Nos mindenképpen tanulság, hogy ne találkozz olyan ismerősöddel éjszaka, aki azon kívül, hogy nős, ami önmagában nem lenne kizáró ok, híres arról, hogy "titokban" csalja az asszonyt.
Nem mintha ezt tudtam volna róla, velem mindig egészen normális volt. A fél év alatt, amióta ismerem, nem igazán lehetett sejteni, hogy ez lesz belőle.
De ott este, ahogy találkoztam vele, annyira másképp viselkedett mint szokott, annyira sugárzott belőle, hogy ez most egy pasi-nő beszélgetés, én pedig tökre megijedtem, mintha épp most ütött volna el egy úthenger.
Hát kár, hogy ilyen volt az utolsó "találkozás". Most azóta, ugye ez az eset szerda este volt, most pedig szombat van, tegnap és ma is ő van a boltban, de eddig szerencsésen elkerültem, hogy találkozzunk xD. Belegondolva, hogy néha mennyire vártam, hogy ő legyen, most meg idegrohamot kapok a gondolatra is.... Egy normális embernek tartottam, aki legalább nem buta, úgy mint Anita és a családja akiknél lakom holnap reggelig. És tessék ahelyett, hogy valóban ártalmatlan lenne, mint ahogy eddig gondoltam, egy újabb pofára esés. Ha ilyenek a pasik, én nem akarok férjhez menni. Még egy szimpla párkapcsolat is tökre kockázatos, ha ennyire magas a megcsalási faktor. Istenem, szerintem még egy csomót kell öregednem, hogy megtudjak birkózni az ösztönös gyanakvásommal ezentúl.
Ami viszont szintén rossz, ami ilyen belső konfliktus önmagammal, hogyan felejtsem el, hogy bántotta a nyaki erogén zónámat?! De szar.
Volt időm átgondolni a dolgokat, mert nem elfolytjuk a negatív élményeket, hanem szépen feldolgozzuk, hogy nekem nagyon nem jön be az idősebb pasival való kapcsolat, még ha csak szexuális jellegű is. Átgondolva, a korhatárokat, a maximum az, hogy 29 éves legyen, mert gondolj bele, anya 39 lesz de decemberben, Jani (lassanként vőlegény féleség) 35 asszem, én meg 20. Akkor jó, hogy szeretnék ennél fiatalabbat, mert korban szinte közelebb áll a "szüleimhez" mint hozzám. Az meg nem frankó. De itt a másik véglet is, nem igazán lehet velem egykorú sem, vagy engem nem zavarna a max 1,5 évvel fiatalabb sem, de itt jön képbe a húgom, aki 16, és ő jár 18-19-20 éves pasikkal. Hmmm, szóval marad a 21-28-ig kategória, bár azért a tesóm inkább elhanyagolható ebből a szempontból, mint az anyám, tehát a reális kép: én + pasi (18,5-27,5 év) xD.
Ebbe nagyon nem fér bele egy 30 feletti, nem hogy egy 40 feletti..... fúj.
Csakhogy szivárványosítsam a dolgokat, a cigány kártya szerint, 3-4 hónapon belül, nagy esélye van, hogy mégis elcsábulok szerető téren, egy sötét hajú pasi személyében, (reméljük korban is megfelelő lesz), akibe aztán én elmebeteg nagy valószínűséggel bele is szeretek, és van rá esély, hogy ez viszonzott lesz :D.
Kíváncsian várom.
Most pedig megyek vissza pakolászni, mert max 17 órán belül elhagyom Db-t :D, aminek ezután az eset után roppant módon tudok örülni. Kivéve annak, hogy holnap megkínoznak a szülinapom jogán...ez az utolsó 19 évesen eltöltött Db-s napom :D.
Showing posts with label idióta. Show all posts
Showing posts with label idióta. Show all posts
Saturday, 14 July 2012
Monday, 30 April 2012
Munka
Néhány True Blood témájú kép, csak úgy kedvtelésből.
Tehát a munka. Nem is olyan szörnyű, bár azért nem az az igazi álom meló.. xD Olyanból túl kevés van.
Szerencsére feleslegesen paráztam amiatt, hogy mennyire kell szóról szóra tudni az elméleti anyagot, mert ott az elejétől kezdték az okításunkat. Bár nem mentek bele túl részletesen elég jól megértettem a dolgokat, bár eddig még csak az egyik fajta munkát csináltuk. Ami viszont érdekes, hogy még indig nem tudunk semmit a bérezésről, és, hogy hova kell majd lejelenteni mely napokon érünk rá, és megyünk be dolgozni. Mennyi az az a minimum amit le kell dolgozni egy héten vagy egy hónapban. Ja a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon vagyok a Hunyadi utca 13. alatt a 3. emeleten. Nagyon durva mert külön lift kártyánk van, illetve név kitűző.
