó, és még körforgás is.
Tehát nagyszerű volt, csak így még érdekesebbé tette számomra ezt az egészet. Én is tudnék mondani 3 helyet, ahol a következő 1 évet el tudnám tölteni, csak egy kis pénz kellene hozzá, na meg persze nyelvtudás. Szóval maradok a seggemen, és szépen türelmesen, kitartóan, néha talán szorgalmasan, de kivárom hogy leteljen az itt kiszabott időm.
Ön magában ez a hely se rossz, sőt egyre kellemesebb, de valamiért az a belső késztetés nem hagy nyugodni hogy mehetnékem van. Szóval hogy ücsörögjek egy helyben ha be vagyok sózva??
Érthetetlen miért okoz akkora kínszenvedést a tanulás gondolata is. De nem baj, van gyakorlatom hogyan végezzek magamon erőszakot, és kényszerítsem magam az okosodásra, vagy legalábbis agyam szabad területének csökkentésére.
Az azért érdekes ha úgy gondolunk az agyunkra mint egy mondjuk 1024 gigás memóriára, amiből csak 102 gigát ha használunk. Vajon nekem ebből még mennyi szabad? Persze szerintem én nem használok csak kb 60 gigát, vagy annyit se, mert alul fejlett csökevényes agyam van, gondolom azért mert én magam is az vagyok.
Ma Skypoltam a családommal, igazán érdekes élmény volt, hogy így a kettőt összekötve mármint hogy látom is meg hallom is komplex élményt kaptam. Nem azért de skypoltam már mással is bár nem vittem túlzásba eme program használatát, de a saját családommal még egyszer se, és vidám kis dolog volt, hogy mamának aki 65 éves webcamon keresztül megmutathatom hol is élek. Kapott idegen vezetést is meg minden.
Ja a másik amiben a mozi kicsit segített, szóval mostanság sok apróság feltűnik ami örömöt okoz, mivel iskolába járni nem túl szórakoztató, és az egyik ilyen dolog hogy mennyire szeretek enni. Ez kezd meglátszani mert van újabb adag plusz kilóm, pedig az eddig is volt, és valahogy ráakartam venni magam hogy ne egyek ennyit, meg ne is édességet, de nem igazán ment, mert jól esett megenni bizonyos dolgokat, és most rájöttem hogy inkább leszek kicsit nagyobb darab de néha jókedvű, mint egy kicsit vékonyabb de morózus, keserű ember.

Újdonságok, elmebetegség

Na jó, azt eddig is tényként kezeltük hogy tökre idióta vagyok, de most már elmebetegségre utaló tüneteim is vannak. De ez van, ezzel együtt kell élnem.
Vettem a héten egy új számítógép asztalt, nagyon tetszik, meg minden, összeszerelésnél volt egy két kisebb nehézség de Gabival a lakótársammal simán leküzdöttük. Na de akkor már új gépre is szükségem van, legalábbis én úgy gondoltam. Főleg hogy az eddigi már kezd őskövületnek számítani, hiszen decemberben lesz 3 éves.
Khm, szóval azt is vettem. olyan 2 órája :) Nagyon tetszik, ez most teljesen fekete, az előző szürke volt nagyrészt, azonkívül nagyon tetszik, és már most is arról írok. A következő dolog ami még hiányzik, az egy táska a géphez, meg egy lámpa az asztalhoz. Utána elvileg abba hagyom ezt a költséges költekezést, de hát erre vettem fel a diákhitelt, mert volt pár dolog amire szükségem volt/van. Lehet hogy tényleg elmebetegség hitellel kezdeni az életemet, de kit érdekel. Először is lehet hogy bármelyik pillanatban elüt egy autó, vagy kiderül van valami halálos betegségem. A másik meg, hogy egyszer úgy is lesz hitelem, lakáshitel, kocsihitel, személyi kölcsön, valami tárgyra felvett hitel, szóval hitelem lesz, csak eddig az időpont nem volt tiszta. Most már az. De én tényleg élvezni szeretném ezeket az egyetemi éveket, majd utána mikor már szó szerint belekerülök az élet taposómalmába, munka munka hátán lesz, akkor legalább lesz mire vissza emlékezni, és reménykedni hogy meg fogom élni azt a 110 éves nyugdíjkorhatárt, már ha addig még lesz nyugdíj rendszer.
Szóval most az élet megint egy kicsit szebb, vidámabb hely lett számomra is. Az majd kiderül hogy ez meddig fog tartani. Mondjuk az első adag zh ig, mert utálok tanulni, de lassan el kéne kezdenem. Szerencsére némelyikben csak számolgatós gyakorlati feladatok lesznek, semmi elmélet, tehát van egy kis esélyem :).

