Lazító pihenés vidéken

Tudom, hogy Mesit megijesztettem az sms-emmel, de nem történt semmi családi tragédia, egyszerűen csak hazamegyek.
Bár úgy gondoltam egy ideig még nem látogatok haza, most mégis inkább ott lennék.
Nyomaszt kissé, hogy most volt egy éve, hogy Anitáéknál élek, és erre ezen a napon is csak állt a bál.
Anita mindig cirkuszol, és néha ez elég kimerítő. Már egy ideje egyáltalán nem érdekel mit mond, mert tudom, hogy ő cserébe nem hallgat meg, vagy ha mégis nem ért. Túl műveletlen, és buta. Siránkozik, ordibál, károg, és ezt nagyon nem szeretem. Ennek ellenére maradok még egy ideig. Most megint mindent a suli befolyásol.  Kicsit zavaró, bár jobb szeretném, ha nem lennének negatív érzéseim ha rágondolok, ezt elég nehéz megakadályozni.
De most megint irány vidék, egy kis internet és modern világ nélküli változatlan vidéki állandóság, persze annyira nem pozitív állandóság.
Természetesen annak ellenére, hogy ezt kedd este 19.17 körül döntöttem el már vannak terveim. Kamillát, kakukkfüvet, bodza virágot, hársfa virágot, cickafarkot, meg ilyeneket szedni. Talán még a Tisza partra is lemegyek zsurlót szedni. Szeretnék anyám kertjében kertészkedni, és mind mamámnál mind anyáék zöldségesében gyomlálni, nézni mi, hogy változott. Biztos hülyeség, hogy ez engem megnyugtat és kikapcsol. De annyira jó, hogy feltöltődhetek. Próbálom megfogadni, hogy nem fogok idegeskedni, szomorkodni, hanem vidám leszek, segítőkész, és talán többet fogok beszélgetni mint legutóbb. Ismét viszek haza rajzolni valót, és remélem, hogy most csinálni is fogok valamit, nem csak azon gondolkodni miért nem csinálok valamit.
Talán 1x kint alszok mamánál és hajnalban felkelek, hogy kimenjek a földünkhöz fényképezni, mert a napfelkelte, ott álom szép. Azt hiszem idén is napraforgót vetettek bele, mert tavaly búza volt, de az is lehet, hogy megint megpróbálták a repcét, ami nálunk elátkozott növény, abban az évben szinte mindig valami kár éri a vetést.
Jó lenne találni valami kihívást, ami feldob, de ebben igazán nem reménykedem.
Mamának május 27-én lesz a 66. szülinapja, de mivel összeveszett apa másik két testvérével, megint nem fogok találkozni velük. Pedig, kicsit úgy érzem most készen állnék egy szembenézésre velük, bár ez a családi békét nem erősítené :D.
Vannak kis csirkéink, mama mindig küldött képet róluk, meg lesznek kis japán kacsák, csak azokra még várni kell. Azért már várom, hogy ott legyek, bár a túlzott reménykedésem rendszerint kudarcba fullad, a mai napi kínai mantrám szerint: "Nem engedem be a pesszimizmust az életembe!". Tehát igenis reménykedem. Lefogok menni a Tisza partra, hogy víz közelbe lehessek, és tényleg megpróbálom jól érezni magam.
Az otthoni hangulattól függetlenül szeretnék maradni június 4-ig, mert 5-én lehet megtekinteni az érettségit, amit nem szeretnék elszalasztani.
Anya, Apa, és Mama is örültek neki, hogy megyek, és én is örülök. Anya ráadásul mint kiderült ma nem is dolgozik, így még jobbnak érzem ezt a kezdést.
5.34-kor indul a vonatom, és 8.14-re érek Tiszakécskére, ezért addig már nem is fogok aludni.
Apát megkérem majd reggel, hogy először hozzájuk menjünk, mert el akarom hozni az elektromos írógépemet, hátha sikerül valamit alkotnom :D.
Nem kell értem aggódni, nyugodtan kívánhatsz kellemes pihenést, és talán még lesz egy kis bátorságom elmenni Cserkeszőlőbe strandolni, talán leszek olyan csupaszív, hogy mamát is magammal viszem. Végül is szülinapja lesz.