Eddig a teszt programon csináltunk meg adatrögzítéseket elég durvák. Többet nem mondok mert titoktartást fogadtam :D xD.
Szerdán kell legközelebb menni, akkor már valószínűleg élesben megy majd a dolog. Szerencsére addigra az időjárás kicsit vissza vesz magából mert nagy zivatarokat mondanak, ami egy kis lehűléssel is együtt fog járni, persze nem sokkal, csak annyival, hogy irodai környezetben is elviselhető legyen.
Abból a szempontból igazam lett, hogy nem én lettem a társaság közepe, nem mintha ilyen ember már volna. Annyira nem beszélgetünk sokat, én se, de legalább 4 emberrel már váltottam szót. ami azért haladás.
Amit kicsit nehezen viselek az a reggeli túl korán kelés. De gondolom valamit valamiért.
Ez a négy napos hosszú hétvége igazán kellemes még ha ilyen meleg van is.
A horoszkópom és a saját agyam segítségével kitaláltam hogyan csináljak gyerekes dolgokat, görkoriztam. És ami a legmeglepőbb, hogy kb. 5 évnyi kihagyás után se estem el. Elmentem szombaton és vasárnap, szombaton még csak 30 percre, vasárnap már viszont 1 órára, és még nem taknyoltam el, gondolom most, hogy ezt így leírtam hamarosan esek egy óriásit. Vízhólyagot viszont így is szereztem két nap alatt 3 darabot xD. Meg különböző helyeken fáj egy kicsit a lábfejem, de ez amolyan velejárója, hiszen mégis csak ki vagyok esve a gyakorlatból.
A matekra nem sokat tanultam, de azért próbálkozom.
És újra megpróbálkoztam a rajzolással, most Kuran Kaname őméltóságát vettem célba, a ruha egy része már meg van, de a feje... meg a haja, gondolom jó kis kihívás lesz a szünet maradék idejére. Ha kész lesz meg mutatom miről rajzoltam és milyen lett. Nem kell túl jó rajzra számítani, mert Kaname is keresztbe fog majd tenni, pont úgy mint Zero xD.
Tehát a munka. Nem is olyan szörnyű, bár azért nem az az igazi álom meló.. xD Olyanból túl kevés van.
Szerencsére feleslegesen paráztam amiatt, hogy mennyire kell szóról szóra tudni az elméleti anyagot, mert ott az elejétől kezdték az okításunkat. Bár nem mentek bele túl részletesen elég jól megértettem a dolgokat, bár eddig még csak az egyik fajta munkát csináltuk. Ami viszont érdekes, hogy még indig nem tudunk semmit a bérezésről, és, hogy hova kell majd lejelenteni mely napokon érünk rá, és megyünk be dolgozni. Mennyi az az a minimum amit le kell dolgozni egy héten vagy egy hónapban. Ja a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon vagyok a Hunyadi utca 13. alatt a 3. emeleten. Nagyon durva mert külön lift kártyánk van, illetve név kitűző.
Eddig a teszt programon csináltunk meg adatrögzítéseket elég durvák. Többet nem mondok mert titoktartást fogadtam :D xD.
Szerdán kell legközelebb menni, akkor már valószínűleg élesben megy majd a dolog. Szerencsére addigra az időjárás kicsit vissza vesz magából mert nagy zivatarokat mondanak, ami egy kis lehűléssel is együtt fog járni, persze nem sokkal, csak annyival, hogy irodai környezetben is elviselhető legyen.
Abból a szempontból igazam lett, hogy nem én lettem a társaság közepe, nem mintha ilyen ember már volna. Annyira nem beszélgetünk sokat, én se, de legalább 4 emberrel már váltottam szót. ami azért haladás.
Amit kicsit nehezen viselek az a reggeli túl korán kelés. De gondolom valamit valamiért.
Ez a négy napos hosszú hétvége igazán kellemes még ha ilyen meleg van is.