Rák

Íme a Rákok horoszkópja az év utolsó 3 hónapjára:

"Nehéz időszakon vagy túl, de most végre fellélegezhetsz. Októberben már érezhető minden téren az a szerencse, ami az elkövetkezendő három hónapodat meghatározza majd. Munka téren nagy változás előtt állsz, és a sok vívódás után igent mondasz egy új munkára. Nagyon jó lehetőséget találsz, olyat, amit álmodni se mertél volna. A munkakörülmények, a fizetés, a feladat, mind tökéletesen megfelelnek a vágyaidnak. Az elején félsz, hogy megfogsz-e felelni a követelményeknek, de pár hét alatt belerázódsz, és bebizonyosodik, hogy nagyon jól döntöttél. Anyagilag sokkal jobban fogsz járni. A magánéletben is jó fordulatokra számíthatsz. Ha babát szeretnél, akkor az most összejön, ha még friss kapcsolatban vagy, akkor komolyra fordul a dolog. A szingli Rákokra is szerelem vár, első látásra beleszerethetsz valakibe, akivel boldog jövő vár rád."

Na és akkor most nyugalom, biztosan nem kezdek el filozofálgatni, arról hogy vajon akkor ez miért nem teljesül minden Rák horoszkópú személy számára, meg hogy annyi embert ennyi sorban 3 hónapra hogy a francba lehet leírni, és hogy tessék megint belekerültünk egy idióta skatulyába (az angoloknál galambdúcba, a németeknél meg fiókba xD), amibe vagy beleférünk vagy kilógunk belőle, vagy épp csak elhanyagolható százalékban jellemez minket.
De aki naivan és vakmerően fellélegezett annak most nincs szerencséje (valószínűleg nem rák a horoszkópja), ugyanis túldimenzionált életérzésem mellett harmóniában vagyok a projektivikus ekvivalencia teljes négyszöggel.
Semmi baj ha ez full értelmetlenül hangzik, sokszor én is így érzem mikor "előadáson" vagyok (igen még mindig nincs normális nevem az óráimra, mert az óráim nagy része nem a valós 1 óra hosszas időtartamot jelöli így az nem lehet, előadás a színházban van,  a szeminárium túlságosan hasonlít a pesszáriumra, meg túl fellengzős, ráadásul a gyakorlati órám nem is felelnek meg a szó jelentésének).
De se baj, ennek a hétnek is vége az egyetem szempontjából.
A maradék 3 napot, nem teljesen tudom mivel fogom tölteni. Még mindig agyalok a szobám ősziesebb hangulatúvá tételén, mert sajna az egyetlen szimpi megoldás a színes faleveleket ragasztgatok a falakra nem megfelelő, pedig van levelem is meg gyurmaragasztóm, csak ezek a fránya falevelek nem rendelkeznek hosszú normálállapotú élettartammal (ez magyarul azt jelenti hogy 3 nap múlva összepöndörödik, vagy jól meg is szárad és egy óvatlan mozdulat hatására széttörik és a földön köt ki, ami meg takarítás munkafolyamatát vonja maga után, én még mindig egy lusta dög vagyok, ráadásul a tisztaság mániám se akar kifejlődni).
Aki arra gondol hogy egyéb művészi dologgal is próbálkozhatnék mint a festés, rajzolás, vagy akármi ami ilyen témájú és kivitelezhető lenne, azzal közlöm, hogy művészkedős hangulatom sokszor van, csak alkotói tehetségem nincs, így az egész rohadt nagy csalódás, még ha néha napján el is felejtem hogy béna vagyok, mindig újra és újra szembesülök a kész ténnyel.

