Egy csomót gondolkodtam, hogy na mit is kéne írnom, meg párszor már eljutottam hogy hű na majd mindjárt írok egy bejegyzést, és utána csak bámultam a semmit, mert mégis mit írjak.
Egészen múlthét csütörtök óta, nap mint nap az a legnagyobb kihívás az életemben, hogy felkeljek pisilni, meg ha elfogy az innivalóm akkor felöltözzek és liftezzek 3 emeletet, hogy a lent lévő kis boltban megvegyem a szükséges folyadék mennyiségemet. Ugye milyen megerőltetően hangzik mindez?
Hát ja, és hétfő óta még néha ennyi se megy. Egész nap alszom, a matek óráimat is lemondtam a hétre, ne hogy már valami miatt, fel kelljen kelnem délután 4 körül. Valamikor este 8 körül szokott el jönni a pillanat hogy na most már kúrvára éhes vagyok, úgy hogy ideje megmozdulni, ha végre kitaláltam mit is egyek, akkor utána pedig olvasok, találtam egy csomó könyvet amihez kedvet érzek hogy újra olvassam, utána valamikor 4-5 óra körül hajnalban megint benyomom a szunyát, és az egész kezdődik előlről. Ami még hab a tortán hogy a telefonomat is kikapcsoltam hétfő délután óta, aki keresni akar, az tegye inkább a jövőhéten, addigra talán összeszedem magam. :)
Nem mintha a múlthéten bármi baromira megerőltető dolgot csináltam volna, egyszerűen csak ez az elő tavaszi szünetem.
Van megint órarendem, még hétfőn csináltam, de persze nem végleges, meg még nincs is meg a megfelelő kredit értékű tárgy, meg valami tesit is fel kell vennem, szóval még nem véglegesített.
No comments:
Post a Comment