A horoszkópom és a saját agyam segítségével kitaláltam hogyan csináljak gyerekes dolgokat, görkoriztam. És ami a legmeglepőbb, hogy kb. 5 évnyi kihagyás után se estem el. Elmentem szombaton és vasárnap, szombaton még csak 30 percre, vasárnap már viszont 1 órára, és még nem taknyoltam el, gondolom most, hogy ezt így leírtam hamarosan esek egy óriásit. Vízhólyagot viszont így is szereztem két nap alatt 3 darabot xD. Meg különböző helyeken fáj egy kicsit a lábfejem, de ez amolyan velejárója, hiszen mégis csak ki vagyok esve a gyakorlatból.
A matekra nem sokat tanultam, de azért próbálkozom.
És újra megpróbálkoztam a rajzolással, most Kuran Kaname őméltóságát vettem célba, a ruha egy része már meg van, de a feje... meg a haja, gondolom jó kis kihívás lesz a szünet maradék idejére. Ha kész lesz meg mutatom miről rajzoltam és milyen lett. Nem kell túl jó rajzra számítani, mert Kaname is keresztbe fog majd tenni, pont úgy mint Zero xD.
Thursday, 12 April 2012
Tulipán
Mióta hazamentem olyan vagyok mint egy agyhalott. Nulla kreativitás, gondolkodás, meg egyebek. Az alap fiziológiai dolgokkal nincs baj, csak az azon felüli dolgok nem működnek.
Ma voltam a könyvtárban kivenni pár könyvet, mert kedden amikor mindent visszavittem, nem voltam képes eldönteni mit szeretnék olvasni, mihez lenne kedvem. Ráadásul rájöttem, hogy olyan könyveket vettem ki a múlthéten amit már olvastam, de erre csak itthon jöttem rá. Gondolom ez is világosan mutatja milyen idióta vagyok.
Asszem jólesne valami lelki hideg zuhany ami felráz. Majd kitalálok valamit.
Rendeltem a T-mobiltól egy telefont, ami ma már meg is érkezett apához, mivel hivatalosan csak ő vehette át, és ha minden jól megy legkésőbb holnap délután már az én kezemben lesz. Érintőképernyős, így nem tudom mennyire fog tetszeni, annyira nem saját elhatározás volt, hanem felhívtak, hogy a hűség idő újra lejáróban van, arany kártyás vagyok, és már régóta az ügyfelük vagyok, így felajánlanak most egy készüléket, amit sokkal olcsóbban kapok meg mint egyébként. De lehet hogy csak átvert xD. Így megnézem milyen, és ha lehet megpróbálok túladni rajta.
A munka még mindig nem kezdődött el, időről időre szólnak, hogy önhibájukon kívül kénytelenek csúszni, így várok türelmesen. Azért is tudok türelmes lenni, mert eléggé félek, hogy majd nem fogok megfelelni, vagy egyéb nehézségem fog akadni. Tudom, hogy ha ilyenekre gondolok akkor még valóra válhat, de mindig figyelembe kell venni egy esemény negatív kimenetelét is.
Szerencsére virágzik a spanyol bajnokság, főleg, hogy eléggé elkezdődött már a hajra, mert nem túl sok forduló van már hátra :D. Nagyon élvezem, mert kellemesen kikapcsol :).
Szóval a húsvét..., nem locsolt meg senki, mert nem hagytam, ami viszont bosszúságot okozott, az az, hogy nem volt nyitva üzlet, ahol salátát is árultak volna, így majdnem 3 napig éheztem rá. Ezt viszont a héten maximálisan bepótoltam, mert már a negyedik vagy ötödik salátámat ettem meg ma, így lassan bezöldülök és megtanulok fotoszintetizálni, de egyszerűen kivagyok rá éhezve, és egyébként is nagyon finom.
Vettem egy csokor sárga tulipánt, és olyan jó gyönyörködni bennük, mert tényleg tavaszias hangulata van. Ma pont néztem a villamosról, hogy a városban mennyi szép színes tulipán nyílik, éjszaka szívesen portyáznék valamelyik kis "kertben", csak sajna ott vannak a térfigyelők, meg egyéb járókelők, hmm, nehéz az élet xD.
Ami viszont ijesztő, hogy kevesebb mint egy hónap múlva itt a matek érettségim, május 8. 8.00 és én még nem tudom végül melyik suliba irányítanak. Készülni is jobban kéne rá, mint eddig tettem, de azért eléggé várom :D. Tudom beteg vagyok.
Dóri szerint Laci előlépett a világom közepévé, amit azért itt is szeretnék cáfolni, egyszerűen csak nem sok emberrel állok szóba, és ő az akit még talán szívesen el is mesélek, főleg mert néha nagyon durva dolgokat mond, és én kis naiv azt hiszem Dóri majd nevetni fog ezeken, ehelyett csak süket értetlen csönd fogad a telefonba... így meséljen az ember bármi másról. Szóval ezt most azért hoztam fel, mert Laci azt mondta emo-s vagyok. Ami felháborító.