Zavartság

Említettem már hogy időnként idült iskolaundorban szenvedek?
És nem csak azért mert unalmas egész nap ülni és írni, néha ezt egybekötve egy kis értem is amit írok cselekvéssel, de azért is mert bent kell lenni, szinte bezárva, legalábbis elzárva a kintléttől, a "természettől".
Én eléggé sétálós vagyok, ez a barangol amerre épp a lába viszi, csak a pihenés a lényeg, és frusztrál hogy erre kevés időm van, ezért hajlamos vagyok néha nem felkelni, vagy egy-egy órára nem bemenni, valami hülye kifogás miatt. És bár csak 4 nap kell suliba mennem egy héten, mert a péntekem is szabad, olyan mint ha soha nem akarna vége lenni.
A másik dolog amire már egy ideje rájöttem csak nem sikerült átültetni a valóságba, vagy legalábbis cselekvéssé redukálni, az az, hogy tanulnom kéne azt amit leírogatok és elmélet, mert elvileg október utolsó hetén kész zh sorozatom lesz :S
A hétvégén voltam otthon, mióta Debrecenbe költöztem még augusztusban, most először.
Eléggé szar érzés volt, főleg eleinte, olyan fura volt hogy nem találom a helyem, nincs meg a város nyugtató hangulata, és mindemellett még otthon is csak vendégnek éreztem magam. Mindegy, végül is legközelebb majd október 28-án megyek haza, akkor meg már előre szoktatni fogom magam, ehhez a fura érzéshez.
Hiányzik a fűtés, a melegség, itt most szerelnek fel ilyen mérő akármiket a radiátoroknak a csövére, így majd csak jövőhéten lesz szerintem fűtés, mert ezzel péntekig el szarakodnak.
És amire nem volt képes a kolis élet 6 éve, az az albis élet 1 hónapja képes volt, híztam. Lehet hülyeség de úgy örültem hogy a nyáron sikerült elérnem az 53 kilót, és most megint csak 56-57 kilónál tartok, mert egyszerűen megveszek valami édességért, úgy érzem végtelenül nagy szükségem van boldogsághormonokra, egy egy hosszú nap után. Mellesleg alig beszélek valakivel napközben, így elég magányos és szótlan lettem, mi ez a gimishez képest amikor már ott is szótlannak tartottak, most egyenesen néma vagyok. Szóval újra felvettem a hobbim közé a beszélek az üres szobával elfoglaltságot :) nagyon szórakoztató.
Hétvégére azt tervezem hogy elmegyek valahova sétálni és gyűjtögetek majd mindenféle őszi jelenséget, mint a színes levelek, a különböző termések, meg hasonlók, ja és valami féle tanulás dolgot is. Az elsőre jó esélyem van, mert elvileg esni sem fog, a második már elég macerás de hát a remény eléggé kitartó típus.
Ja és néhány kép a hétvégén szedett gombákról, azt nem tudom mind jó volt e, mert nem ettem belőle :D.

jó, de hogy??

