Na itt vagyok, nem elveszve csak egy kicsit, valahogy megint dolgozni voltam, de most tovább tartott nem 4 napot hanem 5-öt voltam, de szerencsére nincs tovább, mert holnap után reggel elvándorlok erről a nyomasztó koszfészekről, hála istennek.
Tegnap végre túlestünk az idegörlő nagybevásárláson is, bár még pár dolog beszerzésre vár.
Ma meg itt szerencsétlenkedek a bepakolással, még nem nagyon haladtam sokra, viszont már gondolati téren egy csomó dologról megállapítottam hogy na még ezt is bekéne majd rakni, meg ezt is magammal akarom vinni, csak a cselekvésig nem jutottam még el.
Anyát is megkéne ma még látogatnom, meg elköszönni, csak nem tudom hogy egyeztessem össze mindennel, egy kicsit tartok a holnapi estétől, hogy nem lesz e túl feszélyezett a helyzet, vagy kínos, meg úgy az egész mégis csak egy új, érdekes helyzet, amit valahogy kezelni kéne, és nem tudom mennyire fog sikerülni, vagy kell egy kis időnek eltelnie hogy az egész működjön.
Az is fura nekem egy kicsit, hogy az új ismerőseim szinte kivétel nélkül albérletbe fognak lakni, még a régiek, mint például Riniti, Mesi, Viki, Gergő kolisok lesznek jó eséllyel. És akkor itt vagyok én megint a különc aki kilóg a sorból, és én is albérletes leszek, vagyis albis.
Kérdezte tőlem valaki a napokban hogy és nem izgulsz? DE FENÉBE IS ROHADTUL IZGULOK. Ki nem? (Persze Rini a tisztes kivétel :D )
No comments:
Post a Comment