Hajnal féle újévi hangulat...kicsit másképp

Azon gondolkodtam, hogy illene nekem végre írni valamit ebben az új évben. És mégis semmi erőm hozzá. Nem csak fizikailag vagyok lelakott állapotban hanem szellemileg is.
Ez a végeredményben nem látszik, de jó ideig próbálkoztam leírni hogyan is érzem magam, de nem jártam sikerrel. A lényeg hogy jó adag önutálattal máris gazdagabb vagyok, de végül is 1355 Ft-al is, ugyanis luxoron lett egy kép találatom. Ha nagyon lelkizős akarnék lenni, azt is mondhatnám hogy örülnöm kéne a lehetőségnek amiért nekem megadatott hogy megéljem a 2011-es évet, még sokaknak ez nem jött össze, de őszintén megmondva nem nagyon izgat a dolog.
A fizikai törődöttség oka, hogy volt egy kisebb kalandom a padlószőnyeggel, és több sérülésem is igazolja, hogy nem én nyertem, és nem csak a fogyasztott alkohol miatt veszítettem.... A szellemi panasz okozója pedig én magam vagyok, és így megoldást találni a dologra, hacsak nem vagyok skizofrén, asszem kicsit macerás lesz, hagy ne mondjam lehetetlen.
Mivel volt időm gondolkodni, így kihasználva a lehetőséget, azon gondolkodtam mégis hogy jutottam idáig, vagy ide, és mivel érzelmileg zárkózott vagyok, most meg főleg, már ha egyáltalán beszélhetünk arról hogy nekem vannak érzelmeim, mert lehet nincsenek, vagy érzéseim, ilyen nüanszokkal meg már nem is foglalkozom, szóval nem mesélem el mire jutottam a tükörképemmel folytatott diskurzus során, de elég szánalmas vagy siralmas a dolog.
És tudjátok mit, ez mind igaz, és ezt igazolja, hogy bármikor ha lelki válságban szenvedek, nincs ember a világon akit azon nyomban felhívhatnék, ha tekintettek vagyok arra hogy minden embernek meg van a maga élete, és néhány dolog másoknak nem jelent annyit hajnali 3-kor mint nekem, mert egy zárkózott, szeszélyes, naív idióta vagyok.
Nem akartam ennyire szomorúnak, vagy elkeseredettnek hangzani, de így sikerült.
Most próbálok valami nem túl rideg és valóságos, hanem kicsit pozitív beütésű pillanatot említeni, tehát tegnap volt szerencsém az év első napfelkeltéjét végig nézni, és kicsit villamosozni, sétálni a belvárosban, és élvezni a békés kora reggeli város hangulatát, megfűszerezve azokkal az emberekkel aki éppen akkor próbáltak hazavergődni, és tényleg baromi kellemes volt, egy kis időre sikerült az összes gondolatot kivernie a fejemből, és csak megélni a pillanatot :)