Újdonságok, elmebetegség

Na jó, azt eddig is tényként kezeltük hogy tökre idióta vagyok, de most már elmebetegségre utaló tüneteim is vannak. De ez van, ezzel együtt kell élnem.
Vettem a héten egy új számítógép asztalt, nagyon tetszik, meg minden, összeszerelésnél volt egy két kisebb nehézség de Gabival a lakótársammal simán leküzdöttük. Na de akkor már új gépre is szükségem van, legalábbis én úgy gondoltam. Főleg hogy az eddigi már kezd őskövületnek számítani, hiszen decemberben lesz 3 éves.
Khm, szóval azt is vettem. olyan 2 órája :) Nagyon tetszik, ez most teljesen fekete, az előző szürke volt nagyrészt, azonkívül nagyon tetszik, és már most is arról írok. A következő dolog ami még hiányzik, az egy táska a géphez, meg egy lámpa az asztalhoz. Utána elvileg abba hagyom ezt a költséges költekezést, de hát erre vettem fel a diákhitelt, mert volt pár dolog amire szükségem volt/van. Lehet hogy tényleg elmebetegség hitellel kezdeni az életemet, de kit érdekel. Először is lehet hogy bármelyik pillanatban elüt egy autó, vagy kiderül van valami halálos betegségem. A másik meg, hogy egyszer úgy is lesz hitelem, lakáshitel, kocsihitel, személyi kölcsön, valami tárgyra felvett hitel, szóval hitelem lesz, csak eddig az időpont nem volt tiszta. Most már az. De én tényleg élvezni szeretném ezeket az egyetemi éveket, majd utána mikor már szó szerint belekerülök az élet taposómalmába, munka munka hátán lesz, akkor legalább lesz mire vissza emlékezni, és reménykedni hogy meg fogom élni azt a 110 éves nyugdíjkorhatárt, már ha addig még lesz nyugdíj rendszer.
Szóval most az élet megint egy kicsit szebb, vidámabb hely lett számomra is. Az majd kiderül hogy ez meddig fog tartani. Mondjuk az első adag zh ig, mert utálok tanulni, de lassan el kéne kezdenem. Szerencsére némelyikben csak számolgatós gyakorlati feladatok lesznek, semmi elmélet, tehát van egy kis esélyem :).

Rák

Íme a Rákok horoszkópja az év utolsó 3 hónapjára:

"Nehéz időszakon vagy túl, de most végre fellélegezhetsz. Októberben már érezhető minden téren az a szerencse, ami az elkövetkezendő három hónapodat meghatározza majd. Munka téren nagy változás előtt állsz, és a sok vívódás után igent mondasz egy új munkára. Nagyon jó lehetőséget találsz, olyat, amit álmodni se mertél volna. A munkakörülmények, a fizetés, a feladat, mind tökéletesen megfelelnek a vágyaidnak. Az elején félsz, hogy megfogsz-e felelni a követelményeknek, de pár hét alatt belerázódsz, és bebizonyosodik, hogy nagyon jól döntöttél. Anyagilag sokkal jobban fogsz járni. A magánéletben is jó fordulatokra számíthatsz. Ha babát szeretnél, akkor az most összejön, ha még friss kapcsolatban vagy, akkor komolyra fordul a dolog. A szingli Rákokra is szerelem vár, első látásra beleszerethetsz valakibe, akivel boldog jövő vár rád."

Na és akkor most nyugalom, biztosan nem kezdek el filozofálgatni, arról hogy vajon akkor ez miért nem teljesül minden Rák horoszkópú személy számára, meg hogy annyi embert ennyi sorban 3 hónapra hogy a francba lehet leírni, és hogy tessék megint belekerültünk egy idióta skatulyába (az angoloknál galambdúcba, a németeknél meg fiókba xD), amibe vagy beleférünk vagy kilógunk belőle, vagy épp csak elhanyagolható százalékban jellemez minket.
De aki naivan és vakmerően fellélegezett annak most nincs szerencséje (valószínűleg nem rák a horoszkópja), ugyanis túldimenzionált életérzésem mellett harmóniában vagyok a projektivikus ekvivalencia teljes négyszöggel.
Semmi baj ha ez full értelmetlenül hangzik, sokszor én is így érzem mikor "előadáson" vagyok (igen még mindig nincs normális nevem az óráimra, mert az óráim nagy része nem a valós 1 óra hosszas időtartamot jelöli így az nem lehet, előadás a színházban van,  a szeminárium túlságosan hasonlít a pesszáriumra, meg túl fellengzős, ráadásul a gyakorlati órám nem is felelnek meg a szó jelentésének).
De se baj, ennek a hétnek is vége az egyetem szempontjából.
A maradék 3 napot, nem teljesen tudom mivel fogom tölteni. Még mindig agyalok a szobám ősziesebb hangulatúvá tételén, mert sajna az egyetlen szimpi megoldás a színes faleveleket ragasztgatok a falakra nem megfelelő, pedig van levelem is meg gyurmaragasztóm, csak ezek a fránya falevelek nem rendelkeznek hosszú normálállapotú élettartammal (ez magyarul azt jelenti hogy 3 nap múlva összepöndörödik, vagy jól meg is szárad és egy óvatlan mozdulat hatására széttörik és a földön köt ki, ami meg takarítás munkafolyamatát vonja maga után, én még mindig egy lusta dög vagyok, ráadásul a tisztaság mániám se akar kifejlődni).
Aki arra gondol hogy egyéb művészi dologgal is próbálkozhatnék mint a festés, rajzolás, vagy akármi ami ilyen témájú és kivitelezhető lenne, azzal közlöm, hogy művészkedős hangulatom sokszor van, csak alkotói tehetségem nincs, így az egész rohadt nagy csalódás, még ha néha napján el is felejtem hogy béna vagyok, mindig újra és újra szembesülök a kész ténnyel.

Zavartság

Említettem már hogy időnként idült iskolaundorban szenvedek?
És nem csak azért mert unalmas egész nap ülni és írni, néha ezt egybekötve egy kis értem is amit írok cselekvéssel, de azért is mert bent kell lenni, szinte bezárva, legalábbis elzárva a kintléttől, a "természettől".
Én eléggé sétálós vagyok, ez a barangol amerre épp a lába viszi, csak a pihenés a lényeg, és frusztrál hogy erre kevés időm van, ezért hajlamos vagyok néha nem felkelni, vagy egy-egy órára nem bemenni, valami hülye kifogás miatt. És bár csak 4 nap kell suliba mennem egy héten, mert a péntekem is szabad, olyan mint ha soha nem akarna vége lenni.
A másik dolog amire már egy ideje rájöttem csak nem sikerült átültetni a valóságba, vagy legalábbis cselekvéssé redukálni, az az, hogy tanulnom kéne azt amit leírogatok és elmélet, mert elvileg október utolsó hetén kész zh sorozatom lesz :S
A hétvégén voltam otthon, mióta Debrecenbe költöztem még augusztusban, most először.
Eléggé szar érzés volt, főleg eleinte, olyan fura volt hogy nem találom a helyem, nincs meg a város nyugtató hangulata, és mindemellett még otthon is csak vendégnek éreztem magam. Mindegy, végül is legközelebb majd október 28-án megyek haza, akkor meg már előre szoktatni fogom magam, ehhez a fura érzéshez.
Hiányzik a fűtés, a melegség, itt most szerelnek fel ilyen mérő akármiket a radiátoroknak a csövére, így majd csak jövőhéten lesz szerintem fűtés, mert ezzel péntekig el szarakodnak.
És amire nem volt képes a kolis élet 6 éve, az az albis élet 1 hónapja képes volt, híztam. Lehet hülyeség de úgy örültem hogy a nyáron sikerült elérnem az 53 kilót, és most megint csak 56-57 kilónál tartok, mert egyszerűen megveszek valami édességért, úgy érzem végtelenül nagy szükségem van boldogsághormonokra, egy egy hosszú nap után. Mellesleg alig beszélek valakivel napközben, így elég magányos és szótlan lettem, mi ez a gimishez képest amikor már ott is szótlannak tartottak, most egyenesen néma vagyok. Szóval újra felvettem a hobbim közé a beszélek az üres szobával elfoglaltságot :) nagyon szórakoztató.
Hétvégére azt tervezem hogy elmegyek valahova sétálni és gyűjtögetek majd mindenféle őszi jelenséget, mint a színes levelek, a különböző termések, meg hasonlók, ja és valami féle tanulás dolgot is. Az elsőre jó esélyem van, mert elvileg esni sem fog, a második már elég macerás de hát a remény eléggé kitartó típus.
Ja és néhány kép a hétvégén szedett gombákról, azt nem tudom mind jó volt e, mert nem ettem belőle :D.

jó, de hogy??

Mint kiderült nem vagyok túl kitartó. Se a múlt héten nem voltam az, se a mostani héten.
Először is egyre pocsékabbul éreztem magam, mert mindig jött egy húúú ez rosszabb mint az addigi legrosszabbnak tartott óra a héten. És mert ugyanilyen arányban, egyre hülyébbnek is éreztem magam a hét előrehaladtával :S. Mint aki évekkel le van maradva tudásszintileg.... szar érzés, főleg ha részben maga az érzés valótlan, csak a bizonytalanságom, a kétely magammal szemben erősíti fel.
Ez volt a múlt hét.
A jelenlegi hét pedig kicsit hézagosra sikerült mert időközben megfáztam. Csak hogy kedd este óta lázas is vagyok. És mivel nem ment 38 alá, így itthon maradtam. De nem zavar. Most egyébként is úgy érzem időre van szükségem.
Egyrészt valahogy bele kéne rázódnom abba hogy tanulni kéne, vagy legalább 100%-osan figyelni órán. Mert eddig nem tettem, ott voltam, leírtam amit le kellett, de nem fogtam fel, mondhatni a szellemi részét a mateknak nem fogadtam be, mindig volt egy akadály a fejemben, ami gátolta a tanulás lehetőségét. Valahogy ezt kéne lerombolnom, csak annyi más problémám van, és jelenleg nem mindet tudom elzárni az agyam egy rejtett zugába.
Másrészt Anita költözik valami Nyír.... helyre, mindig elfelejtem a nevét a helynek. A csaj aki pedig ideköltözik ugye egy új ember, akit  valamennyire nem árt megismernem, hogy tudjam hogy alkalmazkodjak hozzá.
Harmadrészt pedig minden nap minden pillanatában meg kell küzdenem a lustaságommal :)
 ÉS ráadásul azt hiszem csináltam valami ostobaságot tegnap hajnalban. És még nem tudom hogyan köszörüljem ki a csorbát, egyáltalán ki kell e?! Vagy inkább vegyem közelebbről is szemügyre ezt az ostobaságot, és esetleg kiderülne hogy tévedek? De mi van ha nekem volt igazam?!
Ezen kívül van egy olyan érzésem hogy elhatárolódtam a gépemtől is. Ilyen önkéntes kínzó magányra ítéltem magam tudatalatt, vagy tudatos tudatlansággal. Mint ha hiányozna egy fontos testrészem, csak elfelejtettem volna hogy mi is az. Ez is egy szar érzés. De mostanában dúskálok ezen érzésekben, persze elvileg nem önszámtanból, de lehet hogy a magam hibájából. Ki tudja??
Ja és kihagytam volna a felsorolásból hogy sikerült fent hagynom a buszon az esernyőmet, amit senki se adott le a DKV talált tárgyak osztályán? Oda se neki, full gyenge pillanataimban nekem se tűnik fel.