Mint kiderült nem vagyok túl kitartó. Se a múlt héten nem voltam az, se a mostani héten.
Először is egyre pocsékabbul éreztem magam, mert mindig jött egy húúú ez rosszabb mint az addigi legrosszabbnak tartott óra a héten. És mert ugyanilyen arányban, egyre hülyébbnek is éreztem magam a hét előrehaladtával :S. Mint aki évekkel le van maradva tudásszintileg.... szar érzés, főleg ha részben maga az érzés valótlan, csak a bizonytalanságom, a kétely magammal szemben erősíti fel.
Ez volt a múlt hét.
A jelenlegi hét pedig kicsit hézagosra sikerült mert időközben megfáztam. Csak hogy kedd este óta lázas is vagyok. És mivel nem ment 38 alá, így itthon maradtam. De nem zavar. Most egyébként is úgy érzem időre van szükségem.
Egyrészt valahogy bele kéne rázódnom abba hogy tanulni kéne, vagy legalább 100%-osan figyelni órán. Mert eddig nem tettem, ott voltam, leírtam amit le kellett, de nem fogtam fel, mondhatni a szellemi részét a mateknak nem fogadtam be, mindig volt egy akadály a fejemben, ami gátolta a tanulás lehetőségét. Valahogy ezt kéne lerombolnom, csak annyi más problémám van, és jelenleg nem mindet tudom elzárni az agyam egy rejtett zugába.
Másrészt Anita költözik valami Nyír.... helyre, mindig elfelejtem a nevét a helynek. A csaj aki pedig ideköltözik ugye egy új ember, akit  valamennyire nem árt megismernem, hogy tudjam hogy alkalmazkodjak hozzá.
Harmadrészt pedig minden nap minden pillanatában meg kell küzdenem a lustaságommal :)
 ÉS ráadásul azt hiszem csináltam valami ostobaságot tegnap hajnalban. És még nem tudom hogyan köszörüljem ki a csorbát, egyáltalán ki kell e?! Vagy inkább vegyem közelebbről is szemügyre ezt az ostobaságot, és esetleg kiderülne hogy tévedek? De mi van ha nekem volt igazam?!
Ezen kívül van egy olyan érzésem hogy elhatárolódtam a gépemtől is. Ilyen önkéntes kínzó magányra ítéltem magam tudatalatt, vagy tudatos tudatlansággal. Mint ha hiányozna egy fontos testrészem, csak elfelejtettem volna hogy mi is az. Ez is egy szar érzés. De mostanában dúskálok ezen érzésekben, persze elvileg nem önszámtanból, de lehet hogy a magam hibájából. Ki tudja??
Ja és kihagytam volna a felsorolásból hogy sikerült fent hagynom a buszon az esernyőmet, amit senki se adott le a DKV talált tárgyak osztályán? Oda se neki, full gyenge pillanataimban nekem se tűnik fel.

Ahan, szóval az első nap

Most kicsit buzgómócsing hangulatom van. Azt hiszem, ha ez a hangulat kitart a héten minden napról írok valamit. Nem csak azért hogy untassalak titeket, hanem a magam gyönyörűségére, még ha másoknak nem is az :D, hogy esetleg később vissza olvassam, milyen benyomásom is volt bizonyos dolgokról....
Szóval reggel sikerült időben felébrednem. Nem késtem le a trolit, sőt már 7.27-kor ott voltam az egyetemen. Hát nem kellett volna, mert rohadt sokat kellett egész nap várakoznom...egyszerűen ólomlábakon járt az idő.
Tehát 8-11 óráig van hétfőnként elvileg Az informatika alapjai nevű tárgyam. Meg mondjam meddig tartott? Hát T-i-z-e-n-h-á-r-o-m percig. Értitek, 8:13-kor már vége is volt, és nekem mikor kezdődött a következő órám??? DÉLBE.
Szóval egyáltalán nem volt vicces. De mondjuk ebből egy órát a HSZK előtt sorban állva töltöttem, hallgatói jogviszonyról szóló igazolásért, meg hogy megkérdezzem mi van a diákommal. Igazolást kaptam, diákot nem, majd szerda felé mondták, szóval újabb sorban állás várható.
Végül akár milyen súlyos fém is az ólom, még ha épp végtagképp funkcionál is, egyszer csak dél lett. Így megkezdődött a mai napi második egyben utolsó tárgyórám is (mivel nem sima óra, mint középsuliban, de utálom előadásnak hívni, hiszen az a színházban van, lehet tórának fogom hívni, vagy valami ilyesmi..) aminek becses neve Algebrai alapismeretek gyakorlati óra. Mit ne mondjak, pozitív csalódásként sikerült megélnem a dolgot, ugyanis kiderült, hogy tényleg alapjaira megy vissza a mateknak, algebrának, ily módon bebizonyítva nekem, hogy még se vagyok annyira hülye, mert amiket csináltunk azokra mind emlékeztem. Szóval az esetleges debil állat szintről feljutottam az üresfejű lúzerig. A hét célja a kicsit hülye de nem vészes szint :D.
Ja és végre teljes az órarendem, volt egy kis pánik mert a sorozatos bénázásomnak köszönhetően végül nem tudtam felvenni az EU ismeretek tárgyat, de a véletlen szerencsémnek köszönhetően, ma mikor megint benéztem a Neptunhoz nézni hátha van szabad hely valamelyik szerdai csoportban, bazi nagy mázlim volt, mert az egyikben volt. Így most már végleg bele kell törődnöm, hogy keddenként igenis este 20 óráig ott kell rostokolnom, amiben már csak az az őrült pech hogy reggel 8-tól kezdve :S:S.
Tehát reggel szembe kell néznem az utóbbi idők egyik leghosszabbnak ígérkező napjával, főleg ha néhány óra megint olyan hosszúra sikerül, mint a mai infó........