Otthoni virágok xD

Ezt a pár képet otthon csináltam :).

Puzzle

Mióta itthon vagyok, körülbelül 6x fogtam neki bejegyzést írni.  De sose volt hangulatom befejezni, meg csak a pillanatnyi kissé nyomorúságos hangulatomat akartam leírni, arra meg kár fecsérelni az időt is.
Amint megérkeztem, azt éreztem az első 2-3 napban, hogy bármikor kész lettem volna összecsomagolni, és felszállni az első Debrecenbe tartó vonatra. Az igazat megvallva szerettem volna meg is tenni. Persze nem tettem.
Amit viszont végre megtettem, hogy tegnap találkoztam Diával, és Éva nénivel, aminek nagyon örültem.
A munkával kapcsolatban is írtak, csak az a gáz, hogy elvileg a héten már lehetne menni betanulni, de akkor biztosan nem tudok találkozni Diával pénteken, és lehet, hogy már holnap vissza kell mennem.
Nem mintha nem örülnék, csak kicsit rosszul jön ki.
Ma van anya és elvileg az én névnapom is, örülnék neki, ha most találkozhatnék Lacival, aki tudom, hogy lenne olyan kedves, hogy valami kis aprósággal meglepne, és én még örülni is tudnék neki.
De ugye nem vagyok, megint sikerült összeszednem egy kis sehova sem illő puzzle darab szindrómát, de az én hibám, hogy ilyen kis érzékeny vagyok.
Riniti köszönöm, hogy gondoltál rám :D. Szeri.
Aki nézte a hétvégén a Maláj Nagydíjat, és Alonso szurkoló, az tök boldog lehetett, hogy az égiek nem csak egy nagy adag esővel, de egy ajándék győzelemmel is megleptek minket, persze azért az indiai versenyzőnek is örök hála, hogy előbb Buttont később Vettelt tüntette el a pontszerzők közül.
Azért, Éva néni kedvesen megjegyezte, hogy egyenlőre a szemében egy kupac szar szintjén állok, de annyira nem izgat.
A Teleki katolikus suli lesz, hogy ne zárják be, csak hát ez így elég trééé, örülök, hogy már nem kell oda járnom.
Köszönöm, hogy vannak akik ide tévednek olyan országokból, hogy: Thaiföld, Svédország, Peru, Kolumbia, Mexikó, India, Oroszország, Ausztrália, Hollandia, Japán, Kanada, Brazília, Fülöp-szigetek.
Puszi, Hajnal.

A hét, és go...