Ahan, szóval az első nap

Most kicsit buzgómócsing hangulatom van. Azt hiszem, ha ez a hangulat kitart a héten minden napról írok valamit. Nem csak azért hogy untassalak titeket, hanem a magam gyönyörűségére, még ha másoknak nem is az :D, hogy esetleg később vissza olvassam, milyen benyomásom is volt bizonyos dolgokról....
Szóval reggel sikerült időben felébrednem. Nem késtem le a trolit, sőt már 7.27-kor ott voltam az egyetemen. Hát nem kellett volna, mert rohadt sokat kellett egész nap várakoznom...egyszerűen ólomlábakon járt az idő.
Tehát 8-11 óráig van hétfőnként elvileg Az informatika alapjai nevű tárgyam. Meg mondjam meddig tartott? Hát T-i-z-e-n-h-á-r-o-m percig. Értitek, 8:13-kor már vége is volt, és nekem mikor kezdődött a következő órám??? DÉLBE.
Szóval egyáltalán nem volt vicces. De mondjuk ebből egy órát a HSZK előtt sorban állva töltöttem, hallgatói jogviszonyról szóló igazolásért, meg hogy megkérdezzem mi van a diákommal. Igazolást kaptam, diákot nem, majd szerda felé mondták, szóval újabb sorban állás várható.
Végül akár milyen súlyos fém is az ólom, még ha épp végtagképp funkcionál is, egyszer csak dél lett. Így megkezdődött a mai napi második egyben utolsó tárgyórám is (mivel nem sima óra, mint középsuliban, de utálom előadásnak hívni, hiszen az a színházban van, lehet tórának fogom hívni, vagy valami ilyesmi..) aminek becses neve Algebrai alapismeretek gyakorlati óra. Mit ne mondjak, pozitív csalódásként sikerült megélnem a dolgot, ugyanis kiderült, hogy tényleg alapjaira megy vissza a mateknak, algebrának, ily módon bebizonyítva nekem, hogy még se vagyok annyira hülye, mert amiket csináltunk azokra mind emlékeztem. Szóval az esetleges debil állat szintről feljutottam az üresfejű lúzerig. A hét célja a kicsit hülye de nem vészes szint :D.
Ja és végre teljes az órarendem, volt egy kis pánik mert a sorozatos bénázásomnak köszönhetően végül nem tudtam felvenni az EU ismeretek tárgyat, de a véletlen szerencsémnek köszönhetően, ma mikor megint benéztem a Neptunhoz nézni hátha van szabad hely valamelyik szerdai csoportban, bazi nagy mázlim volt, mert az egyikben volt. Így most már végleg bele kell törődnöm, hogy keddenként igenis este 20 óráig ott kell rostokolnom, amiben már csak az az őrült pech hogy reggel 8-tól kezdve :S:S.
Tehát reggel szembe kell néznem az utóbbi idők egyik leghosszabbnak ígérkező napjával, főleg ha néhány óra megint olyan hosszúra sikerül, mint a mai infó........

Most mondjam, hogy hívogat az iskola?!

Persze nem szószerint :) Titkos a számom xD
De akkor is, egy óra és átlépünk arra a napra, amikor ismét iskolába kell mennem. Fura, hogy ennek még évekig így kell lennie, valahogy az egész egyetem dolog a felnőttség és szabadság keverékét sejteti az emberrel, de most hogy itt vagyok, megint csak gyerekesnek érzem magam, bár a szabadság része a szülői részről meg van, az iskolai viszonylatban viszont nagyban hiányzik, hiszen azért órára járni nem árt, főleg ha nem akarunk saját magunknak keresztbe tenni.
És mégis az egész végtelenül jó érzéssel tölt el, igazán meg vagyok elégedve az egésszel, meg persze magammal is, most olyan büszkének érzem magam, hogy na tessék itt vagyok, eddig megcsináltam, pedig az otthoniak igazán semmi esélyt nem láttak erre, nem bíztak bennem, nem tartottak esélyesnek. És most mondogathatom hogy pedig én megcsináltam bi-bi-bííííí, meg vigyoroghatok, nem tudják, mert 160 kilométer választ el minket távolságilag, ami az egyik legszebben csengő szám  amit eddig hallottam :)
Na szóval holnaptól kezdve suli, és csak a jó ég tudja mekkora fába vágtam a fejszém.....

Könyvmoly szerűség

Még meg vagyok. Kicsit rémülten ugyan, mert azért szerintem simán eltudom rontani ezt a tantárgy felvevős dolgot, de azért eléggé jól.
A könyvmoly jelző arra akarna utalni, hogy mivel még hétfőig nincs áram, könyvtárba járok netezni, és egyben telefont tölteni is :D, azért kellett hozzá logika mire rájöttem, hogy egy ilyen városi könyvtárban biztos lehet internetezni, akár sajátgépen is, na már akkor telefont is tudok tölteni, usb-vel amit a gépbe dugok. Szóval most ez van, szerintem életemben nem töltöttem még ennyi időt könyvtárban összesen, mint most az utóbbi 2 napban.
Szóval megcsináltam az órarendem, elvileg ez most már rögzített, tehát minden okés, de azért jó hogy még 2 hétig elvileg lehet rajta változtatni. Sajnos minden nap van valami "előadásom". Jobb szerettem volna a pénteket szabadon, de nem jött össze, mert volt egy kötelező, ami csak pénteken van, így kicsit szívás. Lehetett volna úgy is hogy egy csomó mindent szerdára teszek, így a többi nap kicsit szabadabb, de nem akarok belerokkani a szerdákba, így kicsit szabadabb az is. Azt is megnéztem hogy majd 8 tárgyból kell vizsgáznom, de az mind ilyen írásbeli, szóbelis vizsga. Úgy hogy tiszta jó.
Ja említettem már hogy nem akarok menni évnyitóra?? Utálom a kiöltözős, unalmas, tömegrendezvényeket. És ez határozottan az, szóval tiszta szörnyű......

Elköltöztem

Kb. 40 perc múlva indulunk hogy időben oda és apa időben vissza is érjen, szóval Debrecen jövök.....
Még nem tudom mkor lesz internetem újra és mikor tudok megint jelentkezni, addig is mindenkinek kellemes utolsó nyári hetet, heteket....

ÉSsssssss igen

Na itt vagyok, nem elveszve csak egy kicsit, valahogy megint dolgozni voltam, de most tovább tartott nem 4 napot hanem 5-öt voltam, de szerencsére nincs tovább, mert holnap után reggel elvándorlok erről a nyomasztó koszfészekről, hála istennek.
Tegnap végre túlestünk az idegörlő nagybevásárláson is, bár még pár dolog beszerzésre vár.
Ma meg itt szerencsétlenkedek a bepakolással, még nem nagyon haladtam sokra, viszont már gondolati téren egy csomó dologról megállapítottam hogy na még ezt is bekéne majd rakni, meg ezt is magammal akarom vinni, csak a cselekvésig nem jutottam még el.
Anyát is megkéne ma még látogatnom, meg elköszönni, csak nem tudom hogy egyeztessem össze mindennel, egy kicsit tartok a holnapi estétől, hogy nem lesz e túl feszélyezett a helyzet, vagy kínos, meg úgy az egész mégis csak egy új, érdekes helyzet, amit valahogy kezelni kéne, és nem tudom mennyire fog sikerülni, vagy kell egy kis időnek eltelnie hogy az egész működjön.
Az is fura nekem egy kicsit, hogy az új ismerőseim szinte kivétel nélkül albérletbe fognak lakni, még a régiek, mint például Riniti, Mesi, Viki, Gergő kolisok lesznek jó eséllyel. És akkor itt vagyok én megint a különc aki kilóg a sorból, és én is albérletes leszek, vagyis albis.
Kérdezte tőlem valaki  a napokban hogy és nem izgulsz? DE  FENÉBE IS ROHADTUL IZGULOK. Ki nem? (Persze Rini a tisztes kivétel :D )

25

Végre augusztus, nem tudom miért, de nekem mostanban nem igazán telik az idő, inkább csak vánszorog.
A nyár hozta szokásos hangulatát, épp hadi állapotok uralkodnak itthon, persze nem fizikailag, csak lelkiterrorilag. De hát mondhatni már az évek alatt megszoktam, csak mindig meglep mekkora egy szerencsétlenség vagyok, aki a szülei nyakán lóg, legalábbis ez mama reggeli véleménye. Most az utóbbi 4 napban oltam dolgozni. Nem mondom hogy hű ha tök boldog voltam, de egy kis pénz mindig jól jön. Na persze, ezt inkább kihagytam volna, mert annyira nem valami szuper meló, lerohad a lábam az egésznapi állásban, és behal a derekam a sok teli szilvás láda cipelgetésben. És mivel én ma nem akartam menni, ezért mama választás elé állíott vagy megyek ma, vagy oda soha többet nem mehetek. Gondolom nem nehéz kitalálni mit választottam, okés, akkor soha többet. Erre mondta hogy afnöknek nem is baj, hiszen engem másik 1000 emberrel tud pótolni. Hát akkor pótoljon. Csak attól félke mire este haza jön, már aztfogja mondani hogy ha akarok holnap mehetek, ami már csak azért is szar, mert még 8 napot mennem kellene.
Lehet nem megyek gólyatáborba, az időpont miatt, de majd kiderül. Szombaton megyünk bevásárolni iskolás dolgokat, tesómnak tudjuk miket kell venni, én meg majd improvizálok...
Augusztus 25. Ez az a nap amit most nagyon várok, mert ezen a napon költözök fel Debrecenbe albérletbe. Anita szimpatikus, én kedvelem, elvileg ő is engem. Dávid a kis fia pedig nagyon aranyos 2 éves. Szerintem jól megleszünk, Debrecen is tetszett, bár nem látam belőle túl sokat, de a hangulata, és az a pár ember akit megismertem szimpatikus volt, végre egy olyan nap volt, amit szabadon élezhettem.
Hm, nem tudom hogy éelm túl ezt a 15 napot még mama társaságában, de muszáj lesz, mondjuk szerinte felesleges egyetemre mennem, mert majd úgyis kibukok, és életem végéig wc pucoló leszek, ha egyáltalán alkamaznak. :S Tudom, nagyon kedves, és pozitív...de már csak 15 nap. Azon is gondolkoztam hogy megígérem neki a nyakán lógós dologért cserébe, hogy január elsejétől nem teszem be többet ebbe a házba a lábam. :D
Apának új barátnője van tiszakécskéről, Dórának hívják, és nem tudom mit gondolok róla egyszer láttam, de még eléggé félkómás voltam, utána vissza is feküdtem aludni. Elvileg kb 1 éve vált el, és 2 gyereke van, egy 16 éves fiú ,aki agyilag egy zokni mert még csak most lesz nyolcdikos, és egy óvódás kislány aki elvileg rendben van agyilag xD. Én nem akarok őket megismerni mert elegem van az apa új nője és kis családja megismerkedési procedúrákból, a végén úgy is szét fognak menni....
Szóval a lényeg 25-e. Ja és kérlek szépen idő számomra is haladj kicsit gyorsabban, mert belepusztulok a várakozásba, köszönöm.

?

