Sunday 23 May 2010

Hát.....

Szólok rossz kislány voltam :D
És persze ennek meg lett a megfelelő következménye. Annyira veszélyesnek ítéltek meg, hogy nem csak egy szimpla rendőrautó jött értem, de egy ilyen nagy batár autó is, mert persze kellett a hely az egómnak is xD
Na jó, hülyéskedtem, nem értem jöttek, hanem az utcából egy nőhöz, aki összebalhézott egy másik nővel, valami gyöngytyúk miatt.
Azonkívül, igen, én is megkaptam a regisztrációs levelet, aminek nagyon örültem, majd június 15-ig fel kell adnom a diákigazolvány igénylőt is.
A tanulással nem állok sehogy, úgy gondoltam, tök mindegy, így csak az írásbeli megtekintése után kezdek neki, valamiféle tanulás féleségnek, addig meg élek mint hal a vízben.
Mint például ilyen bodza izét csináltam, kellett hozzá 120 bodza virágernyő, cukor meg citrom, ezt 4 napig állni hagytam 24 liter vízben, most pedig leszűrtem, így 1-2 napon belül iható lesz, később pedig szénsav fejlődik benne, majd kb. 6-10%-os alkohol tartalma lesz.
Gyógynövény készletemből is frissítettem, szedtem egy csomó kakukkfüvet, meg pipacsvirágszirmot, zsályát, citromfüvet, csalánt, amit most szárítok.
A szobámban is rendet raktam, végre sikerült elpakolnom a kolis kiköltözős cuccaimat. Néha azt sem tudom milyen nap van, vagy hanyadika, már kezdek átcsúszni éjszakai üzemmósba, most a kettő között vagyok, 1-2 óra körül kelek, és hajnali 4-5 óra körül fekszek, de éjszaka akkor is sokkal jobban fog az agyam.

Monday 17 May 2010

Idő

Az ember sokszor szeretne az idő ura lenni, hol lelassítani, hol felgyorsítani az események mentét. És persze vannak különleges alkalmak, amikor megállítani vagy azonnal átpörgetni szeretnénk az időt, attól függően negatívan vagy pozitívan különleges az a bizonyos alkalom.
Én sokszor a kettőt egyszerre szeretném, lassítani és gyorsítani néha ugyanazon percben, de vajon ki nem?!
Élek, hol érzelmileg fenn, hol hangulatilag lenn. Rinivel még szerdán megnéztük Szolnokon, a remembet me-t Rob-bal a főszerepben, és ez eléggé lesújtott Azt hittem, mivel naiv vagyok, hogy ez egy happy endes film, ami majd jót tesz kissé nyomorúságos hangulatomnak, de mivel a film sírós volt, a helyzet katasztrófa volt. Itthon apával összevesztem, szóval csütörtök óta anyánál voltam. Ott lelkileg és érzelmileg egyenesbe jöttem valamilyen szinten. A tanulás még nem szerepel a napi teendőim listáján, mivel még a kolis kiköltözés cuccait se pakoltam ki a táskákból, így képezve még mindig közlekedési akadályt. Sokat olvastam kivétel nélkül mind boldog befejezéssel, így valamennyire visszatért az optimizmusom.
Regisztrációs levelet még mindig nem kaptam, de kaptam egy telefonszámot amin a jelentkezési azonosítóm segítségével meg tudtam, hogy a felvételimet regisztrálták, minden rendben van vele, május végéig meg fogom kapni a levelet. :D
Az időjárás nekem tetszik, illik a kedvemhez. Bár nincs túl sok kedvem ilyen vizes, hideg időben bodzavirágot szedni körülbelül 50-70 ernyős virágzatot, hogy ilyen bodza innivalót csináljak belőle. Ráadásul minél tovább várok annál kevesebb esélye van annak a pár darab citromnak amik a bodzához kellenének...
Hiányzik Mezőtúr, de csak azért mert ott normálisan eltudtam menni boltba, fagyizni, sütizni, mint itthon. Ami viszont meglepő, hogy nincs meg bennem az a kényszer hogy hétköznap van, suliba kéne menni. Azt gondoltam az első vagy a második héten esetleg ez jelentkezni fog, de nem, sőt még a vasárnapi "visszamegyek a koliba" hangulat sem volt meg, csak emellett sajnos a rendrakási kényszer is hiányzik, meg a vágy hogy tanuljak.
Ha valaki olvassa talán ezt az egészet, azaz a blogomat, és esetleg ismerem, és esetleg még ő is felvételizik ebben az évben, pont úgy mint én, és még ő sem kapott regisztrációs levelet, akkor annak itt a szám amin érdeklődni lehet, és mint említettem csak a felvételi azonosítót kell hozzá tudni: 0614773131.
Ja és Dia, sajnálom hogy nem tudtam tőled elköszönni, nem mintha túl sok lelki erőm lenne egy ilyen búcsúhoz, szóval ne hidd hogy nem számítasz, csak próbálok úgy tenni mintha még nem lenne vége, mármint a sulinak, és így a lehetőségnek hogy rendszeresen találkozzunk, beszélgessünk. Annak persze örülök azért, hogy remélhetőleg nem vagy egyedül, mert ott van neked Gabi, azt nem tudom, mikor fogunk találkozni legközelebb, de szerintem addig is minden héten ostromolni foglak egy e-maillel, vagy itt üzenek neked :D, nagyon szeretlek, és nagyon hiányzol...   (L) :)
Ja és a jó hír saját magamnak, Június 3-án jelenik meg az újabb Anita Blake könyv, a Fekete vér, bár nekem a Blood Noir formája jobban tetszik, már alig várom, és ezt még az a tény sem árnyékolja be, hogy június 8-án viszont meg kell tekinteni az érettségi írásbeli részének eredményét...