Mesélt egy kicsit a nyári munkával kapcsolatban is, aminél azt érzem, hogy tökéletesen alkalmatlan vagyok a feladatra, így most azt tűztem ki célul, hogy erről őt is meg fogom győzni, már gyűjtöttem is egy csokornyi hatásos érvet. A fő probléma egyébként nem a személyiségemben van, még mielőtt bárki erre mer gondolni, hanem a nyelvtudás. Németül, szlovákul, románul, meg egyéb ilyen környező országok nyelven kéne tudnom halakról diskurálnom, de mondanom sem kell, hogy az egyetlen nyelv amin még talán megpróbálkoznék az az angol, ami így ezen kritériumok alapján kevés. Ne is vesztegessük rá több karaktert.
A betegségem végül kiderült, hogy egy kitartó már 12 napja tartó mandulagyulladás, most az orrfolyás-köhögési inger állapotban vagyok, de már nem fertőző, jó közérzettel.
Biztosan sokan látták a Boci csoki reklámját az új ízekkel, így én is kipróbáltam belőle kettőt, a citromosat természetesen és az eperbombát, sajnos a citromos nekem csalódás, de az epres.. hát az isteni :D. A fekete ribizliset nem szándékozom mert utálom. Ja és a bodzás citromos pöttyös, hmm, isteni.
Az időjárás is szuper, mert esős, változékony, mint a hangulatom, úgy hogy nekem kellemes hétvégém lesz, legyen mindenki másnak is :D.
Wednesday, 17 November 2010
A valóság
Az igazat meg vallva, egyáltalán nem akarok a Forma-1-re gondolni a következő pár hónapban, így tiszta "szerencse" hogy pont most lesz a téli szünet.
A vb végeredményt megtudva szörnyen el voltam keseredve, és amikor ránéztem a hatalmas spanyolzászlómra egyszerűen kitört rajtam a hiszti, szerintem vagy egy 40 percet sírdogáltam a földön összegömbölyödve. És persze hogy eszembe jutott a horoszkópos szöveg a szenvedésekről, úgy hogy azt is simán eltudom képzelni, hogy engem jobban lesújtott a végeredményt mint Alonsot. De nem tehetek róla, nagyon szeretem őt mint versenyzőt.
Sajnos egyre több problémám van a reggeli felkelésekkel, vagyis inkább azzal hogy nem tudok reggel felkelni, vagy legalábbis nem időben. Így a reggel 8-kor kezdődő óráimra nem tudok bemenni, vagyis megjelenni, mert kb. 9 óra van mikor felfogom hogy ma is elaludtam.
A hangulatom meglepően jó, most olyan egyszer fent egyszer lent stílusú, bár ha hinni lehet a csillagos dolgoknak, akkor a hétvégén bekövetkező teli hold az oka mindennek :), ne hogy már magamban keressem a válaszokat, nem azok mindig tőlem független események oka.
Hihetetlen mennyire nem lehet az ember életéből eltüntetni a kettősséget. És most nem akarok bele menni részletekbe, de szörnyen kiborító érzés. Mert nem tudok egyszerre a céljaimra is koncentrálni, meg lustulni mint eddig, végre ki kéne tartanom az egyik mellett és persze mindenki még én is tudom hogy melyiket kéne választanom, de vagy nem vagyok elég kitartó, vagy eléggé elkötelezett, de nem megy, egyszerűen nem tudom összehozni. Ilyenkor jön a szörnyű kis belső hang, aki szerint azért mert nem is akarom, vagy nem eléggé. És honnan tudjam nincs e igaza? És ami a legrosszabb, hogy tényleg nem tudnám számomra is tetszetős válasszal megválaszolni a kérdést mely szerint ki is vagyok valójában?
Ami sejtetni véli a problémáimat, amiből pedig van is meg nincs is. Ez is olyan kettősség féle.
És mind emellett a nyávogós énem szerint az is baj, hogy nincs olyan személy az életemben aki támogatna, érzelmileg. És akármilyen szar igazat kell neki adnom. Néha igenis nehezen vallom be még magamnak is mennyire sebezhető vagyok. És hogy ezt mennyien tudják és kihasználják. De ebbe se akarok nagyon bele menni, mert az ujjal mutogatás annyira nem kenyerem. Inkább gyümölcs fogyasztó vagyok xD.