Na és most hogyan tovább??
Megint az van, hogy nem tudom mit kezdjek igazán az időmmel. Itt van megint egy két hetes időszak ami arról szól hogy ezen idő alatt kell megérkeznie a "szeretet csomagnak" személyesen nekem :), azután ott a másik határidőm augusztus 5.-e ezen a napon megyek fel Debrecenbe megnézni az albérletet, amit kinéztem magamnak, meg egy kicsit nézelődni a városban. Amit még tudok azaz hogy kb. 1 hónap múlva augusztus utolsó hetén lesz a gólyatábor amit várok is meg nem is, a sok ember miatt...
A hétvégén ráadásul ilyen unokatesótalálkozó lesz, szombaton, amire elkéne mennem, de nem igazán akarok, nem vagyok egy rokon kedvelő, ráadásul mindenki aki egy kicsit ismer, tehát tudja ki vagyok, az az érettségimről, meg arról fog kérdezgetni hogy felvettek e, meg milyen lesz egyetemistának lenni, amit nem tudok, mert még nem voltam és még éppen nem is vagyok az, illetve nem tudom milyen annak lenni...
Szóval szar lesz.
Kunszentre a munkaügyre is vissza kéne mennem mert regisztráltak munkakeresőnek, de mivel felettek, így most szólnom kell hogy töröljenek....tök macerás az egész.
Még csak két matekos csajt ismerek, aki szintén debrecenben kezdi szenvedéseit szeptemertől..
Félek egy kicsit az albérlettől, mivan ha nem fog tetszeni, vagy még se fogjuk tudni kedveli a másikat Anitával...nem tom, ez is bizonytalan.
Mondtam már mennyire utálom a bizonytalan dolgokat??
Pár nap és itt az augusztus, az utolsó hónap, és még mennyi minden tennivalóm van..és én milyen lusta vagyok :)

FELVETTEK :)

Vigyázat mindenkinek, épp most szabadítottak a gyanútlan világra egy őrületet, aki matematikusnak fog tanulni szeptembertől Debrecenben :D
Ami kicsit vicces, hogy nekem matekra 316 pontom van, és a pont határ 211 pont :D, szóval bőven benn vagyok, és ez annyira jó. Köszönöm az égieknek is a gondviselést, és továbbra is szívesen venném, mert szerintem szükségem lesz rá :D:D:D:D

Torta

Na, tehát a torta majdnem stimmelt, de hát ez van, finomnak finom volt viszont :)

Matróna

18 éve és 11 perce vagyok a világon :)

ÉSSSS

Elkezdődött. Még 23 óra 59 perc...

Na jó...

Hát legyen akkor beleegyezem hogy legyen holnap, bár csak azért mert nincs más választásom. Olyan kegyetlen a sors, kötelezi az embert hogy minden évben megélje azt a bizonyos napot....

Vajon megkapom álmaim tortáját??

Szerintem nem, szerintetek?
ÓÓ ez az egyöntetű hallgatás belegyezés, hmm milyen unalmasan optimisták vagytok, delegalább most ti vagytok naivak nem én :) hm ez már a felnőttség jele.

Nekem végem :)

Nem akarom hogy holnap legyen, váltsunk inkább a holnap utánra, pörögjünk, eggyel több vagy kevesebb nap eddig se számított, 4 évente 1-el több, istenem most kettővel kevesebb, szerintem senkinek nem tűnne fel, na légyszi légysziiiiiii............

AJAJAJJJJ

Izé, ki gondolná milyen nehéz helyzet ha egyik napról a másikra felelősségteljesen kéne viselkedni, és viselni a következményeket, főleg a jogi következményeket cselekedeteink után...

ÓÓÓÓ

Jesszusom perceken belül egy vén csotrogány leszek, istenem....

2 hét - "néha egy örökkévalóság, néha egy pillanat"

Mondhatni helyzet jelentés. 2 hete érettségiztem le, és 2 hét múlva dől el a sorsom folytatása. Persze mind megszokhattam volna már, itthon szerény kis családom támogatását nem élvezem, elég pesszimisták, így néha tök idiótának érzem magam, mert én úgy érzem van esélyem hogy felvegyenek, és akkor még az ilyen kérdések:
Mi lesz veled ha nem vesznek fel?
Mi lesz veled ha felvesznek?   Azért itt megfigyelhető a kérdések sorrendjénél, szerintük melyik a valószínűbb...
Vajon hogyan fogsz vissza emlékezni ezekre az évekre pár év múlva? Mama persze kedvesen fel ajánlotta hogy mondjam azt, ez volt életem legszörnyűbb 5 éve, de én nyílt helyeslés helyett egy bűnbánó nem tudomot válaszoltam, már csak azért is mert nem akartam hogy még rosszabb legyen ez az utolsó másfél hónap, szar ez így is. :)
Közben sorrendet is módosítottam, illetve elküldtem az érettségi másolatát postán, ja a sorrend csak annyit változott hogy Dunaújvárost tettem második helyre, Szegedet meg harmadikra, rájöttem hogy Szegedre csak a legvégső esetben szeretnék menni. Tudod ez a ló nincs, szamár is megteszi, utolsó szalmaszál lehetősége.
Munkám még mindig nincs, vagy azért nem voltam jó mert nem vagyok még 18, vagy azért mert nem a közelben volt a lehetőség, értsd Pesten. Most megint van egy halvány reménysugár a közelben, elvileg 1 órán belül kiderül.
A szülinapom 1 hét múlva lesz, annyira nem mondanám hogy várom, de idén kitaláltam, hogy milyen tortát szeretnék és ezt közöltem is apával, mellékelve egy illusztrációval, hogy legalább 80%-os egyezést szeretnék végeredményként. xD De nem hiszem hogy sikerülne megrendelnie, szerintem valami gikszer biztos lesz, így az is egy szar nap lesz.
A mozi élményről azért nem írtam, mert a szép élményemet beárnyékolta tesóm és ami kis összeférhetetlenségünk, ami annyit tesz, nehezen bírjuk hosszabb ideig egymás közvetlen vagy közvetett társaságát, na mármost egy szinte fél nap istentelenül hosszú időnek számít...azt hiszem így a végeredményt annyira nem kell részleteznem.
Azért a filmről még a héten szeretnék írni, mert tényleg szuper volt, csodálatos, 5x jobb mint az első kettő együtt, na jó lehet ez kicsit túlzás, de annyira tetszik néhány jelenet. :D
Más azt hiszem nincs, bár azt még megemlítem, hogy a halálra unom magam néha érzést az is bizonyítja, hogy a www.farmerama.com játékban már nem csak egy hanem kettő farmom is van :)
További jó aszalódást mindenkinek ebben a hőségben, és persze mindenek előtt HAJRÁ SPANYOLOK VASÁRNAP!!!!!!!!!!!! (L)

MOZI! MOZI! Maaaaaaaaaaaaaaaa xD

És igen el jött ez a nap is, még pár óra alvás és ténylegesen is kezdetét veszi ez a nap is, és mehetek tesómmal moziba, Kecskemétre, megnézni az Eclipse - Napfogyatkozás című filmet, ami 2 óra 30 percesnek ígérkezik :D
Remélem szuper lesz, és a melegbe se halunk bele.

Rob, Eclipse

Hmm, gondoltam megnézem mi hír a filmmel kapcsolatban, mert már hónapok óta tudatosan kerültem mindent ami az Eclipse mozi filmmel kapcsolatos, és ez annyira jól sikerült, hogy azon is elgondolkoztam biztos meg kell ezt nekem nézni moziba??
Na hát a válasz egy határozott igen, főleg hogy találtam Robról két képet amire csak rá kell nézni és én a könnyeimmel küszködök, ez annyira szép :) Elvesztem emiatt a kép miatt, egyszerűen halálos...
Szóval foglaltattam jegyet tesómnak és nekem, csütörtökre a 12.00-kor kezdődő vetítésre, a film hossza 2.30 perc, ami szuper :)

V-É-G-E

Tegnap sikeresen a kezembe adták a saját, különbejáratú érettségi bizonyítványom. Szóval most már nekem is van kék könyvem. Mondhatni leérettségiztem. Nem tartozom már sehogyan se a középiskolák világához, se a kolihoz. Ahogyan az év elején év végén el szokott hangzani, lezárni, megnyitni; ezennel én is lezártnak tekintem életemnek ezt a szakaszát, sikerült :)

A másik határ ahova elértem, az az hogy, a blogot eleinte azért is csináltam, hogy valahogy megküzdjek a csalódásommal, fájdalmammal, egyszerűen úgy éreztem kicsivel a tavalyi szóbelim előtt hogy csinálnom kell egy blogot, hogy eredményesen túl tudjam tenni magam a soron következő csalódásokon, mert azt már előre tudtam, hogy lesz jó néhány. És persze e tekintetben igazam is lett. Szóval egy érettségi csalódással, ami főleg ön magam irányába mutatott, kezdtem el ezt az egészet, és most ezt a részt is lezártnak tekinthetem, mert az érettségi tavalyinál sikeresebb végeredményével természetesen nem befejezem, csak új célok, remények, vágyak feléledésével folytathatom.
Nincsenek bennem végre azok a gondolatok, hogy ha sikerül a tanukommunizmus... csak hogy ne ismételjem itt magam, szóval ez az akadályozó tényező is végre elhárult.
Ezért elmondhatom magamról, hogy míg tavaly ilyenkor csak egy szimpla szar kupacnak éreztem magam, ma már egy érett szar kupacnak mondhatom magam, amiről papírom is van. xD
Ja azt még "kőbe vésem" itt az utókor számára, hogy csak páratlan számú tételt húztam az érettségi során. Tavaly fizikán a 3-as tételt: lendület, lendületmegmaradás, erő tételecskét és erre a 60/53 pontot kaptam. Most angolból a 7-es tételt húztam, itt a lényeges rész a Hollósvölgyi a bátyám, és én egy kutyát akarok, ő meg egy papagájt, de már van egy macskánk amit ő akart, és mi volt a legfőbb érve hogy ne legyen kutyánk, hogy köztudottan lusta vagyok, azt a szegény jószágot meg rendszeresen sétálni kell vinni, most mit lehet erre mondani, Yes, ez így van, és tök nagy meglepetésemre 33/22 pontot kaptam. Magyarból az irodalomnál az 5-ös tételt húztam Kosztolányi Dezső: Édes Anna és a lélektani regények jellemzői, hát én nem olvastam az édes annát, nyelvtanból pedig a 11-es tételt húztam a magánhangzók és mássalhangzók törvényszerűségeivel, mondanom se kell nem tudtam mit is kéne mondanom, de a végén itt is meglepetésemre 50/34 pontot kaptam. És töriből, szóval először is Szénási nagyon kedves és érdeklődő volt már akkor amikor a legelején beültünk és előttem hárman voltak, viccesnek találta hogy 3 tollat is bevittem, majdnem megmondtam neki, hogy először ötöt akartam, aztán hogy tanultam e, meg hogy reméli számomra is jó tételeket húzok majd ki. Jó, odamentem mondta hogy húzzak egyet, ő meg elment hozni egy atlaszt meg papírt nekem, mire visszajött én még mindig ott állok nézem azokat a hülye borítékokat, mire mondja hogy Hajni húzz egyett, mire én JÓ, és tovább bűvöltem a borítékokat. Szóval az volt a probléma hogy volt az egyik végén egy olyan boríték amire a töri szót sötétebb színű tollal írták rá, míg a másik végén egy olyan amire pedig halványabban és más stílusban volt oda írva ez a kis szó, hogy töri, de én nem tudtam választani, hogy melyik legyen. Aztán mikor már kénytelen voltam húzni a halványabbal írt borítékot választottam. Úgy bontottam fel, hogy oda se néztem, kivettem a kis papírt kihajtogattam, majd óvatosan félszemmel ránéztem. A 9-es tétel volt, A reformáció kibontakozása, Széchenyi István, hmmmm. Kérdezi tőlem hogy jó e ez a tétel, tudom e, aztán mikor mondtam hogy nem tudom, próbált nekem egy két adatot megadni Széchenyi életéből. Na jó azért ennyire nem voltam tragikus helyzetben mert tudtam :), így bár nem gondoltam volna de 60/60 pontot kaptam.
Így a végeredmény:
Magyar:  72 %
Történelem:  90 %
Matematika:  90 %
Angol:  56 %
Fizika:  64 %
Még 27 nap van a Nagy Napig, addig a következő várt pillanat, egy hét múlva lesz, Eclipse a magyar mozikban program :).

