yee

Vizsgaidőszak vége :).
Bár ez egész jó hír, nekem kicsit most pihennem kell hogy ezt az egészet megemésszem.
Talán keddig egyedül leszek, mert a lakótársaim hazamentek, csak ez is olyan hamar el fog telni, pedig imádok lustálkodni. Az egyéb dolgok amikkel foglalkoznom kéne ez idő alatt is nem tom mi lesz, mert a nem csinálok semmit, és nem gondolkodok elv sokkal kényelmesebbnek hangzik.
Még mindig eléggé zavart vagyok, de próbálok Viki tanácsának megfelelni, és nem gondolkodni a dolgokon, ami néha nehezemre esik, de mi az ami könnyű.

Agyalok az agyamon, és nem maradt le ékezet, mint hogy agyalok az ágyamon.....xD

Na szóval elvileg minden embernek van agya, és mi emberek azért vagyunk megkülönböztetve egy csomó élőlénytől, mert hogy ugye még gondolkodni is tudunk.
De...
Van az amikor az ember könyvet olvas és tökre beleéli magát, hogy ha például megzavarják, teljesen megfeledkezik arról ki is ő a való világban, vagy hogy milyen eget rengető problémái vannak.
Ami néha elég fura. Mondjuk rám is olyankor tör a szükség ilyen fajta könyvekből amikor vizsga előtti éjjel van, vagy már az nap csak még hajnal, és olvasok, olvasok, majd sajna vége és akkor kell néha vagy fél óra mire kikerülök a hatása alól, és leesik, hogy a francba még mindig nem tudok rohadtul semmit az aktuális tárgy körében...
De az se megy hogy ne olvassak, vagy foglaljam el magam valami tök mással mint a tanulás, mert különben olyan érzésem van, hogy az agyam helyem is elpárolog, nem csak az agysejtjeim.
Viszont tök jó, mert amikor megbukom az első írásbeli vizsgán egy tárgyból, akkor következőleg már többet tudok, mert valahogy kicsit fogékonyabb lettem a témára, és ez segít a matek más tárgyrészében is, mert ezek rohadtul összefüggnek, mint egy pókháló, csak épp titán szálakból, azt nincs az a nukleárisan sugárfertőzött légy vagy szúnyog ami azt szétbarmolja.... már ha kicsit el akarunk asszociálni, a végtelen számok tengeréről, a biosz partjai felé...
És mért ne akarnánk, mikor néha kicsit se pihentető az Euler-féle fí függvényre gondolni, főleg ha az ember kicsi lányának, a definíció elmondásában az is gondot okoz, hogy nem jut eszébe az első szó, pedig nem bonyolult, csak nekem nem áll rá a nyelvem (a tetszőleges az a bizonyos mondat kezdő szó), és amikor már olyan stádiumba süllyed, hogy a prímecske kicsi jelzőcskéje se ugrik be, pedig ez aztán rohadt alapvető, de a fehér nihil köd ami a fejemben uralkodott, túl domináns volt, mint s hogy ezt a mámorítóan édes szót a számba adja, sikerült totál idiótának tűnnöm, 1 mondaton belül kétszer, naaaa és melyik az a piciny szavacska a prím előtt (??), hát a relatív.............(p,q)=1.
A gráf elméleti nüanszaimról még nem tudok mit írni, mert most fogok neki kezdeni tanulászni, sűrűn közbeiktatva valami lebilincselő olvasmánnyal, hogy a végén ne érezzem magam mocsári sügérnek..  :).

5/3

Na egyen megint túl vagyok szerencsére, de a hátralévő ketté elég megterhelő lesz, mert azokhoz kell a legtöbbet tanulni, ami szörnyű, de majd lesz valahogy, az is boldogít hogy már csak 2 hét van hátra a vizsgaidőzsakból.

5/2

Na legalább az algebra sikerült.
Még így is vannak nehéz perceim ha azon gondolkodom, hogy pillanatokon belül a jövőhetet fogjuk megélni, és én azt nem akarom nagyon, hiszen már csak két hét van hátra a vizsga időszakból, és komolyan mondom, már utálom az egészet.
Most itthon vagyok, tegnap este érkeztem haza, és hát a mai napon is meg volt az a szokásos, mekkora hülyeség volt haza jönni pillanat. Máris szivesen visszamennék.
Vannal dolgok amiket az adott pilanatban még értem miért  csináltam, de később egszerűen már fogalmam sincs, és ilyenkor jön az hogy elbizonytalanodom, biztos szükségem van nekem erre, és persze a szokásos válasz erre az hogy nem. És ilyenkor igyekszem mindent vissza csinálni a számomra utólag megmagyarázhatatlan tettem előtti állapotba, persze aztán erre is igaz lesz hogy na jó meg tettem valamit és (??), minek csináltam vissza (??)....stb.
Nem tudom találok e valaha valakit aki ezen az egészen ki tud igazodni, mert bevallom én se néha...