A vb végeredményt megtudva szörnyen el voltam keseredve, és amikor ránéztem a hatalmas spanyolzászlómra egyszerűen kitört rajtam a hiszti, szerintem vagy egy 40 percet sírdogáltam a földön összegömbölyödve. És persze hogy eszembe jutott a horoszkópos szöveg a szenvedésekről, úgy hogy azt is simán eltudom képzelni, hogy engem jobban lesújtott a végeredményt mint Alonsot. De nem tehetek róla, nagyon szeretem őt mint versenyzőt.
Sajnos egyre több problémám van a reggeli felkelésekkel, vagyis inkább azzal hogy nem tudok reggel felkelni, vagy legalábbis nem időben. Így a reggel 8-kor kezdődő óráimra nem tudok bemenni, vagyis megjelenni, mert kb. 9 óra van mikor felfogom hogy ma is elaludtam.
A hangulatom meglepően jó, most olyan egyszer fent egyszer lent stílusú, bár ha hinni lehet a csillagos dolgoknak, akkor a hétvégén bekövetkező teli hold az oka mindennek :), ne hogy már magamban keressem a válaszokat, nem azok mindig tőlem független események oka.
Hihetetlen mennyire nem lehet az ember életéből eltüntetni a kettősséget. És most nem akarok bele menni részletekbe, de szörnyen kiborító érzés. Mert nem tudok egyszerre a céljaimra is koncentrálni, meg lustulni mint eddig, végre ki kéne tartanom az egyik mellett és persze mindenki még én is tudom hogy melyiket kéne választanom, de vagy nem vagyok elég kitartó, vagy eléggé elkötelezett, de nem megy, egyszerűen nem tudom összehozni. Ilyenkor jön a szörnyű kis belső hang, aki szerint azért mert nem is akarom, vagy nem eléggé. És honnan tudjam nincs e igaza? És ami a legrosszabb, hogy tényleg nem tudnám számomra is tetszetős válasszal megválaszolni a kérdést mely szerint ki is vagyok valójában?
Ami sejtetni véli a problémáimat, amiből pedig van is meg nincs is. Ez is olyan kettősség féle.
És mind emellett a nyávogós énem szerint az is baj, hogy nincs olyan személy az életemben aki támogatna, érzelmileg. És akármilyen szar igazat kell neki adnom. Néha igenis nehezen vallom be még magamnak is mennyire sebezhető vagyok. És hogy ezt mennyien tudják és kihasználják. De ebbe se akarok nagyon bele menni, mert az ujjal mutogatás annyira nem kenyerem. Inkább gyümölcs fogyasztó vagyok xD.
Saturday, 16 October 2010
Én hány gigás vagyok?!
Ma is okosabb lettem egy kicsit. Rájöttem hogy mégis csak szeretek vásárolni, csak nem ruhát meg ilyeneket, hanem virágokat és minden féle műszaki kütyüket. Olyan csábító dolgok vannak és néha olyan nehéz nemet mondani, mert olyan érdekes, vagy praktikus egy egy kütyü. De azért nagyjából sikerül hősiesem ellen állnom. Persze azért néha én is elcsábulok, mint sok más függő :)
Tegnap este voltam moziban, és bár egyedül mentem, furán jól éreztem magam a sok idegen ember között. Ez nem gyakran fordul elő velem, de ott egyszerűen csodás volt. A film maga is tetszett, pont ez az utazgatós téma is volt benne, hogy mindent hátrahagyni és új helyen, új életet élni, vagy hogy a változás jó, meg a szenvedés a fájdalom megerősít, és a változás felé mutat, hogy semmi és mégis minden állandó, és még körforgás is.
Tehát nagyszerű volt, csak így még érdekesebbé tette számomra ezt az egészet. Én is tudnék mondani 3 helyet, ahol a következő 1 évet el tudnám tölteni, csak egy kis pénz kellene hozzá, na meg persze nyelvtudás. Szóval maradok a seggemen, és szépen türelmesen, kitartóan, néha talán szorgalmasan, de kivárom hogy leteljen az itt kiszabott időm.
Ön magában ez a hely se rossz, sőt egyre kellemesebb, de valamiért az a belső késztetés nem hagy nyugodni hogy mehetnékem van. Szóval hogy ücsörögjek egy helyben ha be vagyok sózva??
Érthetetlen miért okoz akkora kínszenvedést a tanulás gondolata is. De nem baj, van gyakorlatom hogyan végezzek magamon erőszakot, és kényszerítsem magam az okosodásra, vagy legalábbis agyam szabad területének csökkentésére.