Sötét felhő

Na szóval, az aktuális helyzet az, hogy a szóbeli sötét felhői életem kék egén, kicsit arrébb torlódtak, mert jött egy enyhe fuvallat és a mai napról az én szereplésemet átrepítette a csütörtöki reggelre. Tehát a lényeg, kaptam még egy kis haladékot arra hogy valamit tanuljak, viszont csütörtök reggel 8.45-kor jelenésem van...
Hogy mi várható? Az angol szerintem kissé kínos lesz, mert én nem tudok semmit angolul, és 15 percet így eltölteni, szóval kínos lesz. A magyar attól függ mit húzok, ha valami olyasmit, amit egyáltalán nem tudok, akkor az is érdekes lesz. Nyelvtan tételeket nem tanulok, mert ofő azt mondta, meg ne merje senki se csinálni, hogy nem tud semmit nyelvtanból, így mivel én ezt egyenesen kihívásnak tekintem természetesen semmit nem tanultam, tanulok. A történelem, megint attól függ mit húzok. Nem szándékozok egyikből sem ötösre felelni, elég nekem 20 pont mind magyarból, mint töriből, és akkor a végén mind a kettő négyes lesz.
Apa és mama eléggé erőltetik, hogy most hogy majd itt áll előttem ez a nyár, meg kéne csinálnom a jogsit. Én csak azért nem vagyok benne biztos, hogy ezt most kéne e, mert 110.000Ft-ot épp az egyetemi tanulmányaim megkezdése előtt kiadni, mikor a tanulás sem megy ingyen..szóval, végül most igent mondtam, de sajna ott van bennem az a hülye megérzés hogy ezt még meg fogom bánni. Ráadásul egy régi általános iskolai osztálytársam is megy erre a tanfolyamra, hmmm, ez a nyár teli van megpróbáltatásokkal.
Egyébként tegnap meg ma hajnalban teljes gőzzel tanultam, meg Lilla és Viki is. Azt sajna nem tudtuk még tegnap, hogy ki mikor fog sorra kerülni, hála az idióta ofőnek, de Lilla felvetette a kérdést, hogy mekkora az esélye annak hogy ma hármónk közül valaki sorra kerül. Mondtam neki, hogy szerintem nagy, mert mi pont a névsor elejét, közepét és végét képviseljük. Hát mondhatni nem tévedtem sokat, mert Lilla másodiknak ment be, Viki pedig délután lesz. Ehhez képest az én csütörtököm még elég távoli.
Végül is örülök neki, hogy nekem olyan későn lesz, de persze nem lesz kellemes látni, hogy ők már mind a ketten túl lesznek ma rajta, míg én még próbálom megtanulgatni, az eddig meg nem tanult 40 tételt.
Most már valójában utoljára vagyok a héten a koliban, nincs már oka annak hogy többet ide vissza jöjjek, maximum tesómhoz látogatóba, de úgy hogy én is itt lakjak, már soha többé. Ez persze fura, hiszen életem igen jelentős 6 évét töltöttem itt, persze nem mindet ebben a kollégiumban, de a Teleki Blanka Gimnázium, mégis csak valamilyen szinten befolyásolta hogy most az vagyok aki. 24 nap múlva már én is 18 éves leszek. Fura lesz. Mármint tudom, hogy attól hogy 18 leszek, alapjaiban nem változik semmi, csak hát mégis nagykorúnak számítok majd, meg hát a tudat, hogy tessék tökre megvénültem :D. Na jó még nem leszek vén, csak idős xD.
Pontosan 1 hónap múlva ezen a napon fogják kihirdetni a ponthatárokat. Nekem Mesi fogja majd megnézni, és közölni a lesújtó, vagy nem lesújtó végeredményt.
Tehát az élet zajlik, a buktatók, az élet nehézségei sose lazítanak, csak jönnek és jönnek, megállíthatatlanul....

A földi pokol napjai : nyár

Hm, a mai nap egész jó, én imádom a focit, és a Vb mindig szuper, mert nagy mennyiségű és egészen minőségi játékot láthatunk. DE miért most van a szóbeli?? Mindegy, ezen felül tudok emelkedni.
A hőség viszont szar, kezdek haldokolni. A legjobban ráadásul a szerdát várom, Spanyolország - Svájc, meccs miatt, vagy ahogy a tv-ben mondják találkozó miatt.
Dóri valamiért, hm, nem is értem miért, utált ma visszamenni a koliba, mert neki ugye még hétfőn és kedden suli van. Szegénykém.... xD
Ha már itt tartok, Dia szurkolok neked, mert ugye neki ezen a  héten lesz a szóbelije kedd, vagy szerda.
A tanulás még mindig nem jött össze, de határozottan boldog vagyok, mert nagyon közel van az a július 22. :)
Én mások számára néha észrevehetetlenül, de rejtett optimizmussal rendelkezem, szóval reménykedem hogy idén, a 308 pontom elég lesz...Hogy aztán mennyire nehéz lesz, ha felvesznek? Baromira, borzalmasan nehéz :D, de attól szuper lesz.
Bármit képes vagyok túlélni, még a pestist is, de a meleg, abba belehalok, azon gondolkodom, hogy az a nagy mennyiségű, kb. 20 fokos víz, gyógyír lenne, erre a problémára :), szóval a kérdés hogy fojtsam bele magam a Tiszába (persze csak addig amíg elmúlik a 25 fok feletti meleg idő)?
Végül 11 kiskacsa maradt életben, persze én észre vettem, mindez a foci őrület miatt van, mely már részben átterjedt az állatokra is :).
Egy régi ismerősöm zaklat mostanság, bár az jó hogy hozott nekem cseresznyét, de remélem keveset akar itt alkalmatlankodni, hm, szeretnék strandra menni, de egyedül nem merek, meg a fürdőruha felpróbálása után még az önbecsülésem is károkat szenvedett, de reménykedem benne, hogy lesz hozzá megfelelő alkalom, és legalább egyszer elmegyek még a nyár folyamán.

2010. Dél-Afrika Június 11.

Írásbeli

Íme az írásbeli eredményeim:
Magyar:              74%
Matematika:        90%
Történelem:         83%
Angol:                 53%
A választottam a fizika, de azt tavaly előrehozottan csináltam, és bár nem lett túl jó, a 64%-ot szóbelivel együtt sikerült elérnem.
A szóbeli alig 12 nap és én még mindig nem állok sehol a tételeimmel, elvileg mára tervezek némi aktivitást ebben a témában, majd kiderül mekkora sikerrel.

Semmi

Hm, ezek a hetek, amelyeknek a célja elvileg idő a tanulásra, hogy mindenki szépen felkészülhessen a szóbelire, szóval nekem ez irányban nem túl aktív. Még mindig nem tanultam egy betűt sem. Annyira nem is zavar, bár este azon gondolkoztam, hogy most hogy már csak 2 hét van hátra talán el kéne kezdenem. Mama úgy is azt hiszi hogy hajnalokig tanulok, pedig csak gépezek, olvasok, játszok, semmi hasznos, talán most már tanulnom kéne. Holnap vissza megyek a koliba mert, ugyebár kedden megtudom végre mi hogy sikerült. Mondjuk már nagyjából felkészültem, hogy az eredmény amit látni fogok nem túl pozitív. Itthon a szamóca és a borsó sincs tőlem biztonságban, már a cseresznye érését várom. Persze a legjobb az volna, ha már a dinnyeszezon idején járnánk.
A matekom 90% lett, végül is lehetett volna rosszabb is. Én még élek, bár egyre nehezebben viselem az itthon létet.
Szerdán megjött a Fekete vér :D :D, és még aznap el is olvastam. Nem akarok róla sokat írni, majd ha már elolvastam vagy 3x, addig meg csak szimplán örülök neki. Annyira jó volna ha nem kéne megint 1 évet várni a következőre.
Dia ugye volt Görögországba, aminek örültem, mert ezek szerint jól érzi magát, és boldog Gabival.
Ami viszont fura, hogy Lilla nem válaszolt már egy hete a levelemre, nem tudom merre járhat.
Mesinek természetesen (:D) minden írásbelije ötösre sikerült, és ma volt az emelt töris szóbelije. Remélem jól sikerült neki.
Ma itt volt apa öccse, Józsi, akit nem kedvelek, túlzottan ő se engem, és szerencsétlenségemre csak én voltam itthon, épp borsót szedtem. Hát elég nagy kínszenvedés volt mire végre elment, hmm, szörnyű volt.
Ja pont ma kezdtek el kikelni a kiskacsák, japán kacsák, és nagyon aranyosak.
Június 15-én anyával szentesre megyek, hm, sok ember, kórház, szóval nem várom túlságosan, de most fel kell áldoznom magam, egy magasabb cél érdekében.
Itt az eső nem igazán okozott kárt, persze a hátsó udvaron a gyümölcsfák alatt még áll a víz, de máshol mindenütt felszáradt.
Az időjárás pedig számomra rosszra fordul, jön a dög meleg időszak, aki tud meneküljön... :)

Hát.....

Szólok rossz kislány voltam :D
És persze ennek meg lett a megfelelő következménye. Annyira veszélyesnek ítéltek meg, hogy nem csak egy szimpla rendőrautó jött értem, de egy ilyen nagy batár autó is, mert persze kellett a hely az egómnak is xD

Na jó, hülyéskedtem, nem értem jöttek, hanem az utcából egy nőhöz, aki összebalhézott egy másik nővel, valami gyöngytyúk miatt.
Azonkívül, igen, én is megkaptam a regisztrációs levelet, aminek nagyon örültem, majd június 15-ig fel kell adnom a diákigazolvány igénylőt is.
A tanulással nem állok sehogy, úgy gondoltam, tök mindegy, így csak az írásbeli megtekintése után kezdek neki, valamiféle tanulás féleségnek, addig meg élek mint hal a vízben.
Mint például ilyen bodza izét csináltam, kellett hozzá 120 bodza virágernyő, cukor meg citrom, ezt 4 napig állni hagytam 24 liter vízben, most pedig leszűrtem, így 1-2 napon belül iható lesz, később pedig szénsav fejlődik benne, majd kb. 6-10%-os alkohol tartalma lesz.
Gyógynövény készletemből is frissítettem, szedtem egy csomó kakukkfüvet, meg pipacsvirágszirmot, zsályát, citromfüvet, csalánt, amit most szárítok.
A szobámban is rendet raktam, végre sikerült elpakolnom a kolis kiköltözős cuccaimat. Néha azt sem tudom milyen nap van, vagy hanyadika, már kezdek átcsúszni éjszakai üzemmósba, most a kettő között vagyok, 1-2 óra körül kelek, és hajnali 4-5 óra körül fekszek, de éjszaka akkor is sokkal jobban fog az agyam.