Friday 7 May 2010

Végre itthon, szabadon..

Nem is tudom elmondani milyen fura úgy haza jönni, hogy tudom, szeptemberben már nem fogok ismét visszaköltözni a koliba, hogy nem kell már csak egyszer kétszer betennem a lában a suli ajtaján. Mint említettem úgy érzem szabad vagyok, hogy ez a tévhit bennem meddig fog élni nem tudom, de most boldoggá tesz.
Ami viszont árnyékot vet az egészre az az, hogy hőemelkedésem van, amit azt hiszem Lillának köszönhetek :D, de lehet hogy csak simán megfertőződtem. Reményeim szerint lázam nem lesz, de kitudja...
A matekom sajna nem lett hibátlan, de reménykedem a minél jobb eredményben, a többi meg nem igazán számít.
Ha minden összejön, akkor vagy kedden vagy szerdán Rinivel mozi szolnokon, a remember me-t fogjuk megnézni, vagy csak simán Rob-ot, mert ő miatta nézzük meg a filmet, én legalábbis.
A másik szuper dolog, hogy a hétvégén Spanyol nagydíj, úgy hogy Alonso hazai közönség előtt fog a Ferrariban ülni. Szurkolok neki, hogy minél jobb helyezést érjen el. Én biztos hogy nézni fogom.

Monday 3 May 2010

Magyar érettségi, vagy hogy ne ismételjem folyton önmagam: tanukommunizmus

2010. május 03.
Azt is mondhatnám, hogy nagy nap volt a mai, meg lesz a holnapi, meg holnaputáni, meg a holnaputáni utáni. Na jó magyarul a hét csütörtökig bezáróan. De nem volt az, vagy az volt de nem éreztem annak.
Milyen az, hogy az ember elképzeli többször is míg eljut idáig, hogy hogyan fogja magát érezni, milyen idegállapota lesz, stb.-stb, és ebből semmi sem lesz?!
Mert nem féltem, nem voltam ideges, és még ilyen vizsgadrukkot sem éreztem, olyan volt mint egy szimpla dupla órás magyar doga, amiatt meg mi a francért izgulnék??
Itt vagyunk a koliba jelenleg csak az érettségizők, és olyan mintha normálisan mindenki itt lenne, nem érzem a különbséget. Ez most vagy azért van, mert már tavaly leérettségiztem fizikából, vagy egyszerűen tényleg beletörődő vagyok, mint ahogy Majoros, a biosz tanárom mondta. Esetleg csak nem adtam bele ebbe az egészbe a lelkem, ahogy ofő fogalmazott, a ballagás utáni utolsó osztályfőnöki órán:"ha nem érzed magad a dolgok részesének, ha úgy érzed kívülről látod az egészet, érzelmileg alig van hatással rád, akkor az egészbe nem adtad bele a lelked, nem szívvel-lélekkel, teljes odaadással végezted a feladatodat, így nem is arathatod le a babérokat teljes átérzéssel."
Akárhogy is van, a magyar írásbelin már túl vagyok, szint úgy mint több ezren az országban.
Holnap matek, ott kicsit izgatott vagyok, mert kíváncsi vagyok milyen feladatokat kapunk, és mennyire tudom megállni a helyem. Nagyon szeretnék 99-100% os érettségit írni, és ezért próbálok teljes egészében holnap oda koncentrálni. Ezért ma korán lefekszem, ami annyit tesz, hogy remélhetőleg éjfél előtt...