I-I-I-I-I-----------

Na mostanában kicsit gyakrabban vagyok itt jelen, legalábbis az írások gyakoriságából erre lehet következtetni nem igaz??
Pedig nincs is gépem, és ráadásul úgy érzem hogy egy-egy nap között néha nem 24 óra telik el, hanem sokkal több, ha viszont tanulásról van szó és nem olvasásról vagy netezésről, máris hihetetlenül megrövidülnek az órák számai, és ez nyomasztó.
Hát ja a hangulatom nagyon mélyen van, nincs kedvem semmihez, és néha azt sem tudom miért élek, semmi értelmét nem látom, nézem ezt a sok embert itt debrecenben, és azon gondolkodom, vajon hogy tudják végig csinálni egyik napot a másik után, mert nekem néha nem megy, csak lesek ki a fejemből, és hopp eltelt a nap, és én megint nem tanultam.
Nem akarok hazamenni csütörtökön, ugyanakkor vissza jönni sincs kedvem, és ez igaz mindenre, hogy pont annyira nem akarok egy dolgot mint az ellenkezőjét se.
És ez most nem éppen a kellemes hangulatomat segíti, ebben az évben lehet többet sírtam, szenvedtem, mint tavaly félév alatt se, és nem tudom pontosan mi is az oka, bármi amihez hozzá kezdek katasztrófába torkollik, és a régi jó megérzéseim semmire se jók, úgy érzem magam mint akit elhagytak és megtiportak, pedig semmi ilyen nem történt, és mégis, fogalmam sincs mi lesz most, ha nem megyek át a vizsgákon mi lesz velem, és egyébként is miért hittem azt hogy a nagy küzdő szellem, ami segített hogy elviseljem hétvégéről hétvégére mamáékat nem hagy cserben, fogy el, stb...
Most nem tudom miért is kéne küzdenem, hiszen így se úgy se megyek semmire, és talán nem is akarok, megrekedtem a gödör alja felé, és a fel vagy le kissé összezavarodott bennem, és a le vel szimpatizálok.
Nyomorúságosnak hangzik, hát ja az is, beteges és nyomorúságos, és ez vagyok én.
Na jó befogom, emésztem az egész miatt így is magam, nem kell ezt annyira hangoztatni igaz? xDDD.....-I-

5/2 elvileg, de mégsem...