Idő

Az ember sokszor szeretne az idő ura lenni, hol lelassítani, hol felgyorsítani az események mentét. És persze vannak különleges alkalmak, amikor megállítani vagy azonnal átpörgetni szeretnénk az időt, attól függően negatívan vagy pozitívan különleges az a bizonyos alkalom.
Én sokszor a kettőt egyszerre szeretném, lassítani és gyorsítani néha ugyanazon percben, de vajon ki nem?!
Élek, hol érzelmileg fenn, hol hangulatilag lenn. Rinivel még szerdán megnéztük Szolnokon, a remembet me-t Rob-bal a főszerepben, és ez eléggé lesújtott Azt hittem, mivel naiv vagyok, hogy ez egy happy endes film, ami majd jót tesz kissé nyomorúságos hangulatomnak, de mivel a film sírós volt, a helyzet katasztrófa volt. Itthon apával összevesztem, szóval csütörtök óta anyánál voltam. Ott lelkileg és érzelmileg egyenesbe jöttem valamilyen szinten. A tanulás még nem szerepel a napi teendőim listáján, mivel még a kolis kiköltözés cuccait se pakoltam ki a táskákból, így képezve még mindig közlekedési akadályt. Sokat olvastam kivétel nélkül mind boldog befejezéssel, így valamennyire visszatért az optimizmusom.
Regisztrációs levelet még mindig nem kaptam, de kaptam egy telefonszámot amin a jelentkezési azonosítóm segítségével meg tudtam, hogy a felvételimet regisztrálták, minden rendben van vele, május végéig meg fogom kapni a levelet. :D
Az időjárás nekem tetszik, illik a kedvemhez. Bár nincs túl sok kedvem ilyen vizes, hideg időben bodzavirágot szedni körülbelül 50-70 ernyős virágzatot, hogy ilyen bodza innivalót csináljak belőle. Ráadásul minél tovább várok annál kevesebb esélye van annak a pár darab citromnak amik a bodzához kellenének...
Hiányzik Mezőtúr, de csak azért mert ott normálisan eltudtam menni boltba, fagyizni, sütizni, mint itthon. Ami viszont meglepő, hogy nincs meg bennem az a kényszer hogy hétköznap van, suliba kéne menni. Azt gondoltam az első vagy a második héten esetleg ez jelentkezni fog, de nem, sőt még a vasárnapi "visszamegyek a koliba" hangulat sem volt meg, csak emellett sajnos a rendrakási kényszer is hiányzik, meg a vágy hogy tanuljak.
Ha valaki olvassa talán ezt az egészet, azaz a blogomat, és esetleg ismerem, és esetleg még ő is felvételizik ebben az évben, pont úgy mint én, és még ő sem kapott regisztrációs levelet, akkor annak itt a szám amin érdeklődni lehet, és mint említettem csak a felvételi azonosítót kell hozzá tudni: 0614773131.
Ja és Dia, sajnálom hogy nem tudtam tőled elköszönni, nem mintha túl sok lelki erőm lenne egy ilyen búcsúhoz, szóval ne hidd hogy nem számítasz, csak próbálok úgy tenni mintha még nem lenne vége, mármint a sulinak, és így a lehetőségnek hogy rendszeresen találkozzunk, beszélgessünk. Annak persze örülök azért, hogy remélhetőleg nem vagy egyedül, mert ott van neked Gabi, azt nem tudom, mikor fogunk találkozni legközelebb, de szerintem addig is minden héten ostromolni foglak egy e-maillel, vagy itt üzenek neked :D, nagyon szeretlek, és nagyon hiányzol...   (L) :)
Ja és a jó hír saját magamnak, Június 3-án jelenik meg az újabb Anita Blake könyv, a Fekete vér, bár nekem a Blood Noir formája jobban tetszik, már alig várom, és ezt még az a tény sem árnyékolja be, hogy június 8-án viszont meg kell tekinteni az érettségi írásbeli részének eredményét...

Végre itthon, szabadon..

Nem is tudom elmondani milyen fura úgy haza jönni, hogy tudom, szeptemberben már nem fogok ismét visszaköltözni a koliba, hogy nem kell már csak egyszer kétszer betennem a lában a suli ajtaján. Mint említettem úgy érzem szabad vagyok, hogy ez a tévhit bennem meddig fog élni nem tudom, de most boldoggá tesz.
Ami viszont árnyékot vet az egészre az az, hogy hőemelkedésem van, amit azt hiszem Lillának köszönhetek :D, de lehet hogy csak simán megfertőződtem. Reményeim szerint lázam nem lesz, de kitudja...
A matekom sajna nem lett hibátlan, de reménykedem a minél jobb eredményben, a többi meg nem igazán számít.
Ha minden összejön, akkor vagy kedden vagy szerdán Rinivel mozi szolnokon, a remember me-t fogjuk megnézni, vagy csak simán Rob-ot, mert ő miatta nézzük meg a filmet, én legalábbis.
A másik szuper dolog, hogy a hétvégén Spanyol nagydíj, úgy hogy Alonso hazai közönség előtt fog a Ferrariban ülni. Szurkolok neki, hogy minél jobb helyezést érjen el. Én biztos hogy nézni fogom.

Magyar érettségi, vagy hogy ne ismételjem folyton önmagam: tanukommunizmus

2010. május 03.
Azt is mondhatnám, hogy nagy nap volt a mai, meg lesz a holnapi, meg holnaputáni, meg a holnaputáni utáni. Na jó magyarul a hét csütörtökig bezáróan. De nem volt az, vagy az volt de nem éreztem annak.
Milyen az, hogy az ember elképzeli többször is míg eljut idáig, hogy hogyan fogja magát érezni, milyen idegállapota lesz, stb.-stb, és ebből semmi sem lesz?!
Mert nem féltem, nem voltam ideges, és még ilyen vizsgadrukkot sem éreztem, olyan volt mint egy szimpla dupla órás magyar doga, amiatt meg mi a francért izgulnék??
Itt vagyunk a koliba jelenleg csak az érettségizők, és olyan mintha normálisan mindenki itt lenne, nem érzem a különbséget. Ez most vagy azért van, mert már tavaly leérettségiztem fizikából, vagy egyszerűen tényleg beletörődő vagyok, mint ahogy Majoros, a biosz tanárom mondta. Esetleg csak nem adtam bele ebbe az egészbe a lelkem, ahogy ofő fogalmazott, a ballagás utáni utolsó osztályfőnöki órán:"ha nem érzed magad a dolgok részesének, ha úgy érzed kívülről látod az egészet, érzelmileg alig van hatással rád, akkor az egészbe nem adtad bele a lelked, nem szívvel-lélekkel, teljes odaadással végezted a feladatodat, így nem is arathatod le a babérokat teljes átérzéssel."
Akárhogy is van, a magyar írásbelin már túl vagyok, szint úgy mint több ezren az országban.
Holnap matek, ott kicsit izgatott vagyok, mert kíváncsi vagyok milyen feladatokat kapunk, és mennyire tudom megállni a helyem. Nagyon szeretnék 99-100% os érettségit írni, és ezért próbálok teljes egészében holnap oda koncentrálni. Ezért ma korán lefekszem, ami annyit tesz, hogy remélhetőleg éjfél előtt...

Végjáték

Szokásos szöveg, megint nem nagyon írtam.
De hát hogy foglaljam össze minden egyes nap a gondolataimat, ha nem akarom leterhelni az agyamat, így érettségi előtt pár nappal?! xD
Koli ballagás:
Hát nem volt valami nagy szám, de azért örülök, hogy ebben is részem volt. A kollégium, mindig mint második vagy néha első számú otthonként szolgált számomra ez alatt a 6 év alatt. Szerintem ez így lesz addig amíg be nem fejezem a tanulmányaimat. Mondjuk szeretnék az egyetemi évek alatt majd albérletbe költözni, de kolisnak lenni akkor is jó volt, és lesz a jövőben is.
Szerenád:
Azt gondoltam a pótkocsin utazni úgymint minden évben a végzősök, nagyon király. Őőőő, a látszat csal. Annyira nem király. De nagyon kellemes érzés volt a többiekkel így a szinte legvégén együtt lenni, énekelni, úgymond elbúcsúzni. A tanárokat is sorban meglátogatni olyan lezáró szakaszos volt, úgy teljesen felfogtam végre, hogy ennyi, ennek most vége. Eddig nem éreztem ezt ennyire tisztán. 
 És most is itt ülök a kollégiumban az ágyamon, és annyira hihetetlen, hogy holnap ballagás. Hétfőn meg érettségi. Fura, hogy már tényleg itt van a nyakunkban, megmásíthatatlanul, végérvényesen.
De én örülök neki.
A szerenádra vissza térve, Dia megosztotta velem titkát, mely szerint olvassa a blogomat, ami kissé ijesztő, de nagyon örülök neki. Aranyos volt, hogy olyan sokszor elismételted mennyire fogok neked hiányozni, mennyire szeretsz, és hogy miattam is sírtál. Nekem is nagyon fogsz hiányozni, bár terveim szerint sokat foglak zaklatni, hogy inkább örülj azoknak a napoknak amikor nem hallasz rólam. Ja és nagyon-nagyon-nagyon szeretlek. Valahogy, és most elnézést mindenkitől, téged nagyon közel érezlek magamhoz. Nyugodj meg nem mész az agyamra, sőt, és jó érzés tudni, hogy nincs semmi baj, mert te mindig ott vagy nekem, és mindig megpróbálok felnőni a feladathoz, hogy te is számíthass rám. Lehet hogy gyerekes vagyok, de a magam módján próbáltam, próbálok törődni veled. Ha semmi mást nem tudtam segíteni legalább meghallgattalak. Voltak pillanatok, amikor abból merítettem erőt, lelki energiát, hogy tudtam te bízol bennem, szorítasz nekem. Amiért hálás vagyok, és még jobban szeretlek érte. Nagyon félek a távolság okozta esetleges elhidegüléstől, hogy rájössz jobb emberek barátságára vagy hivatott mint én, hogy kevés vagyok neked, már csak azért is mert nem leszek ott amikor szükséged lehet rám....
Furcsán csalódott vagyok, azt hittem kicsit jobb lesz a szerenád utáni buli szerűség, de mire mi odaértünk már nagyon lapos volt, és itt az utolsó hétre kialakult A-E osztály ellentét is rányomta a bélyegét az estére. Sajnos még mindig vannak pillanatok, amikor úgy érzem örökös kívülálló vagyok. Mert se ide se oda nem tartozom igazán.

Na jó, tudom, hogy ez magamhoz képest is kissé komolyra sikerült, mert elég érzelmes, de ez a ballagás, sok ember, sok rokon dolog kicsit kikészít. Azért remélem nem lesz nagyon szörnyű....