Thursday 29 April 2010

Végjáték

Szokásos szöveg, megint nem nagyon írtam.
De hát hogy foglaljam össze minden egyes nap a gondolataimat, ha nem akarom leterhelni az agyamat, így érettségi előtt pár nappal?! xD
Koli ballagás:
Hát nem volt valami nagy szám, de azért örülök, hogy ebben is részem volt. A kollégium, mindig mint második vagy néha első számú otthonként szolgált számomra ez alatt a 6 év alatt. Szerintem ez így lesz addig amíg be nem fejezem a tanulmányaimat. Mondjuk szeretnék az egyetemi évek alatt majd albérletbe költözni, de kolisnak lenni akkor is jó volt, és lesz a jövőben is.
Szerenád:
Azt gondoltam a pótkocsin utazni úgymint minden évben a végzősök, nagyon király. Őőőő, a látszat csal. Annyira nem király. De nagyon kellemes érzés volt a többiekkel így a szinte legvégén együtt lenni, énekelni, úgymond elbúcsúzni. A tanárokat is sorban meglátogatni olyan lezáró szakaszos volt, úgy teljesen felfogtam végre, hogy ennyi, ennek most vége. Eddig nem éreztem ezt ennyire tisztán. 
 És most is itt ülök a kollégiumban az ágyamon, és annyira hihetetlen, hogy holnap ballagás. Hétfőn meg érettségi. Fura, hogy már tényleg itt van a nyakunkban, megmásíthatatlanul, végérvényesen.
De én örülök neki.
A szerenádra vissza térve, Dia megosztotta velem titkát, mely szerint olvassa a blogomat, ami kissé ijesztő, de nagyon örülök neki. Aranyos volt, hogy olyan sokszor elismételted mennyire fogok neked hiányozni, mennyire szeretsz, és hogy miattam is sírtál. Nekem is nagyon fogsz hiányozni, bár terveim szerint sokat foglak zaklatni, hogy inkább örülj azoknak a napoknak amikor nem hallasz rólam. Ja és nagyon-nagyon-nagyon szeretlek. Valahogy, és most elnézést mindenkitől, téged nagyon közel érezlek magamhoz. Nyugodj meg nem mész az agyamra, sőt, és jó érzés tudni, hogy nincs semmi baj, mert te mindig ott vagy nekem, és mindig megpróbálok felnőni a feladathoz, hogy te is számíthass rám. Lehet hogy gyerekes vagyok, de a magam módján próbáltam, próbálok törődni veled. Ha semmi mást nem tudtam segíteni legalább meghallgattalak. Voltak pillanatok, amikor abból merítettem erőt, lelki energiát, hogy tudtam te bízol bennem, szorítasz nekem. Amiért hálás vagyok, és még jobban szeretlek érte. Nagyon félek a távolság okozta esetleges elhidegüléstől, hogy rájössz jobb emberek barátságára vagy hivatott mint én, hogy kevés vagyok neked, már csak azért is mert nem leszek ott amikor szükséged lehet rám....
Furcsán csalódott vagyok, azt hittem kicsit jobb lesz a szerenád utáni buli szerűség, de mire mi odaértünk már nagyon lapos volt, és itt az utolsó hétre kialakult A-E osztály ellentét is rányomta a bélyegét az estére. Sajnos még mindig vannak pillanatok, amikor úgy érzem örökös kívülálló vagyok. Mert se ide se oda nem tartozom igazán.
Na jó, tudom, hogy ez magamhoz képest is kissé komolyra sikerült, mert elég érzelmes, de ez a ballagás, sok ember, sok rokon dolog kicsit kikészít. Azért remélem nem lesz nagyon szörnyű....