Most mondjam, hogy hívogat az iskola?!

Persze nem szószerint :) Titkos a számom xD
De akkor is, egy óra és átlépünk arra a napra, amikor ismét iskolába kell mennem. Fura, hogy ennek még évekig így kell lennie, valahogy az egész egyetem dolog a felnőttség és szabadság keverékét sejteti az emberrel, de most hogy itt vagyok, megint csak gyerekesnek érzem magam, bár a szabadság része a szülői részről meg van, az iskolai viszonylatban viszont nagyban hiányzik, hiszen azért órára járni nem árt, főleg ha nem akarunk saját magunknak keresztbe tenni.
És mégis az egész végtelenül jó érzéssel tölt el, igazán meg vagyok elégedve az egésszel, meg persze magammal is, most olyan büszkének érzem magam, hogy na tessék itt vagyok, eddig megcsináltam, pedig az otthoniak igazán semmi esélyt nem láttak erre, nem bíztak bennem, nem tartottak esélyesnek. És most mondogathatom hogy pedig én megcsináltam bi-bi-bííííí, meg vigyoroghatok, nem tudják, mert 160 kilométer választ el minket távolságilag, ami az egyik legszebben csengő szám  amit eddig hallottam :)
Na szóval holnaptól kezdve suli, és csak a jó ég tudja mekkora fába vágtam a fejszém.....

Könyvmoly szerűség

Még meg vagyok. Kicsit rémülten ugyan, mert azért szerintem simán eltudom rontani ezt a tantárgy felvevős dolgot, de azért eléggé jól.
A könyvmoly jelző arra akarna utalni, hogy mivel még hétfőig nincs áram, könyvtárba járok netezni, és egyben telefont tölteni is :D, azért kellett hozzá logika mire rájöttem, hogy egy ilyen városi könyvtárban biztos lehet internetezni, akár sajátgépen is, na már akkor telefont is tudok tölteni, usb-vel amit a gépbe dugok. Szóval most ez van, szerintem életemben nem töltöttem még ennyi időt könyvtárban összesen, mint most az utóbbi 2 napban.
Szóval megcsináltam az órarendem, elvileg ez most már rögzített, tehát minden okés, de azért jó hogy még 2 hétig elvileg lehet rajta változtatni. Sajnos minden nap van valami "előadásom". Jobb szerettem volna a pénteket szabadon, de nem jött össze, mert volt egy kötelező, ami csak pénteken van, így kicsit szívás. Lehetett volna úgy is hogy egy csomó mindent szerdára teszek, így a többi nap kicsit szabadabb, de nem akarok belerokkani a szerdákba, így kicsit szabadabb az is. Azt is megnéztem hogy majd 8 tárgyból kell vizsgáznom, de az mind ilyen írásbeli, szóbelis vizsga. Úgy hogy tiszta jó.
Ja említettem már hogy nem akarok menni évnyitóra?? Utálom a kiöltözős, unalmas, tömegrendezvényeket. És ez határozottan az, szóval tiszta szörnyű......

Elköltöztem

Kb. 40 perc múlva indulunk hogy időben oda és apa időben vissza is érjen, szóval Debrecen jövök.....
Még nem tudom mkor lesz internetem újra és mikor tudok megint jelentkezni, addig is mindenkinek kellemes utolsó nyári hetet, heteket....