Várakozás

Kicsit talán későn szólok, de eltelt egy hét és én még élek, bár eléggé fájt azért ez az egy próba hét, bebizonyította, hogy nem kaptam halálos megrázkódtatást.
Egy kicsit sokat elmélkedem a múlton, azt hiszem mint mindenki másnak nekem is vannak olyan pillanataim az életemben, ahol ha lehetne most másképp döntenék. Nem tudtam, hogy ezt néha ennyire nehéz feldolgozni. Kezdem érteni, hogy az elszalasztott lehetőségek, mennyire megviselik az embereket.
Egy hét múlva szerenád, és egy hét múlva ofő már tudni fogja, hogy nem mondtam le a matek faktot, de nem is jártam, remélem nem fog túl sok ember előtt beégetni....
Tudom, hogy uncsi de a regisztrációs levél, szóval szerintem jövőhéten minden nap felfogom ívni apát megkérdezni nem érkezett e meg. Szuper, hogy így évvége előtt még ez is stresszel minket, vagy legalábbis engem.
Azt hiszem, hogy egy idióta vagyok, ezt most nem fejteném ki bővebben a lényeg, hogy ez tény. Csak mindig meglepődök rajta..
A fényképező gép amit merő szeszélyességből vettem a 2GB-os memória kártyával már a tulajdonomban van és tetszik. Örülök neki, hogy van. Az írógép árát is átutaltam már szerintem az is megérkezik a héten. Így a hétvégén már ki is próbálhatom.
Szerenádra a dalok szövegét nem igazán tudom, de izgalmasnak hangzik, aztán lehet, hogy feleannyira sem lesz olyan jó mint most elképzelem. Bolond ballagásra ilyen spanyol szurkoló szerű lány leszek. Ehhez van egy szép nagy spanyol zászlóm, amit Rininek köszönhetek, és ezt is a nyakamba fogom kötni, annyit mindenesetre elmondhatok hogy az összkép borzalmas lesz. Elvileg majd készül kép, amit lehet hogy ide fel is teszek, de hát fényképek terén nagyon bizonytalan vagyok, így nem tudom még, max magamról nem teszek, vagy nem tudom. A kolis ballagás is itt lesz, meg az eredeti is, oda aztán végképp nem tudok semmilyen dalt, mert az óvodás ballagásomon kívül én még nem ballagtam.
Ja és a tetejébe még új telefont is kapok pénteken, persze ehhez még kellene egy adag szerencsére, mert azt a napot még meg is kell érni....

Nem gondoltam volna

Nem gondoltam volna, hogy ilyen érzés végzősnek lenni, tudva hogy a ballagásig alig 17 nap van hátra. Azt hittem, hogy nem tudom mit hittem. Szenvedek az óráktól, főleg a magyar óráktól meg a töriktől, mert szörnyen unalmasak. Egyszerűen az ember bele tudna halni az unalomba minden egyes alkalommal. Szerintem ehhez is tehetség kell. A többiek nem nagyon szeretik a matekot se, de nekem ez az egyik vigasz díj, ha lehet ezt mondani. A másik az angol, bár az rejt magában némi veszélyt. Mert néha nem árt tudni a választ bizonyos kérdésekre, ráadásul angolul... xD
Örülök, hogy lassan vége lesz ennek az egésznek, nagyon unalmas már folyton ebbe a suliba járni. :)
A ballagást nem várom, mert tömegiszony effektus, meg egyébként is túl sok rokon teheti be a lábát a személyes szférámba büntetlenül. Hiszen jogosan jönnek.
A másik nagy baj, hogy holnap elkéne vonszolni a hátsóm, vagyis a pofám a fogorvoshoz, hogy pontot tegyünk egy évről-évre bosszúságot okozó fogamra, azt nem tudom hogy végérvényesen e. De nagyon félek, sőtt rettegek, mert kórház, mert orvos, mert fájdalom. És lehet hogy meg fogok futamodni, istenem olyan GYÁVA vagyok. :(
Gondoljatok az önbecsülésemre majd ha olvassátok, mert holnap lehet sírni fogok, vagy elszaladni, vagy eleve el se menni. Szóval a helyzet nyomorúságos...

Utolsó szünet

Lehet hogy hülyeség volt, de kiakartam használni a lehetőséget egy utolsó igazolt hiányzásra mint középiskolás. Mivel ha ezt a hetet már nem számolom, csak 3 hét van hátra, látható hogy mint utolsó lehetőség, tényleg elég végleges az egész. Szóval így itthon maradtam. Arról nem nagyon tudok nyilatkozni, hogy ennek mennyire van értelme, hiszen itthon lenni sem sokkal jobb mint még kis ideig minden hétköznap iskolába járni.
Szerintem többet beszélek hangosan önmagammal, amikor tök üres a ház, és kb. 10 mondatot ha mondok olyankor amikor apa és mama is itthon van.
Tegnap este, na jó, valójában ma hajnalban, a vaterán rátaláltam, egy nekem tetsző írógépre. Ráadásul nem is túl drága, és nem is túl őskori. Hogy miért van szükségem írógépre?? Hát az igazán jó kérdés, de ez olyan megérzéses dolog. Úgy érzem boldogabb lennék ha lenne egy, és mernék ilyen kis irományokat alkotni, amiket egyszerűen képtelen vagyok leírni a word-be, vagy az open office-ba. Így most kitaláltam, hogy meglepem magam egy írógéppel. :)
Nem is tudom hogy szerencsémre, vagy sem, de rátaláltam a www.felvi.hu-n egy friss statisztikára, ahol az edig feldolgozott jelentkezéseket lehet megtalálni, kor, nem, tartózkodási hely, iskola, szak, stb. alapján. A Debreceni Egyetemen, a matekszakra az eddig feldolgozott adatok alapján 156-an jelentkeztek, amitől én egy kicsit bepánikoltam, de aztán rájöttem hogy ez az összes jelentkező, első helyen 30-an  jelentkeztek. Most már csak az idegesít hogy mikor jön meg a regisztrációs levél. Ugyebár április 30-ra ígérik, de addig még 23 nap van. Mint ahogy a ballagásig is. Amit igazából nem várok. :(
Nézegettem az internetem kidolgozott magyar és töri tételeket, de azaz igazság, hogy meg arra sem bugyog fel bennem a tettvágy, hogy elolvassam őket, nem hogy átfogalmazzam, kicsit hajnisabbá tegyem őket.
Arra is gondoltam, mert ugye időm az volt, hogy csinálok valami mást mint eddig, de azért valamilyen köze legyen a könyvekhez, hogy szeretek olvasni. Hát ez mint gondolat, ötlet tök jó, csak lehet hogy a megvalósításához, már túl lusta vagyok, mint szinte mindenhez mostanság. Valamiért az érettségi gondolata, nem hogy aktivizálna, zavarna, idegesítene, megfélemlítene, izgatottá tenne, nem, engem az egész hidegen hagy. Ami szörnyű.
A maláj nagydíjról már ne is beszéljünk...
Ja és megnéztem az Inuyasha The Final Act sorozatának befejező 26. részét. Sírtam rajta, de nem azért mert szívbe markoló volt, vagy érzelmileg túlcsordult, hanem amiatt, mert vége. A véglegessége miatt bőgtem.

Bolondok hete és napja

Hol is kezdjem...
Szóval Lilla és én megnéztük az Alice csodaország-bant, és nem mondhatnám, hogy tetszett. Persze Johnny Depp szuper volt benne, miatta érdemes megnézni, de egyébként szar. Ugyan úgy mint könyvben. Anne Hathaway mint fehér királynő vagy mi, elég félelmetes, kicsit olyan mint egy elmegyógyintézetes meg egy tévképzetes keveréke, mint mondtam félelmetes, főleg ahogy mozog.
Inuyasha részt is néztem, ugye a Final act sorozatét, ami elvileg 26 rész, és szerdán láttam a 25.-et. Nem akarom, hogy vége legyen... :(
Ausztrál nagydíj az F-1-ben, hát Massa kapjon gyilkos himlő kórt, ha jogosan állhatott fel a dobogóra, az egészet Alonso-nak köszönheti a kis nyomorék, remélem soha nem lesz világbajnok!!! Ami a mostani Maláj nagydíjat illeti, egyenlőre nem nyújtanak túl ígéretes eredményeket a Ferrarik, szóval most ha csak ismételten közbe nem szól a csapadékos időjárás, nem lesz Alonso dobogó, és persze kivételesen úgy gondolom Vettelnek jó volna ha a sors esélyt adna egy dobogó legfelső fokra, hogy Mesi is örüljön. :)
Mához egy hónapra ilyenkor a koliban a 416-os szobában fogok malmozni az idegeimen, tudva hogy másnap elkezdődik az írásbeli érettségis hét. Szörnyű.
Holnap kis családommal bemegyünk Kecskemétre, nem biztos hogy túl élem, de majd sűrűn imádkozok
Továbbá fontos megemlítenem, hogy kb. 2 hónap és megjelenik az Anita Blake 15. könyve a Blood Noir, valamint a magyarra fordított Breaking Dawn, valami Pirkadat magyarosított néven. Az Eclipse-ból forgatott mozi filmig is csak mindössze 3 hónap van már csak.
Elvileg Április 30-án azaz 28 nap múlva küldik ki a regisztrációs levelet, és ugyan ezen a napon lesz a ballagásom is.
Mivel meghosszabbítom a tavaszi szünetet, így más csak 15 tanítási napom van hátra, amibe az utolsó hét is beleszámolódik, magyarul még annál is kevesebb.
Ma a laptopom nem akart bekapcsolódni normálisan, csak akkor amikor mondtam apának, hogy szervizbe kéne akkor holnap vinni, erre mikor mutatnám neki a problémát, simán bekapcsolt, ezért lehet hogy naiv vagyok, de úgy gondolom ez érintkezési hiba lehet.

Nem akarom... :(

Komolyan mit kell csinálni olyankor, ha az ember házit kap angolból, ami a haladó nyelve mégis kibaszott szarul áll belőle? A házi ráadásul levél írás 2 db 50 szavas és 2 db 120 szavas. Az egyik 50 szavasnál majdnem 10 percembe került egy 8 szavas mondatot összerakni, ami után meg is akadtam, mert nem tudom, hogyan tovább. Tudom, hogy érettségin ez lesz a legrosszabb és legnehezebb feladatom, sőt valószínű, hogy egyáltalán pontot sem kapok rá.
Mindegy.
A töri kis esszét a kereszténység kialakulásáról sem csináltam meg valami normálisan, mivel erről nincs igazán sok infóm, meg a vallás az nálam kényes téma, elfogadom, hogy van valami-valaki aki azért irányítja vagy befolyásolja, vagy tudom is én mit csinál, de ez nem skatulyázható be úgy mint kereszténység, zsidóság, buddhizmus, stb. Meg ha régen voltak ilyen csodák, mint feltámadás, vízen járás, víz szét választás, meg egyebek, akkor az utóbbi időben miért nem volt, kicsit olyan ez, mint, hogy a majmok az őseink, de csak régen voltak képesek emberré válni ma már nem....bla-bla-bla. És akkor ezeket a dolgokat akarják velünk megtanultatni, mikor nem hiszek benne, és nem is tudom elfogadni. Hülyeség. Nem a vallás maga a hülyeség, hanem ahogy kezelik, meg valaki vagy hívő és neki nem kell bizonygatni azt amiben hisz, bízik, hanem a lelke legmélyéig biztos benne, vagy valami ilyesmi. De mégis próbálják ránk kényszeríteni, történelem óra címén.
Azt is tudomásul veszem, hogy megtaníttatják velünk az egyetemes és magyar történelmet, bár ugyanezt sok ország nem teszi meg, de hogy kötelező legyen belőle érettségizni, mikor egy csomó továbbtanulási szakon nincs is rá szükség??! Legyen választható, ne pedig kötelező. De mivel ezen sem fognak az én kedemért változtatni, ez is mindegy...
Most fogom elolvasni a heti és napi horoszkópom, remélem valami jót is írni fog. És persze közben már nagyon várom a jövőhét pénteken kezdődő tavaszi szünetet :)

Nem túl életvidám...