Az azért érdekes ha úgy gondolunk az agyunkra mint egy mondjuk 1024 gigás memóriára, amiből csak 102 gigát ha használunk. Vajon nekem ebből még mennyi szabad? Persze szerintem én nem használok csak kb 60 gigát, vagy annyit se, mert alul fejlett csökevényes agyam van, gondolom azért mert én magam is az vagyok.
Ma Skypoltam a családommal, igazán érdekes élmény volt, hogy így a kettőt összekötve mármint hogy látom is meg hallom is komplex élményt kaptam. Nem azért de skypoltam már mással is bár nem vittem túlzásba eme program használatát, de a saját családommal még egyszer se, és vidám kis dolog volt, hogy mamának aki 65 éves webcamon keresztül megmutathatom hol is élek. Kapott idegen vezetést is meg minden.
Ja a másik amiben a mozi kicsit segített, szóval mostanság sok apróság feltűnik ami örömöt okoz, mivel iskolába járni nem túl szórakoztató, és az egyik ilyen dolog hogy mennyire szeretek enni. Ez kezd meglátszani mert van újabb adag plusz kilóm, pedig az eddig is volt, és valahogy ráakartam venni magam hogy ne egyek ennyit, meg ne is édességet, de nem igazán ment, mert jól esett megenni bizonyos dolgokat, és most rájöttem hogy inkább leszek kicsit nagyobb darab de néha jókedvű, mint egy kicsit vékonyabb de morózus, keserű ember.
Tegnap este voltam moziban, és bár egyedül mentem, furán jól éreztem magam a sok idegen ember között. Ez nem gyakran fordul elő velem, de ott egyszerűen csodás volt. A film maga is tetszett, pont ez az utazgatós téma is volt benne, hogy mindent hátrahagyni és új helyen, új életet élni, vagy hogy a változás jó, meg a szenvedés a fájdalom megerősít, és a változás felé mutat, hogy semmi és mégis minden állandó, és még körforgás is.
Tehát nagyszerű volt, csak így még érdekesebbé tette számomra ezt az egészet. Én is tudnék mondani 3 helyet, ahol a következő 1 évet el tudnám tölteni, csak egy kis pénz kellene hozzá, na meg persze nyelvtudás. Szóval maradok a seggemen, és szépen türelmesen, kitartóan, néha talán szorgalmasan, de kivárom hogy leteljen az itt kiszabott időm.
Ön magában ez a hely se rossz, sőt egyre kellemesebb, de valamiért az a belső késztetés nem hagy nyugodni hogy mehetnékem van. Szóval hogy ücsörögjek egy helyben ha be vagyok sózva??
Érthetetlen miért okoz akkora kínszenvedést a tanulás gondolata is. De nem baj, van gyakorlatom hogyan végezzek magamon erőszakot, és kényszerítsem magam az okosodásra, vagy legalábbis agyam szabad területének csökkentésére.
Az azért érdekes ha úgy gondolunk az agyunkra mint egy mondjuk 1024 gigás memóriára, amiből csak 102 gigát ha használunk. Vajon nekem ebből még mennyi szabad? Persze szerintem én nem használok csak kb 60 gigát, vagy annyit se, mert alul fejlett csökevényes agyam van, gondolom azért mert én magam is az vagyok.
Ma Skypoltam a családommal, igazán érdekes élmény volt, hogy így a kettőt összekötve mármint hogy látom is meg hallom is komplex élményt kaptam. Nem azért de skypoltam már mással is bár nem vittem túlzásba eme program használatát, de a saját családommal még egyszer se, és vidám kis dolog volt, hogy mamának aki 65 éves webcamon keresztül megmutathatom hol is élek. Kapott idegen vezetést is meg minden.
Ja a másik amiben a mozi kicsit segített, szóval mostanság sok apróság feltűnik ami örömöt okoz, mivel iskolába járni nem túl szórakoztató, és az egyik ilyen dolog hogy mennyire szeretek enni. Ez kezd meglátszani mert van újabb adag plusz kilóm, pedig az eddig is volt, és valahogy ráakartam venni magam hogy ne egyek ennyit, meg ne is édességet, de nem igazán ment, mert jól esett megenni bizonyos dolgokat, és most rájöttem hogy inkább leszek kicsit nagyobb darab de néha jókedvű, mint egy kicsit vékonyabb de morózus, keserű ember.
Subscribe to:
Posts (Atom)