Wednesday 21 April 2010

Várakozás

Kicsit talán későn szólok, de eltelt egy hét és én még élek, bár eléggé fájt azért ez az egy próba hét, bebizonyította, hogy nem kaptam halálos megrázkódtatást.
Egy kicsit sokat elmélkedem a múlton, azt hiszem mint mindenki másnak nekem is vannak olyan pillanataim az életemben, ahol ha lehetne most másképp döntenék. Nem tudtam, hogy ezt néha ennyire nehéz feldolgozni. Kezdem érteni, hogy az elszalasztott lehetőségek, mennyire megviselik az embereket.
Egy hét múlva szerenád, és egy hét múlva ofő már tudni fogja, hogy nem mondtam le a matek faktot, de nem is jártam, remélem nem fog túl sok ember előtt beégetni....
Tudom, hogy uncsi de a regisztrációs levél, szóval szerintem jövőhéten minden nap felfogom ívni apát megkérdezni nem érkezett e meg. Szuper, hogy így évvége előtt még ez is stresszel minket, vagy legalábbis engem.
Azt hiszem, hogy egy idióta vagyok, ezt most nem fejteném ki bővebben a lényeg, hogy ez tény. Csak mindig meglepődök rajta..
A fényképező gép amit merő szeszélyességből vettem a 2GB-os memória kártyával már a tulajdonomban van és tetszik. Örülök neki, hogy van. Az írógép árát is átutaltam már szerintem az is megérkezik a héten. Így a hétvégén már ki is próbálhatom.
Szerenádra a dalok szövegét nem igazán tudom, de izgalmasnak hangzik, aztán lehet, hogy feleannyira sem lesz olyan jó mint most elképzelem. Bolond ballagásra ilyen spanyol szurkoló szerű lány leszek. Ehhez van egy szép nagy spanyol zászlóm, amit Rininek köszönhetek, és ezt is a nyakamba fogom kötni, annyit mindenesetre elmondhatok hogy az összkép borzalmas lesz. Elvileg majd készül kép, amit lehet hogy ide fel is teszek, de hát fényképek terén nagyon bizonytalan vagyok, így nem tudom még, max magamról nem teszek, vagy nem tudom. A kolis ballagás is itt lesz, meg az eredeti is, oda aztán végképp nem tudok semmilyen dalt, mert az óvodás ballagásomon kívül én még nem ballagtam.
Ja és a tetejébe még új telefont is kapok pénteken, persze ehhez még kellene egy adag szerencsére, mert azt a napot még meg is kell érni....

Tuesday 13 April 2010

Nem gondoltam volna

Nem gondoltam volna, hogy ilyen érzés végzősnek lenni, tudva hogy a ballagásig alig 17 nap van hátra. Azt hittem, hogy nem tudom mit hittem. Szenvedek az óráktól, főleg a magyar óráktól meg a töriktől, mert szörnyen unalmasak. Egyszerűen az ember bele tudna halni az unalomba minden egyes alkalommal. Szerintem ehhez is tehetség kell. A többiek nem nagyon szeretik a matekot se, de nekem ez az egyik vigasz díj, ha lehet ezt mondani. A másik az angol, bár az rejt magában némi veszélyt. Mert néha nem árt tudni a választ bizonyos kérdésekre, ráadásul angolul... xD
Örülök, hogy lassan vége lesz ennek az egésznek, nagyon unalmas már folyton ebbe a suliba járni. :)
A ballagást nem várom, mert tömegiszony effektus, meg egyébként is túl sok rokon teheti be a lábát a személyes szférámba büntetlenül. Hiszen jogosan jönnek.
A másik nagy baj, hogy holnap elkéne vonszolni a hátsóm, vagyis a pofám a fogorvoshoz, hogy pontot tegyünk egy évről-évre bosszúságot okozó fogamra, azt nem tudom hogy végérvényesen e. De nagyon félek, sőtt rettegek, mert kórház, mert orvos, mert fájdalom. És lehet hogy meg fogok futamodni, istenem olyan GYÁVA vagyok. :(
Gondoljatok az önbecsülésemre majd ha olvassátok, mert holnap lehet sírni fogok, vagy elszaladni, vagy eleve el se menni. Szóval a helyzet nyomorúságos...