Tudom, hogy mostanság nem írok túl gyakran, de hm hát nincs hozzá sok hangulatom, nem a blog írással van gond, hanem a közérzetemmel, kissé negatív.
Fáj a fejem mert változékony az időjárás, ilyen kicsit meleg, kicsit hideg, szeles, meg most jön itt egy elvileg meleg front. Szörnyű. Reggelente, meg napközbe hányingerem van így a napokban, mert bizonyos női gondok rossz hatással van az epémre.
Egyébként lehetne minek örülnöm is, mert egyenlőre még nem okoznak gondot a trigonometriku egyenletek, vagy legalábbis nem annyit mint gondoltam.
Alonso a hétvégén megnyerte első Ferraris versenyét, a Bahreini évadnyitó futamot, bár ezek az új szabályok kissé unalmassá tették a versenyt. De végülis annyira nem zavar, főleg ha a végén Alonso lesz a világbajnok :).
A szobában egyedül vagyok, Lilla kinnt alszik a barátjánál, esetleg csak holnap alhat benn, Migi ma válaszolt az e-mailemre, így nem kéne elfelejtenem, hogy levelet írjak neki papírra, meg Lilla is és egy-egy képpel társítva a jövőhéten fel kéne adnom neki. Azt mondta örül neki, hpgy írok, mi is hiányzunk neki, és nem kell félnem ha ráírok msnen nem fog harapni.
Kicsit búslakodok mostanság, de ilyenkor nem szeretek a bőrömben lenni. Ilyenkor sokszor megfordul a fejemben, hogy hímneműnek kellett volna születnem...
Azért persze várom a tavaszt, a kimézet is azért lett tavaszias, meg sok virág, de úgy látszik ez egyenlőre nem nagyon befolyásolja a természetet.
Holnap lehet, hogy Rinivel maratonozunk, az Alkonyatot és az Új holdat fogjuk egymás után filmen megnézni.
Fura belegondolni, hogy a márciusból és áprilisból összesen kevesebb mint 30 munkanap van.
Ma Olajos Szandi megjegyezte, hogy hamarosan itt a nyár, és bár még igazán tavasz sincs, de igaza van, 2 hónap múlva ilyenkor már mondhatni nyár lesz, főleg ha azt nézzük, már nem kell nap minz nap iskolába járnom.
Beszélgettünk Rinivel, Mesivel, Vikivel, hogy az egyetemi évek alatt ki lesz kolis ki nem, és egyenlőre még minden képlékeny, szeretnék kolis lenni, mert az mégis csak egy közöség, bár én nem vagyok híres a beilleszkedőképességemről, talán ott egy kicsit sikerülne, mintha teljesen kívülállóként albérletes lennék, de hát mint sok lehetőségnek ennek is meg van a pozitív és negatív oldala.

Nőnap, és egyéb borzalmak

Hát az elmúlt héten sikerült túl esnem a tablóképfotózáson, meg minden. Szóval ezt a hercehurcát már szerencsére letudtam.
Nem tudom volt e valami kirívó eset. Persze az hozzátartozik a valósághoz, hogy bizonyos személy(ek) a jelenlétem nélkül igencsak hangot adtak felháborodásuknak, mert felmerült a lehetőség hogy nem leszek rajta a tablón (istenem óvodás korom óta rettegek a fényképezéstől), de az az igazság, hogy pár számomra fontos ember kedvéért igenis képes vagyok áldozatokat hozni. Megint csak érdekes, hogy várakozásommal szemben, ugyan ezen személy(ek), másnapi jelenlétemkor már nem adtak hangot véleményüknek. De nem baj, úgy tervezem hogy majd ma meglepem őket azzal, hogy odaadom azt a nyamvadt fotót.
Másik érdekesség talán, hogy osztálytársamat, Roszik Szandit matekból "korrepetálom". Múlt hét szrdán és ezen a héten hétfőn, kedden. A kettesért küzdünk, nagyon remélem hogy sikerül, mert ha nem azt természetesen személyes kudarcként fogom megélni.
Ma van a nemzetközi NŐnap, ezt sem kedvelem túlságosan, ugyan úgy mint a valentin napot. De ezt is túlélem persze.
Egyre kevesebb idő van hátra a "tanévből" is. Próbálom tudatosítani magamban hogy ideje lenne, meg hasznos lenne tanulni, de igazából a matekon kívül a többi tárgy nem nagyon érdekel. A legkevésbé a töri, bár szerintem ennek a töri "utálatnak" köze van Szénásihoz, nem nagyon kedvelem mint töri tanárt, földrajznak sokkal jobb volt. A magyarnál a szóbeli gondolata nem tetszik igazán, az angolnál szintén a szóbeli zavar. Mint sokan mások én is utálok hülyét csinálni magamból egy rakat tanár előtt.
A tanulizmus borzalmusz kezdőnapjának időpontja mint egy elszabadult BKV busz a lejtőn egyre sebesebben közeledik, hogy letaroljon mindent ami az útjában áll, köztük talán engem is. Reszkessünk együtt, közeleg a nagy tudásbemutatás napja, május harmadika.....

Robert - Bel Ami

Szerintem nagyon nagyon fogom szeretni ezt a filmet, istenem, ez a hacuka rohadt jól áll neki.
Nem kell megijedni nem vagyok az a csöpögősen, ultramániás Ő érte, de azért szeretem a filmeket amikben szerepel. Annak azért rohadtul örülök, hogy nem 150-200 évvel ezzelőtt élt. Mert akkor nem tudták volna filmre venni ÍGY.   :)

Hogyan tovább..

Itt a tavasz, mármint elvileg! :)   Hiszen a márciust sokszor kapcsolják össze ezzel az évszakkal, meteorológiailag azonban csak március 20-21-e körültől számítják. Hogy valójában mikortól lesz tavasz pedig csak a természet tudhatja...

Ráadásul az sem nyújt vigasz miszerint Február 2-án a medve (ami állítólag előjön ilyenkor téliálmából) meglátta árnyékát (mert napos idő volt, és talán sikerült megszabadulnia a csipáktól), ami így még 40 nap hideget jósol, ebből még van mától számítva 2 hét. Szóval jó esélyünk van rá, hogy április 1-én bolondok napján verőfényes napsütéses tavaszias napunk legyen.

Persze az sem elhanyagolható, hogy 2 hét múlva lesz az év első F-1 futama. Sajnos Alonso addig már nem ül autóba tesztelés céljából, ma volt utoljára...

Még kerek 2 hónap van hátra, és jön a nagy tanulizmus borzalmusz először írásos majd szóbeli része.

És még megjegyezném hogy kevesebb mint 5 hónap van a 18. szülinapomig, ami jogi szempontokból fontos. Felnőtté válásom napjának nem nevezném, szerintem adig még többszáz hét fog eltelni.

Jelenlegi problémám a tablóképfotózással van. Borzalmas folyamat az egész, és még nem vagyok benne 100%-ig biztos hogy megtudok vele küzdeni. De ennek érdekében ma több lépést is megtettem, a végeredmény egy része hétfőn dől el. Aki tud szorítson. Köszcsi!!! xD

FORMA-1 :D

Na jó, nem bírom tovább muszáj egy kicsit erről is beszélnem, hiszen kevesebb mint egy hónap van már csak hátra, sőtt pontosabban 26 nap múlva lesz az első futam a 2010-es szezonban. Na már most nézzük csak kik is lesznek ott ezen csapatok és versenyzők szempontjából.

Csapatok, Autó, Versenyzők:
-Ferrari F-10-es autója Felipe Masa és Fernando Alonso fogja idén vezetni.
-Mercedes GP MGP W01-es autója Nico Rosberg és Michael Schumacher.
-Red Bull Racing RB6-os autója a tavalyi felállással Sebastian Vettel és Mark Webber.
-McLaren MP4-25-ös autója idénis a bebetonozott Lewis Hamiltonnal és a 2009-es világbajnok Jenson Buttonnel.
-Renault R30-as autója Robert Kubicával és Vitalij Petrovval aki orosz újonc, és még kicsit instabil a helyzete anyagi okok miatt.
-BMW Sauber C29-es autóját Kobajasi Kamui és Pedro de la Rosa fogja vezetni.
-Toro Rosso SRT5-ös kódjelű autójával állt elő, melyet Sébastien Buemi és Jaime Alguersuari próbál versenyzésre késztetni.
-Virgin VR-01-es modellje áll rendelkezésére a csapat két pilótájának Timo Glocknak és Lucas di Grassinak.
-Force India VJM03-as autóját Adrian Sutil és Vitantonio Liuzzi fogja vezetni.
-Lotus T127-es autója Jarno Trulli és Heikki Kovalainen rendelkezésére áll majd.
-Williams FW32-es autóját Nico Hülkenberg és Rubens Barrichello fogja vezetgélni.
-Campos mint újonc csapat sajnos még anyagi gondokkal küszködik, eddig Bruno Senna volt az egyetlen hivatalos versenyzője.
-US F1 autóját február végére ígérik, eddig neki is egy hivatalos versenyzője van Jose Maria Lopez.

Valentin nap

A mai napi horoszkópom amit sms-ben kapok minden reggel: "Kissé magányosnak érezheted magad, a lelked érzékenyebb a kelleténél, és úgy érzed nincs senki, akivel megoszthatnád a problémáidat." - tisztára betesz egy ilyen jóslás az egész napnak. Főleg ha az a nap ugyebár a valentin nap, nem tudom más hogy van ezzel de ilyenkor a szinglik igenis rohadtul magányosnak érzik magukat, mert őket nem fogja senki kényeztetni, meglepni stb. ezen a napon.
Na jó nem kesergek tovább emiatt, hiszen nyavajoghatok ezért is mert vasárnap van és menni kell vissza a koliba, hogy kezdetét vegye egy újabb hét. Ami persze jó hír hogy már csak 9 iskolai hét van és vége. Valami féle ígéretet tettem hogy csak kerek alkalmakkor emlegetem hány hetet kell még kibírni, na most a magyarázat hogy a kilencest miért említettem. A 9 = a legnagyobb egyjegyű szám, nem mellesleg páratlan, valamint négyzet szám. xD
Valami feladat kéne nekem amit tetszene és szívesen csinálnám, mert túl sok szabadidőm van. Persze tölthetném tanulással de az nem én lennék. Unatkozom, és nem tudom hogy tegyek ellene.
Ráadásul holnap még tablókép fotózás is lesz este a suliban és én nem akarok elmenni, de muszájszerű így nem fogom megúszni, ami újabb hatalmas csapás lesz az önérzetemnek... (sírok, na jó nem, de ez akkor is szörnyű).
Elveszett bárányka érzésem van, na jó ez hülyén hangzik, de ha egyszer abba a bizonyos álmodozó típusba tartozok és mindig rájönni hogy ezt csak elképzeltem fájdalmas. Tudom, tudom most jön hogy akkorminek álmodozom, de ez már csak ilyen ördögi kör álmodozok-csalódok-álmodozok-pofáraesek-álmodozok...
És a tetejébe még naív is vagyok, a jóisten vagy az anyatermészet igazán jólelbánt velem, mert természetesen nem bennem van a hiba, én ezen nem tudok változtatni :), már csak abban reménykedek hogy egyszer kinövöm, de így közel a 18-hoz már ebben is kezdek kéletkedni.