Na tessék, nem kellett sokat várni erre az eget rengető csodára sikerült megbuknom, na jó csak elhasaltam az egyik vizsgámon, de ez végülis várható volt, itt aztán rohadtul magolni kell, mert én nem tudok bevágni 49 oldal értelmetlen nem emberi nyelven íródott matek elméletet. Nekem ez a képtelen kategóriába tartozik, és jézus, még van mindig 4 belőle. Nem tudom menni fog e, vagy lesz olyan ami a végére is karó marad. A fejem üres, folyton alszom, még felkelni sincs erőm, nincs gépem, van netem de nem tom min használni, és akkor még ez is. Nem is tudom mi lenne a célravezetőbb ha csak szimplán a falba verném a fejem, vagy célzott öngyilkosság, és nem ilyen passzív mint maga az egyetem, nem, valami ütősebb kéne, ami hamarabb hat. Már arra is gondoltam mekkora poén lenne debrecen összes gyógyszertárjában meg venni ugyan azt a fájdalom csillapítót, szóval az embernek könnyű dolga van egy ilyen nagyvárosban, de persze, még mindig nem hagynak az álmaim, szóval élni kell, nincs mese, azt nem mondom hogy tanulni is, mert azt azért annyira nem akarok, de majd valamit kitalálok bár ez a hétvége otthon nem biztos hogy jótékonyan fog ebben segíteni, de kit érdekel kell egy kis levegő változás, meg még az is kiderülhet hogy a vonaton a legcsodásabb tanulni, főleg majd ha teljesen elmebetegnek néznek a kis mantrám miatt, mint kromatikus polinom....
Nem baj, majd lesz valahogy vagy nem tom, kicsit se érdekel, csak az hogy mikor lesz már végre gépem, most még az sem zavar, hogy holnap reggel fel kell kelnem korán és a matek halmazos tanár hegyibeszédét meghallagatni olyan cím szó alatt, hogy na látják maguk 11-en akik a 14-ből mind megbuktak ide és ide ezt kellett volna írni.. és még a tanár van lesújtva, szerintnem nem kell aggódni, mi is le vagyunk, de mi az egésztől, mert ez nagyon gáz, mármint komolyan meg kell tanulni, annyira ramaty hogy mondom még egy sima tétel se maradt meg a fejemben.... bár a feladatokat mind megcsináltam, sajna azzal nem lehet összeszedni a szükséges 20 pontot a ketteshez az 50-ből.
És akkor mit ír a horoszkópom a hétre, hogy ha suliba járok nagyon rá kéne állnom a tanulásra, mert most valami nagyon csodálatosan sajátíthatnék el, a jövő ígéretét vagy mi a francot, de most komolyan, ez nem újdonság, csak a hogyanja az ami gondot okoz.
Kiderült hogy Dia nem utál, csak problémái voltak, és ez volt a kommunikációs csatorna teljesmegszűnésének oka.
Lehet ezt el kéne játszanom Lilla esetében is, de ott még félek egy kicsit hogy nem ilyen választ kapnék vissza.
Ma van hétfő, és még csak a 10. nap az évből, máris tökre lehangolt az egész, és akkor tessék, szerdán itt a következő vizsga, és ezt még átrakni sem tudom, mert nincs több időpont, szóval ha ez nem jön össze, akkor nekem algebrából annyi, pedig a gyakorlatom 4-es lett. Lehet valami agyserkentőt kéne vennem, vagy nem tom, semmit se tudok, hülye vagyok, de lassan már nem is csak az a kis betűs, ha nem a nagy HÜLYE. 
Gratulálok Hajni, az eddigi teljesítményed rohadtul kiemelkedő, egy hatalmas NULLLLLLLLA.
Jó jó, lehet kicsit túlzás, de ez szar és kész, egyébként tegnap vettem egy 4x4x4-es rubik kockát :D, mert találtam, de eddig csak az 50%-át sikerült kiraknom, és most még ezt is hagyjam félbe....
Majd szólok ha kilábaltam a kergemarha kórból, addig mindenki hagyjon, fertőzőőőőőőő...............

5/1

Na részben vissza jöttem a szünetecskémről, nem azt mondom hogy meg van a gépem, de már most elég közel vagyok hozzá, hogy meg legyen.
Abban reménykedem, hogy bár holnap szombat lesz mégis csak megkapom holnap, ha nem akkor még mindig reménykedhetek a hétfőben, mert végülis az sincs messze, ami viszont gáz, mert hétfőn halmazok vizsgám lesz, és igaz hogy írásbeli, de még mindig egy csomót kéne rá tanulnom, végülis mire való a hétvége, ha nem arra hogy az ember végkimerülésig tornáztassa az agyát a sok elméleti matek megtanulásán.
Szinte tisztára hihetetlen számomra, hogy még csak most telt el 1 hét ebből az újévből, néha úgyérzem van az már 3-4 hét is. Másrászt, nindjárt itt a március... Újra meg vannak az életemben a kettősséggek.
És igen, agyalni valóm is van rendesen. Először is, mennyire béna hogy néha olyan gyerekesen viselkedem, valahogy meg kéne komolyodnom bizonyos szintig csak persze, nem 100%-osan, csak jobban mint most.
Másodszor az új dolgoknak nem merek esélyt adni, mindig kivárok, tanulményozom, agyalok, és a végén már baszhatom az egészet. Szóval most ez is egy új feladat.
A matek korrepetálós dolog elég jól megy, már mint tetszik, és örülök hogy a szabadidőmben is a matekkal foglalkozhatok még ha kicsit másképp is mint eddig. A legjobb hogy bár nem estis, de végre van egy lány aki érettségi felkészítésre jelentkezett hozzám, és már előre is imádom a faladatot, mert az lesz vele, ráadásul ez olyan 16 hetes feladat lesz :), ami kicsit rontja az összhatást, az az hogy olyan nagyon szép csaj, amire én sose leszek képes, és egy kicsit mindig irígyelni fogom, másrésztről meg okos, a szüleinek van pénze, már most van 2 nyelvvizsgája, és a ház is amiben lakik nagyon nagy és nagyon szép. Na mindegy, a kitűzött célt kell teljesíteni hát ha én is kapok egy kis prémiumot a belefektetett munkámért cserébe...xD.
Az öt vizsgából egyen már túl vagyok, az európai uniós ismereteken, és lehet hogy gáz, de én sose akartam az eu-ról tanulni, így mereven elzárkóztam középsuliban, itt meg most nem jártam órára, csak a legelsőn voltam, ami tartott összvissz 30 percig xD, na mindegy ennek ellenére meglett a kettes :), bár azt hogy mi az a "demokratikus deficit" most se tudom, vagy esszét írni az eu mezőgazdaságipolitikájáról...mert hogy ilyenek voltak benne, úgy hogy tökre meglepődtem hogy meglett és nem húztak meg..
Na jól van, mindig örülök ha kiírhatom magamból azt a zavart ami a fejemben uralkodik, még ha mások számára az egész nem is nagyon érthető, mert inkább homályosan utalok a dolgokra mint hogy konkrátan leírjam, de így jobb :)
Ha valaki ráér szombat esténként néha gondolhatna rám, vagy szurkolhatna értem, hogy eltaláljam mind az öt számot az ötöslottón xD Puszika...

