Friday 20 July 2012

Első hét, 301. nyilvános bejegyzés




Ez az első hetem itthon, de nagyon is meg vagyok elégedve vele.
Az utóbbi időben észrevettem, hogy igenis jól tudom magam érezni, itthon is, főleg, ha tényleg eltűnne a fejem felett lebegő visszaszámláló óra, az életem  másik feléhez. Most, hogy kiiktattam a másikat, és csak ez az egy van egyedül, sokkal ellazultabbnak érzem magam.
Persze rengeteg szabadidőm van, amit nem teljesen tudok lekötni. Annyi minden van ami szerepel egy képzeletbeli listámon, amit az elmúlt hónapokban gyűjtögettem, és mégis van amit továbbra is csak halasztgatok, mert inkább azon kesergek miért nem tart tovább egy nap 24 óránál, nem pedig azon dolgozom, hogy minél több percet használjak hasznosan - persze csak a saját értékrendem alapján. Annyira megszerettem a rajzolást, és mégis azért hanyagolom, mert félek, hogy kevésbé leszek megelégedve a végeredménnyel mint amit elvárok magamtól. Szóval ez most új elhatározás amit tegnap este tettem, rajzolni szeretnék, és megpróbálom figyelmen kívül hagyni az elégedetlenkedő belső hangomat xD.
Rengeteg virágmagot is összeszedtem már a kertből, amit most szárítgatok, de persze nem szeretnék megállni a kapun belül, vadvirágokat és gyógynövényeket is szeretnék begyűjteni. Most végre van időm átnézni ez irányú könyveimet, és megkeresgetni az ezen a vidéken is megtalálható apró kis növénykéket. Azt persze még nem tudom mire is fogom őket használni, ha egyszer meglesznek, de már a tulajdonosi büszkeség is feldobna :D.
Kicsit kevesebbet olvasgatok a hagyományos témájú könyveim közül, azaz a romantikusokból, de ez egy kicsit kevésbé is hiányzik.
Annyira jó, hogy most másképp tudom megélni ezt az itthon töltött időt, persze időről időre eszembe jut, hogy tanulási szinten milyen őrültséget csinálok illetve tervezek, de miért aggódjak feleslegesen. Az is az én döntésem következménye lenne, ha egy teljes évre itt maradnék, mert nem vesznek fel. Abban egyébként is bizonytalan vagyok, meg tudom e helyesen (mert objektíven biztosan nem) választani, hogy mit kéne tanulnom. Már nem tudom, mennyire bízhatok ez irányú terveimben, hiszen minél többet tudok meg valamiről, annál nagyobb az esélye, hogy más jobban illene hozzám, és persze az ellenkezője is igaz lehet. De erre persze, csak az idő adhat részletes választ.
Addig pedig próbálok halogató módból átváltani megvalósító, minél több pontot kipipáló módba váltani :D.

Saturday 14 July 2012

Elvont matek, és uccsó 19 éves nap....

Nos mindenképpen tanulság, hogy ne találkozz olyan ismerősöddel éjszaka, aki azon kívül, hogy nős, ami önmagában nem lenne kizáró ok, híres arról, hogy "titokban" csalja az asszonyt.
Nem mintha ezt tudtam volna róla, velem mindig egészen normális volt. A fél év alatt, amióta ismerem, nem igazán lehetett sejteni, hogy ez lesz belőle.
De ott este, ahogy találkoztam vele, annyira másképp viselkedett mint szokott, annyira sugárzott belőle, hogy ez most egy pasi-nő beszélgetés, én pedig tökre megijedtem, mintha épp most ütött volna el egy úthenger.
Hát kár, hogy ilyen volt az utolsó "találkozás". Most azóta, ugye ez az eset szerda este volt, most pedig szombat van, tegnap és ma is ő van a boltban, de eddig szerencsésen elkerültem, hogy találkozzunk xD. Belegondolva, hogy néha mennyire vártam, hogy ő legyen, most meg idegrohamot kapok a gondolatra is.... Egy normális embernek tartottam, aki legalább nem buta, úgy mint Anita és a családja akiknél lakom holnap reggelig. És tessék ahelyett, hogy valóban ártalmatlan lenne, mint ahogy eddig gondoltam, egy újabb pofára esés. Ha ilyenek a pasik, én nem akarok férjhez menni. Még egy szimpla párkapcsolat is tökre kockázatos, ha ennyire magas a megcsalási faktor. Istenem, szerintem még egy csomót kell öregednem, hogy megtudjak birkózni az ösztönös gyanakvásommal ezentúl.
Ami viszont szintén rossz, ami ilyen belső konfliktus önmagammal, hogyan felejtsem el, hogy bántotta a nyaki erogén zónámat?! De szar.
Volt időm átgondolni a dolgokat, mert nem elfolytjuk a negatív élményeket, hanem szépen feldolgozzuk, hogy nekem nagyon nem jön be az idősebb pasival való kapcsolat, még ha csak szexuális jellegű is. Átgondolva, a korhatárokat, a maximum az, hogy 29 éves legyen, mert gondolj bele, anya 39 lesz de decemberben, Jani (lassanként vőlegény féleség) 35 asszem, én meg 20. Akkor jó, hogy szeretnék ennél fiatalabbat, mert korban szinte közelebb áll a "szüleimhez" mint hozzám. Az meg nem frankó. De itt a másik véglet is, nem igazán lehet velem egykorú sem, vagy engem nem zavarna a max 1,5 évvel fiatalabb sem, de itt jön képbe a húgom, aki 16, és ő jár 18-19-20 éves pasikkal. Hmmm, szóval marad a 21-28-ig kategória, bár azért a tesóm inkább elhanyagolható ebből a szempontból, mint az anyám, tehát a reális kép: én + pasi (18,5-27,5 év)  xD.
Ebbe nagyon nem fér bele egy 30 feletti, nem hogy egy 40 feletti..... fúj.
Csakhogy szivárványosítsam a dolgokat, a cigány kártya szerint, 3-4 hónapon belül, nagy esélye van, hogy mégis elcsábulok szerető téren, egy sötét hajú pasi személyében, (reméljük korban is megfelelő lesz), akibe aztán én elmebeteg nagy valószínűséggel bele is szeretek, és van rá esély, hogy ez viszonzott lesz :D.
Kíváncsian várom.
Most pedig megyek vissza pakolászni, mert max 17 órán belül elhagyom Db-t :D, aminek ezután az eset után roppant módon tudok örülni. Kivéve annak, hogy holnap megkínoznak a szülinapom jogán...ez az utolsó 19 évesen eltöltött Db-s napom :D.