ÉSsssssss igen

Na itt vagyok, nem elveszve csak egy kicsit, valahogy megint dolgozni voltam, de most tovább tartott nem 4 napot hanem 5-öt voltam, de szerencsére nincs tovább, mert holnap után reggel elvándorlok erről a nyomasztó koszfészekről, hála istennek.
Tegnap végre túlestünk az idegörlő nagybevásárláson is, bár még pár dolog beszerzésre vár.
Ma meg itt szerencsétlenkedek a bepakolással, még nem nagyon haladtam sokra, viszont már gondolati téren egy csomó dologról megállapítottam hogy na még ezt is bekéne majd rakni, meg ezt is magammal akarom vinni, csak a cselekvésig nem jutottam még el.
Anyát is megkéne ma még látogatnom, meg elköszönni, csak nem tudom hogy egyeztessem össze mindennel, egy kicsit tartok a holnapi estétől, hogy nem lesz e túl feszélyezett a helyzet, vagy kínos, meg úgy az egész mégis csak egy új, érdekes helyzet, amit valahogy kezelni kéne, és nem tudom mennyire fog sikerülni, vagy kell egy kis időnek eltelnie hogy az egész működjön.
Az is fura nekem egy kicsit, hogy az új ismerőseim szinte kivétel nélkül albérletbe fognak lakni, még a régiek, mint például Riniti, Mesi, Viki, Gergő kolisok lesznek jó eséllyel. És akkor itt vagyok én megint a különc aki kilóg a sorból, és én is albérletes leszek, vagyis albis.
Kérdezte tőlem valaki  a napokban hogy és nem izgulsz? DE  FENÉBE IS ROHADTUL IZGULOK. Ki nem? (Persze Rini a tisztes kivétel :D )

25

Végre augusztus, nem tudom miért, de nekem mostanban nem igazán telik az idő, inkább csak vánszorog.
A nyár hozta szokásos hangulatát, épp hadi állapotok uralkodnak itthon, persze nem fizikailag, csak lelkiterrorilag. De hát mondhatni már az évek alatt megszoktam, csak mindig meglep mekkora egy szerencsétlenség vagyok, aki a szülei nyakán lóg, legalábbis ez mama reggeli véleménye. Most az utóbbi 4 napban oltam dolgozni. Nem mondom hogy hű ha tök boldog voltam, de egy kis pénz mindig jól jön. Na persze, ezt inkább kihagytam volna, mert annyira nem valami szuper meló, lerohad a lábam az egésznapi állásban, és behal a derekam a sok teli szilvás láda cipelgetésben. És mivel én ma nem akartam menni, ezért mama választás elé állíott vagy megyek ma, vagy oda soha többet nem mehetek. Gondolom nem nehéz kitalálni mit választottam, okés, akkor soha többet. Erre mondta hogy afnöknek nem is baj, hiszen engem másik 1000 emberrel tud pótolni. Hát akkor pótoljon. Csak attól félke mire este haza jön, már aztfogja mondani hogy ha akarok holnap mehetek, ami már csak azért is szar, mert még 8 napot mennem kellene.
Lehet nem megyek gólyatáborba, az időpont miatt, de majd kiderül. Szombaton megyünk bevásárolni iskolás dolgokat, tesómnak tudjuk miket kell venni, én meg majd improvizálok...
Augusztus 25. Ez az a nap amit most nagyon várok, mert ezen a napon költözök fel Debrecenbe albérletbe. Anita szimpatikus, én kedvelem, elvileg ő is engem. Dávid a kis fia pedig nagyon aranyos 2 éves. Szerintem jól megleszünk, Debrecen is tetszett, bár nem látam belőle túl sokat, de a hangulata, és az a pár ember akit megismertem szimpatikus volt, végre egy olyan nap volt, amit szabadon élezhettem.
Hm, nem tudom hogy éelm túl ezt a 15 napot még mama társaságában, de muszáj lesz, mondjuk szerinte felesleges egyetemre mennem, mert majd úgyis kibukok, és életem végéig wc pucoló leszek, ha egyáltalán alkamaznak. :S Tudom, nagyon kedves, és pozitív...de már csak 15 nap. Azon is gondolkoztam hogy megígérem neki a nyakán lógós dologért cserébe, hogy január elsejétől nem teszem be többet ebbe a házba a lábam. :D
Apának új barátnője van tiszakécskéről, Dórának hívják, és nem tudom mit gondolok róla egyszer láttam, de még eléggé félkómás voltam, utána vissza is feküdtem aludni. Elvileg kb 1 éve vált el, és 2 gyereke van, egy 16 éves fiú ,aki agyilag egy zokni mert még csak most lesz nyolcdikos, és egy óvódás kislány aki elvileg rendben van agyilag xD. Én nem akarok őket megismerni mert elegem van az apa új nője és kis családja megismerkedési procedúrákból, a végén úgy is szét fognak menni....
Szóval a lényeg 25-e. Ja és kérlek szépen idő számomra is haladj kicsit gyorsabban, mert belepusztulok a várakozásba, köszönöm.