Parancs

Az eheti horoszkópomtól megkaptam a szükséges letolást a lelki siránkozás miatt, így most a leírtak szerint gyúrok a szedd össze magad rész megvalósításához.
Aki tud szorítson nekem, a vizsgáimhoz, örök hála érte... :)

Hajnal féle újévi hangulat...kicsit másképp

Azon gondolkodtam, hogy illene nekem végre írni valamit ebben az új évben. És mégis semmi erőm hozzá. Nem csak fizikailag vagyok lelakott állapotban hanem szellemileg is.
Ez a végeredményben nem látszik, de jó ideig próbálkoztam leírni hogyan is érzem magam, de nem jártam sikerrel. A lényeg hogy jó adag önutálattal máris gazdagabb vagyok, de végül is 1355 Ft-al is, ugyanis luxoron lett egy kép találatom. Ha nagyon lelkizős akarnék lenni, azt is mondhatnám hogy örülnöm kéne a lehetőségnek amiért nekem megadatott hogy megéljem a 2011-es évet, még sokaknak ez nem jött össze, de őszintén megmondva nem nagyon izgat a dolog.
A fizikai törődöttség oka, hogy volt egy kisebb kalandom a padlószőnyeggel, és több sérülésem is igazolja, hogy nem én nyertem, és nem csak a fogyasztott alkohol miatt veszítettem.... A szellemi panasz okozója pedig én magam vagyok, és így megoldást találni a dologra, hacsak nem vagyok skizofrén, asszem kicsit macerás lesz, hagy ne mondjam lehetetlen.
Mivel volt időm gondolkodni, így kihasználva a lehetőséget, azon gondolkodtam mégis hogy jutottam idáig, vagy ide, és mivel érzelmileg zárkózott vagyok, most meg főleg, már ha egyáltalán beszélhetünk arról hogy nekem vannak érzelmeim, mert lehet nincsenek, vagy érzéseim, ilyen nüanszokkal meg már nem is foglalkozom, szóval nem mesélem el mire jutottam a tükörképemmel folytatott diskurzus során, de elég szánalmas vagy siralmas a dolog.
És tudjátok mit, ez mind igaz, és ezt igazolja, hogy bármikor ha lelki válságban szenvedek, nincs ember a világon akit azon nyomban felhívhatnék, ha tekintettek vagyok arra hogy minden embernek meg van a maga élete, és néhány dolog másoknak nem jelent annyit hajnali 3-kor mint nekem, mert egy zárkózott, szeszélyes, naív idióta vagyok.
Nem akartam ennyire szomorúnak, vagy elkeseredettnek hangzani, de így sikerült.
Most próbálok valami nem túl rideg és valóságos, hanem kicsit pozitív beütésű pillanatot említeni, tehát tegnap volt szerencsém az év első napfelkeltéjét végig nézni, és kicsit villamosozni, sétálni a belvárosban, és élvezni a békés kora reggeli város hangulatát, megfűszerezve azokkal az emberekkel aki éppen akkor próbáltak hazavergődni, és tényleg baromi kellemes volt, egy kis időre sikerült az összes gondolatot kivernie a fejemből, és csak megélni a pillanatot :)