Bár valahogy sose semmi nem úgy jön össze ahogy tervezgetem, néha úgy érzem nem kéne semmit végig gondolnom, mert tuti nem úgy alakulnak majd a dolgok. Mintha a sors pontosan tudná én hogy szeretném csinálni vagy alakítani akár csak a holnapi napot és meg kapom az inverzét, a totális ellentétét. De gondolom a lényeg az hogy így izgibb.
Ma megint túl vagyok egy zh-n, most kombinatorikából, a múlt héten volt infó, halmazok és függvények, környezettan, tegnap volt egy algebra, és holnap lesz egy trigonometria. Kicsit leterhelő, ma is ez a kombi, 9 feladat volt gráfelméletből. Hát mondhatom hogy a kedvencem az volt, amikor ki kellett tudni számolni hogy 201 és 900 között hány olyan szám van ami se 7-tel, se 8-cal, se 11-el nem osztható, ja igen a szitaformulát kellett használni, de számológép nélkül végig gondolni hány olyan van ami viszont osztható valamelyik számmal, vagy valamelyik kettővel, vagy mind a hárommal...néhány agysejtem inaktivitása arra enged következtetni hogy jelentős mennyiség kihalt a fejemben ez alatt a 3 hónap alatt...nem bírták a nyomást.
A többi meg majd most fogja meg adni magát mert kombiból szóbelire 30 tételem van, köztük olyan szavakkal hogy kromatikus szám, meg prüfer-kód xD.
Az hogy trigóból a holnapi zh-n karót fogok írni majd nem 70%, a többi az remény a kettesre.
Környezettanból is sikerült megszerezni a kettest, én már csak azért is örülök, mert volt szerencsém összefutni olyan emberekkel akik most buktak meg belőle másodjára, nekem legalább sikerült elsőre.
Ma volt egy kis matek korrepetálásom is, egy kissé félénk 13 éves fiúval, szegény, én utálnám ha az apám rám szabadítana egy matek korrepetálót csak úgy...
És még büszkén jelenthetem hogy nem sikerült elzúgnom, a lépcsőkön különösen vigyázok, de szerintem amilyen jeges rémálmok a járdák ez a dicsőség hamar tovaszáll majd....