?

Na és most hogyan tovább??
Megint az van, hogy nem tudom mit kezdjek igazán az időmmel. Itt van megint egy két hetes időszak ami arról szól hogy ezen idő alatt kell megérkeznie a "szeretet csomagnak" személyesen nekem :), azután ott a másik határidőm augusztus 5.-e ezen a napon megyek fel Debrecenbe megnézni az albérletet, amit kinéztem magamnak, meg egy kicsit nézelődni a városban. Amit még tudok azaz hogy kb. 1 hónap múlva augusztus utolsó hetén lesz a gólyatábor amit várok is meg nem is, a sok ember miatt...
A hétvégén ráadásul ilyen unokatesótalálkozó lesz, szombaton, amire elkéne mennem, de nem igazán akarok, nem vagyok egy rokon kedvelő, ráadásul mindenki aki egy kicsit ismer, tehát tudja ki vagyok, az az érettségimről, meg arról fog kérdezgetni hogy felvettek e, meg milyen lesz egyetemistának lenni, amit nem tudok, mert még nem voltam és még éppen nem is vagyok az, illetve nem tudom milyen annak lenni...
Szóval szar lesz.
Kunszentre a munkaügyre is vissza kéne mennem mert regisztráltak munkakeresőnek, de mivel felettek, így most szólnom kell hogy töröljenek....tök macerás az egész.
Még csak két matekos csajt ismerek, aki szintén debrecenben kezdi szenvedéseit szeptemertől..
Félek egy kicsit az albérlettől, mivan ha nem fog tetszeni, vagy még se fogjuk tudni kedveli a másikat Anitával...nem tom, ez is bizonytalan.
Mondtam már mennyire utálom a bizonytalan dolgokat??
Pár nap és itt az augusztus, az utolsó hónap, és még mennyi minden tennivalóm van..és én milyen lusta vagyok :)

FELVETTEK :)

Vigyázat mindenkinek, épp most szabadítottak a gyanútlan világra egy őrületet, aki matematikusnak fog tanulni szeptembertől Debrecenben :D
Ami kicsit vicces, hogy nekem matekra 316 pontom van, és a pont határ 211 pont :D, szóval bőven benn vagyok, és ez annyira jó. Köszönöm az égieknek is a gondviselést, és továbbra is szívesen venném, mert szerintem szükségem lesz rá :D:D:D:D

Torta

Na, tehát a torta majdnem stimmelt, de hát ez van, finomnak finom volt viszont :)

Matróna

18 éve és 11 perce vagyok a világon :)

ÉSSSS

Elkezdődött. Még 23 óra 59 perc...

Na jó...

Hát legyen akkor beleegyezem hogy legyen holnap, bár csak azért mert nincs más választásom. Olyan kegyetlen a sors, kötelezi az embert hogy minden évben megélje azt a bizonyos napot....

Vajon megkapom álmaim tortáját??

Szerintem nem, szerintetek?
ÓÓ ez az egyöntetű hallgatás belegyezés, hmm milyen unalmasan optimisták vagytok, delegalább most ti vagytok naivak nem én :) hm ez már a felnőttség jele.