Azon gondolkoztam mit is írjak.
Tehát a héten voltam 2 albérletet is megnézni, de egyik sem érte el a jelenlegi szintjét, mert lehet valami csendes, de ha túl pici, túl drága, és egyébként sem kelt bennem szimpátiát, akkor annak annyi. Kicsit elgondolkoztam, hogy végül is a nyárig lehet, hogy meg kéne inkább kibírnom itt. Utána eldönthetem, hogyan tovább. Mint például akkor nyári munka, felvesznek-e, kolis legyek e, meg ilyenek. Mondjuk a kolinak elég kicsi azért az esélye. Túlságosan szeretem a kábeltévé adta sportcsatorna választékot xD.
Ennek hatására, eldöntöttem, hogy nem leszek tekintettel saját magamra, és hazamegyek, mielőtt beállíthatnám vagy megdönthetném a távolmaradási rekordomat. Azon gondolkoztam el, hogy spórolási szempontból egyrészt elég jó lehetőség, másrészt, anya említette, hogy mennek metszeni 15-én Janival, és én valahogy beleéltem magam a dologba, akármekkora hülyeségnek hangzik is ez. Tudom, hogy korán kell kelni, szél, meg homok, meg szét megy a kezem, annyira durva dolog szőlőt metszeni. De legalább kint leszek a szabadban, friss falusi levegőn, és megpróbálhatok feltöltődni. Mondjuk előkeresem a manósapkámat, hogy ne fagyjon le a fülem, a régi fekete kabátom két féle kesztyű, egy vastagabb meg egy vékonyabb, és lesz ami lesz. Mondjuk az kicsit ijesztő, hogy önként jelentkezem, meg azért valamiről majd el kell tudni beszélgetni egész nap, az e-mailjeimet se fogom tudni megnézni... xD.
Valahogy, szegény tesóm falának kidekorálása témában, kicsit belelovalltam magam, és most gondolom nem tudja, hogyan állítson le. Fekete falról van szó, így kitaláltam, hogy csináljunk rá egy kalóz zászlót. A halálfejes mintán meg gondolkodjon kicsit, hogy hogyan szeretné Dórissá tenni. Én közben a festékeken gondolkodtam. Odáig jutottam, hogy arany és ezüst témában gondolkodom, és talán lehetne fluoreszkálós, persze azt utólag is meglehet oldani. Csak azt nem tudom, melyik az a festék ami nem falfesték, de jól fog a falra. Vagy akkor legyen falfesték, csak abból nem tudom árulnak e kis tubusos arany és ezüst árnyalatút. Akril festék témában meg szerezhetnék fluoreszkálósat és tök király lenne - elméletben. A gyakorlatban már az is probléma, hogy alkot az ember egy elfogadható kinézetű halálfejet a falra?? a zászló széleinek is ki kell jelölve lennie, mert különben kevésbé érvényesül a zászló, mint alapötlet. Ne legyen ferde, legyen viszont szimmetrikus, megfelelő, és a legkeményebb kritikus is pozitív véleménnyel legyen róla (Dóri, Anya, Én). Ez pont az a téma, ami fejfáját tud okozni. Úgy, hogy tiszta boldog vagyok. A másik, hogy merjek e elmenni egy művészellátó boltba egyedül, miközben nagyban fenn áll a veszélye, hogy idiótát csinálok magamból, már amint belépek és még meg se szólaltam. Mert látni fogják rajtam, hogy nem illek oda. És utána még megkérdezni, van e olyan festék, ami jól fog falra...és esetleg fluoreszkál, meg nem túl drága. Ecsetek se ártanának, és a megfelelő szín is jó volna. Szóval: áááá.
Ráadásul, azt tervezem legalább egy hetet maradok otthon, és közben mondjuk beiktatok majd egy látogatást Diánál, de, hogy gondolkodjak ezen, ha még nem is válaszolt a levelemre. Ez is bonyolult.
A pénzügyek terén is okosnak lenni, hogy minél több pénzt próbáljak meg megtartani, mert szükségem lesz rá. Mondjuk az OTP-s számlámon, vagy 1 hónapra szóló lekötés, még ha az nem is sok hasznot, legalább nem engedi, hogy hozzányúljak. A nyári munka is a pénz lekötésről fog szólni. Ezért lenne érdekes tudni mikor kezdődik, és, hogy valóban lesz e, amihez én is megfelelő vagyok.
Páran szurkolhatnának azért, hogy túléljem Tkürtön. Légyszííííí, köszcsi!!! :D.

V-É-G-E

Tegnap sikeresen a kezembe adták a saját, különbejáratú érettségi bizonyítványom. Szóval most már nekem is van kék könyvem. Mondhatni leérettségiztem. Nem tartozom már sehogyan se a középiskolák világához, se a kolihoz. Ahogyan az év elején év végén el szokott hangzani, lezárni, megnyitni; ezennel én is lezártnak tekintem életemnek ezt a szakaszát, sikerült :)