Thursday 12 July 2012

Megcsalás

Lekurváztak!
A mai nap folyamán egy szörnyen megalázó élményben volt részem, amiben
nem sokat segít, hogy pasikkal és a hűség kérdésével kapcsolatos. Még
sose éreztem magam ennyire egy darab szarnak. Mintha rám tetoválták
volna, es mindenki látná. Persze, nem tettem semmit, nem feküdtem le
nem hogy nős pasival, de egyáltalán senkivel már pár hónapja. Mindössze
beszélgettem egy baráttal, este 11 kor, majdnem másfél méterre
egymástól, egy padon, és éppen az életéről beszélt, amikor egy
elmebeteg részeg el kezdett kiabálni vele, meg utána velem is, hogy
inkább menne haza a feleségéhez, a gyönyörű gyerekéhez, nem pedig itt
mások szeme láttára kurvázna. Hogy menjek haza a barátomhoz, szopjam
az ő farkát, rohadt fasszopó ribanc. Meg őt is szidta. Nagyon
kellemetlen volt. Rosszul esett, hogy ennyinek néznek, egy nős pasi
kurvájának. Mintha nem érnek ennél többet. És a pasi kicsit később
követett, és még mindig minden féle ocsmány jelzőkkel illetett. Nagyon
megijedtem, ahogy tőlem alig pár méterre elhaladt, részegen, és
haragosan, el kellett bújnom, mert tényleg az volt bennem, hogy most
pillanatokon belül félholtra ver és megrugdos. Megvártam, amíg jött egy
pasi járókelő, hogy kísérjen már el ezen az 50 méteren mert kisebb
halálfélelmem volt. Ez az őrült egy 185 centis izmos, kigyúrt kopasz
volt, bőven 30 felett, fehér ruhában, és bár én magam is szívesen
alkalmaztam volna rajta erőszakot, mindazért aminek elmondott, a
rágalmazásért, meg mert megsértette az önbecsülésem, sárba tiporva,
hogy tényleg egy értéktelen, jellemtelen szar darabnak érezzem magam, sajnos nem volt kéznél egy verőlegény..
Ráadásul én nem nagyon néztem meg az arcát, de ő lehet hogy lattá az
enyémet, és mivel ilyen erős érzelem párosul hozzá, még jobban
elősegíti, hogy az alkohol ellenére, megmaradjak az emlékezetében, ki
tudja mikor futva össze vele, esetleg anélkül, hogy én magam tudnám ki
ő!!!
Félek, és ez az egész még jobban rásegített a férfiakkal szemben érzett
bizalmatlanságomra. Az illetőnek mielőtt ez az egész megtörtént, fel
akartam ajánlani az e-mailes kapcsolattartást, de istenem, ez, ezek
után meg se fordul a fejemben, reménykedni fogok benne, hogy
vasárnapig többet már nem futok vele össze, ha mégis, nem fogok
köszönni, a szemébe nézni, hanem ott hagyom, vagy úgy megyek el
mellette, mintha levegőnek nézném.
Ez egy borzalmas este volt.