Nekem végem :)

Nem akarom hogy holnap legyen, váltsunk inkább a holnap utánra, pörögjünk, eggyel több vagy kevesebb nap eddig se számított, 4 évente 1-el több, istenem most kettővel kevesebb, szerintem senkinek nem tűnne fel, na légyszi légysziiiiiii............

AJAJAJJJJ

Izé, ki gondolná milyen nehéz helyzet ha egyik napról a másikra felelősségteljesen kéne viselkedni, és viselni a következményeket, főleg a jogi következményeket cselekedeteink után...

ÓÓÓÓ

Jesszusom perceken belül egy vén csotrogány leszek, istenem....

2 hét - "néha egy örökkévalóság, néha egy pillanat"

Mondhatni helyzet jelentés. 2 hete érettségiztem le, és 2 hét múlva dől el a sorsom folytatása. Persze mind megszokhattam volna már, itthon szerény kis családom támogatását nem élvezem, elég pesszimisták, így néha tök idiótának érzem magam, mert én úgy érzem van esélyem hogy felvegyenek, és akkor még az ilyen kérdések:
Mi lesz veled ha nem vesznek fel?
Mi lesz veled ha felvesznek?   Azért itt megfigyelhető a kérdések sorrendjénél, szerintük melyik a valószínűbb...
Vajon hogyan fogsz vissza emlékezni ezekre az évekre pár év múlva? Mama persze kedvesen fel ajánlotta hogy mondjam azt, ez volt életem legszörnyűbb 5 éve, de én nyílt helyeslés helyett egy bűnbánó nem tudomot válaszoltam, már csak azért is mert nem akartam hogy még rosszabb legyen ez az utolsó másfél hónap, szar ez így is. :)
Közben sorrendet is módosítottam, illetve elküldtem az érettségi másolatát postán, ja a sorrend csak annyit változott hogy Dunaújvárost tettem második helyre, Szegedet meg harmadikra, rájöttem hogy Szegedre csak a legvégső esetben szeretnék menni. Tudod ez a ló nincs, szamár is megteszi, utolsó szalmaszál lehetősége.
Munkám még mindig nincs, vagy azért nem voltam jó mert nem vagyok még 18, vagy azért mert nem a közelben volt a lehetőség, értsd Pesten. Most megint van egy halvány reménysugár a közelben, elvileg 1 órán belül kiderül.
A szülinapom 1 hét múlva lesz, annyira nem mondanám hogy várom, de idén kitaláltam, hogy milyen tortát szeretnék és ezt közöltem is apával, mellékelve egy illusztrációval, hogy legalább 80%-os egyezést szeretnék végeredményként. xD De nem hiszem hogy sikerülne megrendelnie, szerintem valami gikszer biztos lesz, így az is egy szar nap lesz.
A mozi élményről azért nem írtam, mert a szép élményemet beárnyékolta tesóm és ami kis összeférhetetlenségünk, ami annyit tesz, nehezen bírjuk hosszabb ideig egymás közvetlen vagy közvetett társaságát, na mármost egy szinte fél nap istentelenül hosszú időnek számít...azt hiszem így a végeredményt annyira nem kell részleteznem.
Azért a filmről még a héten szeretnék írni, mert tényleg szuper volt, csodálatos, 5x jobb mint az első kettő együtt, na jó lehet ez kicsit túlzás, de annyira tetszik néhány jelenet. :D
Más azt hiszem nincs, bár azt még megemlítem, hogy a halálra unom magam néha érzést az is bizonyítja, hogy a www.farmerama.com játékban már nem csak egy hanem kettő farmom is van :)
További jó aszalódást mindenkinek ebben a hőségben, és persze mindenek előtt HAJRÁ SPANYOLOK VASÁRNAP!!!!!!!!!!!! (L)

MOZI! MOZI! Maaaaaaaaaaaaaaaa xD

És igen el jött ez a nap is, még pár óra alvás és ténylegesen is kezdetét veszi ez a nap is, és mehetek tesómmal moziba, Kecskemétre, megnézni az Eclipse - Napfogyatkozás című filmet, ami 2 óra 30 percesnek ígérkezik :D
Remélem szuper lesz, és a melegbe se halunk bele.