Kreativ Blogger

Na még egy dolog amit be kell pótolnom. Szóval én is megkaptam a kreatív blogger díjat, de szerintem nem teszem ki mert nem tudnék minden játékszabálynak megfelelni. De köszönöm Rinitinek hogy gondolt rám.
És íme az a rész ami tetszik a játékszabályokból:
7 dolog rólam:
1. Rettegek a ruhaboltoktól, kórházaktól, éttermektől, színházaktól és még egy csomó helytől ahol számomra túl sok ember van. Szerintem az emberek száma ami még nem túl sok az a kettő.
2. Minden vágyam  hogy egyszer Spanyolországban éljek, de félek hogy nem fogok olyan sok szülinapomat megünnepelni hogy ez az álmom valóra váljon.
3. Utálom a meglepetéseket, ha lefényképeznek és az ünnepeket (karácsony, szülinapok, húsvét..stb.).
4. Sokak szerint pesszimista vagyok, ezúton tájékoztatom őket hogy ez nem igaz, mert én óvatos optimista vagyok, csak néha jól titkolom. Én mindig a boldog pozitív végkifejlettnek drukkolok.
5. Idén érettségizem és ugyebár nekem is lekellett adnom a jelentkezési lapomat a továbbtanulásom céljából, na mármost első helyen Debrecen - Matemetika szak, második helyen Szeged - Matematika szak, harmadik helyen Dunaújváros - Gazdálkodási és menedzsment szakot jelöltem meg. Csak hogy érezzétek ennek a nyilatkozatnak a jelentőségét ezt eddig kevesebb mint 10 ember tudta.
6. Ha egyszer eljön az ideje és ha nem vagyok meddő, akkor majd egy gyereket szeretnék, méghozzá egy fiút. Nagy valószínűséggel a Dani nevet kapná.
7. Kedvenc évszakom a tél, kedvenc kajáim amiben van krumpli - jó sok krumpli, utálom a kutyákat, nem sűrűn hallgatok zenét, szeretek filmeket tölteni, és könyvolvasási mániám van.

Szalagavató

Hú, szóval ez is meg volt. Nem mondom hogy imádtam, de jóhogy túl vagyunk rajta, az a rengeteg ember...
De így meg van a szalag is amin a jó évszámok szerepelnek, és én szerintem büszkén viselem.
Ismét havazás, szegény kis hóvirágok a hótakarószint alá kerültek. A téltemető pedig még elő sem  mert merészkedni.
Egyre kevesebb nap van hátra.  ---> és nem csak az tanévből, hanem például a forma-1 kezdéséig is már csak alig egy hónapnyi napocska van hátra.
Kíváncsi vagyok Alonso és a Ferrari kapcsolatára, meg persze az egész szezon eseményeire.

Január

Először is sajnálom, hogy ilyensokáig nem írtam....

Na nézzük csak mitörtént januárban ami fontosnak mondható:

1, Kikaptuk a félévit, ami nekem nem lett valami fényes, de végülis nem különösebben érdekel. Innestől kezdve már csak a Február, Március, Április hónapok vannak, és vége a sulinak. :)
2, Január 20-án feladtam a felvételi jeletkezési lapomat: Debrecen-Szeged-Dunaújváros sorendben. Az első két helyen a matematikátjelöltem be, a harmadiknál pedig a gazdálkodásiés menedzsmentet. Remélem az első helyre vesznek fel, és sikerül végig csinálnom, hogy alkalmazott és gazdasági matematikus lehessek.

Ezen kívül sok hó esett, párszor elzúgtam a jég miatt, és persze vártuk is meg nem is a szalagavatót, ahova én külön megkértem ofő-t hogy 2004-2010 es szalagot prezentáljon.

Utolsó 2009-es nap...

Azt hiszem itt a búcsú ideje. Persze csak ettől az évtől, hiszen teli reénnyel, esélyekkel, meg minden egyéb pozitív szarsággal vár minket 2010. Azt hiszem ez az év egyszerre lesz nagyon szar és nagyon jó.. A megérzéseim pedig ritkán tévednek. Szóval nem mondom hogy ebben az évben bármireis büszke lehetnék, mert ez egyáltalán nincs így. Sőt egy csomó alkalom jut eszem be amikor vissza forgattam volna a sors kerekét, hogy na akkor ezt inkább kihagynám az életemből. De akkor az olyanok mint én, akik ilyen szerencsétlenek hogy nem képesek hibátlanul élni, vagy másokéból tanulni, azok csak az ilyen esetekből tanulhatnak, márha tudnak...
Én szerintem a reénytelen csoportba tartozom és még ebből sem tudok tanulni. De hát ismétlés a tudás atyja, majd a 15. alkalom után talán nem lesz 16. :)
Na de nézzük csak, ami azért pozitív dolog volt ebben az évben az az hogy beleszerelmesedtem az olvasásba. Valami csoda folytán leérettségiztem fizikából, meg volt egy osztályzóm töriből. Ami egyből mutatja hogy rengeteg lyukas órám volt ebben az évben.
Ünnepek fronton szar év volt, de nem is vártam jobbat. Ez a rész hozta a formáját, mintmindig... :D
És ebben az évben kezdtem meg a 12. A osztályt is, ami nagyon furi, hiszen semmi újat nem érzek így végzősként amit ne éreztem volna 11, 10, 9, 8, 7-es koromban.
És igen, a 2010-es év ebből is lesz jelentős, végzek a középiskolai tanulmányaimmal, 18 éves leszek, és ha minden jól megy érettségi után ősszel elkezdem az egyetemet.
Jézus, ez borzasztó, milett a sok idővel ami eddig eltelt, hogy telhetett el, nem vagyok biztos benne hogy akarom e ezt az egészet. Hiszen lehet nem is vagyok kész rá, vagy ha elbukom az akadályok rengetegében??
Erre mondják bízz magadban, hát asszem teszek egy próbát...
Szomorkodni nem szomorkodok, hogy vége ennek az évnek, és örülök mert sok mindent kaptam és elvesztettem, de idén nekm ez volt megírva, és mivel ezt az egészet túl éltem, úgy gondolom elég jól vettem az akadályokat. Hiszen a lényeg, a pozitivitás...
Sokkal ellentétben én ma nem megyek  sehova, ha minden igaz Rinivel "átmsnezzük" mgunkat az újévbe, ami így valamiképpen mégis rendhagyó lesz.
Szóval mindenkinek jobb új évet mint amilyen az óéve volt, és akkor nagyon nagy baj nem lehet xD...!!

Caída de nieve

Gratulálok Hajnal, sikerült elérned hogy teljesen összezavarodj. Nyereményed: fejfájás, és egy kis tehetetlenség xD.
Szakad a hó, fúj a szél, és baszott hideg van... gondoltam meg említem az időjárási viszonyokat felém.
Hivatalosan is elkezdődött a téli szünet, ha jól tudom.
Nem csinálok semmit, csak néha felkelek az ágyból enni, inni, stb biológiai szükségletek. Mivel keveset vagyok msnen így ha valaki erre téved, és van kedve, írhat nekem emailt, vagy kommentet, arról hogy milyen az időjárás (xD), mit csinál nap mint nap, vagy milyen a kedve, hangulata.
Az enyém pocsék....  :)

Szünet part 1

Na tehát szuper itthon lenni, elvégre sikerült 3 hétre meghoszabítanom, de szerintem a végére gyomor fekélyt fogok kapni a sok idegeskedéstől, és agyérgörcsöt a sok gondolkodástól....
Ja, elvégre a "jövőm"-ről van szó. De hogy lehet az ilyet jól eldönteni??
Kicsit más hír, újra vannak itthon hörcsögök, ezek most dzsungáriai törpe hörcsögök, kettő - egy fiú és egy lány.Aranyosak...
Sajnálatos az is, hogy a karácsony úgy mond locsogni fog, még hozzá esőben meg 8°-ban...
A karácsonyról bővebben nem tudok semmit, igyekszem túlélni a kínos pillanatokat, meg a rengeteg rokont...
Rászoktam, a zene hallgatásra újra, mert ki is kapcsol így nem agyalok folyton, meg a külvilág, és egyéb zajok is túlélhetők...
Kevesebbet olvasok, könyvet, vagy ha mégis akkor régieket olvasom újra, elvégre itt az évvége, kevesebb mint 2 hét van hátra, és egy újabb évtől búcsúzok el, meg még vagy 6,5 milliárdnyian rajtam kívül. Engem kicsit megvisel, jön a milyen év is volt ez, bla-bla-bla tipikus átértékelem a dolgokat nosztalgia.
4 hónapig kell még középiskolába járnom, és utána köszönik  szépen csak érettségin szeretnének látni. Ez is egy nagyobb fajta változás, ráaádásul nyáron 18 éves leszek, én is felnőttnek fogok számítani. Meg persze az egyetem...már ha felvesznek valahova....
Jó, ez így elég lehangolóan fest, de épp tanácstalan vagyok kicsit. :)

Szakok

Na a mikulás is elmúlt végre, nem igazán kedvelem ezt az ünnepet, mert valahogy olyan személytelen.
Bár itt a koliban vannak még utóhatások..., de hát kit érdekel.
A másik hír, hogy elméletben meg van az újabb szak ami tetszik.
Az most már szinte biztos, hogy Dunaújváros a nyertes város, a szakkal még vannak kétségeim, de a gazdálkodási és menedzsment - pénzügyi szak egészen jól hangzik.
Most már csak azt kéne tudnom, hogy mit válasszak kettes és hármas lehetőségnek...
Olyan bonyolult, mit akarsz kezdeni az életeddel, válassz három lehetőséget..bla-bla-bla.. elcseszted a választást, csak magadat hibáztathatod... :S

36 év

Ma van anya szülinapja. Sajnos engem a szülinapok kicsit érzékenyen érintenek, de valahogy az anyáé a legjobban. Úgy hogy a lelkiismeret furdalás elkerülése érdekében, sütök sütit viszek valami ajándékot és próbálok neki egy kis örömöt szerezni.

Úgy volt hogy korán kelek, na igen, 7:30-ra volt beállítva az ébresztőm, és egészen 11:50-ig halogattam a felkelést. Próbálok 3 órára odaérni, mert anya délelőtt dolgozik, este dolgozik, szóval kevés ideje van. Remélem még otthon fogom találni....

Na addig is imátkozom hogy jó legyen az a valami a sütőben.. :).

Twilight - New Moon

Elfelejtettem megírni de voltam moziban is, természtesen a New Moon miatt :)

Sikerült jegyet foglaltatnom a november 19, csütörtöki éjféli vetítésre, ahova Dórival mentem. Apa vitt el minket autóval Kecskemétre, ahol aztán páratlan élmény volt abban az időpontban annyi emberrel együtt először látni ezt a remekművet.

Nekem nagyon nagyon tetszik :D, imádom, jobb mint az első film. Persze vannak bene részek amiket hosszabban is megnéztem volna, de nem panaszkodom.

Főleg azért nem mert másnak pénteken délután 14:00-kor ismét a kecskeméti moziban voltunk hogy újra részesei legyünk annak a páratlan élménynek amelyet a film megnézése okoz.

IMÁDOM, IMÁDOM, IMÁDOM, IMÁDOM!!!!!

Twelfth month

Hát ez a hónap is eljött, bár az év elején még elérhetetlennek tűnt, most mégis itt van. És vele együtt az ünnepi készülődés, hangulat...Mikulás - Karácsony - Szilveszter.

Jól érzem magam, valahogy a novemberi nyomasztó hangulatom, sity-suty eltűnt amint beköszöntött a december.

Ennek örömére, kis változtatásokat eszközöltem a blogban, kerestem pár képet, és a szineket is szebbé tettem :)

Mostanság új szokásként, a főzőcskéző tudományomat fejlesztgetem, süteményeket sütök, amiknek a receptjére az interneten bukkanok.

Mivel még eddig egyiket sem kellett kidobni vagy ehetetlennek nevezni, ezért bizakodó vagyok, talán nem vagyok teljesen reménytelen...

Tanizmusom jövőjével nincsenek új fejlemények, majd egyszer megszáll az ihlet..vagy nem.

Addig is élvezem ezt a könnyed hangulatot, sokat olvasok és sodródom az árral.