A másik határ ahova elértem, az az hogy, a blogot eleinte azért is csináltam, hogy valahogy megküzdjek a csalódásommal, fájdalmammal, egyszerűen úgy éreztem kicsivel a tavalyi szóbelim előtt hogy csinálnom kell egy blogot, hogy eredményesen túl tudjam tenni magam a soron következő csalódásokon, mert azt már előre tudtam, hogy lesz jó néhány. És persze e tekintetben igazam is lett. Szóval egy érettségi csalódással, ami főleg ön magam irányába mutatott, kezdtem el ezt az egészet, és most ezt a részt is lezártnak tekinthetem, mert az érettségi tavalyinál sikeresebb végeredményével természetesen nem befejezem, csak új célok, remények, vágyak feléledésével folytathatom.
Nincsenek bennem végre azok a gondolatok, hogy ha sikerül a tanukommunizmus... csak hogy ne ismételjem itt magam, szóval ez az akadályozó tényező is végre elhárult.
Ezért elmondhatom magamról, hogy míg tavaly ilyenkor csak egy szimpla szar kupacnak éreztem magam, ma már egy érett szar kupacnak mondhatom magam, amiről papírom is van. xD
Ja azt még "kőbe vésem" itt az utókor számára, hogy csak páratlan számú tételt húztam az érettségi során. Tavaly fizikán a 3-as tételt: lendület, lendületmegmaradás, erő tételecskét és erre a 60/53 pontot kaptam. Most angolból a 7-es tételt húztam, itt a lényeges rész a Hollósvölgyi a bátyám, és én egy kutyát akarok, ő meg egy papagájt, de már van egy macskánk amit ő akart, és mi volt a legfőbb érve hogy ne legyen kutyánk, hogy köztudottan lusta vagyok, azt a szegény jószágot meg rendszeresen sétálni kell vinni, most mit lehet erre mondani, Yes, ez így van, és tök nagy meglepetésemre 33/22 pontot kaptam. Magyarból az irodalomnál az 5-ös tételt húztam Kosztolányi Dezső: Édes Anna és a lélektani regények jellemzői, hát én nem olvastam az édes annát, nyelvtanból pedig a 11-es tételt húztam a magánhangzók és mássalhangzók törvényszerűségeivel, mondanom se kell nem tudtam mit is kéne mondanom, de a végén itt is meglepetésemre 50/34 pontot kaptam. És töriből, szóval először is Szénási nagyon kedves és érdeklődő volt már akkor amikor a legelején beültünk és előttem hárman voltak, viccesnek találta hogy 3 tollat is bevittem, majdnem megmondtam neki, hogy először ötöt akartam, aztán hogy tanultam e, meg hogy reméli számomra is jó tételeket húzok majd ki. Jó, odamentem mondta hogy húzzak egyet, ő meg elment hozni egy atlaszt meg papírt nekem, mire visszajött én még mindig ott állok nézem azokat a hülye borítékokat, mire mondja hogy Hajni húzz egyett, mire én JÓ, és tovább bűvöltem a borítékokat. Szóval az volt a probléma hogy volt az egyik végén egy olyan boríték amire a töri szót sötétebb színű tollal írták rá, míg a másik végén egy olyan amire pedig halványabban és más stílusban volt oda írva ez a kis szó, hogy töri, de én nem tudtam választani, hogy melyik legyen. Aztán mikor már kénytelen voltam húzni a halványabbal írt borítékot választottam. Úgy bontottam fel, hogy oda se néztem, kivettem a kis papírt kihajtogattam, majd óvatosan félszemmel ránéztem. A 9-es tétel volt, A reformáció kibontakozása, Széchenyi István, hmmmm. Kérdezi tőlem hogy jó e ez a tétel, tudom e, aztán mikor mondtam hogy nem tudom, próbált nekem egy két adatot megadni Széchenyi életéből. Na jó azért ennyire nem voltam tragikus helyzetben mert tudtam :), így bár nem gondoltam volna de 60/60 pontot kaptam.
Így a végeredmény:
Magyar:  72 %
Történelem:  90 %
Matematika:  90 %
Angol:  56 %
Fizika:  64 %
Még 27 nap van a Nagy Napig, addig a következő várt pillanat, egy hét múlva lesz, Eclipse a magyar mozikban program :).