Wednesday 7 April 2010

Utolsó szünet

Lehet hogy hülyeség volt, de kiakartam használni a lehetőséget egy utolsó igazolt hiányzásra mint középiskolás. Mivel ha ezt a hetet már nem számolom, csak 3 hét van hátra, látható hogy mint utolsó lehetőség, tényleg elég végleges az egész. Szóval így itthon maradtam. Arról nem nagyon tudok nyilatkozni, hogy ennek mennyire van értelme, hiszen itthon lenni sem sokkal jobb mint még kis ideig minden hétköznap iskolába járni.
Szerintem többet beszélek hangosan önmagammal, amikor tök üres a ház, és kb. 10 mondatot ha mondok olyankor amikor apa és mama is itthon van.
Tegnap este, na jó, valójában ma hajnalban, a vaterán rátaláltam, egy nekem tetsző írógépre. Ráadásul nem is túl drága, és nem is túl őskori. Hogy miért van szükségem írógépre?? Hát az igazán jó kérdés, de ez olyan megérzéses dolog. Úgy érzem boldogabb lennék ha lenne egy, és mernék ilyen kis irományokat alkotni, amiket egyszerűen képtelen vagyok leírni a word-be, vagy az open office-ba. Így most kitaláltam, hogy meglepem magam egy írógéppel. :)
Nem is tudom hogy szerencsémre, vagy sem, de rátaláltam a www.felvi.hu-n egy friss statisztikára, ahol az edig feldolgozott jelentkezéseket lehet megtalálni, kor, nem, tartózkodási hely, iskola, szak, stb. alapján. A Debreceni Egyetemen, a matekszakra az eddig feldolgozott adatok alapján 156-an jelentkeztek, amitől én egy kicsit bepánikoltam, de aztán rájöttem hogy ez az összes jelentkező, első helyen 30-an  jelentkeztek. Most már csak az idegesít hogy mikor jön meg a regisztrációs levél. Ugyebár április 30-ra ígérik, de addig még 23 nap van. Mint ahogy a ballagásig is. Amit igazából nem várok. :(
Nézegettem az internetem kidolgozott magyar és töri tételeket, de azaz igazság, hogy meg arra sem bugyog fel bennem a tettvágy, hogy elolvassam őket, nem hogy átfogalmazzam, kicsit hajnisabbá tegyem őket.
Arra is gondoltam, mert ugye időm az volt, hogy csinálok valami mást mint eddig, de azért valamilyen köze legyen a könyvekhez, hogy szeretek olvasni. Hát ez mint gondolat, ötlet tök jó, csak lehet hogy a megvalósításához, már túl lusta vagyok, mint szinte mindenhez mostanság. Valamiért az érettségi gondolata, nem hogy aktivizálna, zavarna, idegesítene, megfélemlítene, izgatottá tenne, nem, engem az egész hidegen hagy. Ami szörnyű.
A maláj nagydíjról már ne is beszéljünk...
Ja és megnéztem az Inuyasha The Final Act sorozatának befejező 26. részét. Sírtam rajta, de nem azért mert szívbe markoló volt, vagy érzelmileg túlcsordult, hanem amiatt, mert vége. A véglegessége miatt bőgtem.

Friday 2 April 2010

Bolondok hete és napja

Hol is kezdjem...
Szóval Lilla és én megnéztük az Alice csodaország-bant, és nem mondhatnám, hogy tetszett. Persze Johnny Depp szuper volt benne, miatta érdemes megnézni, de egyébként szar. Ugyan úgy mint könyvben. Anne Hathaway mint fehér királynő vagy mi, elég félelmetes, kicsit olyan mint egy elmegyógyintézetes meg egy tévképzetes keveréke, mint mondtam félelmetes, főleg ahogy mozog.
Inuyasha részt is néztem, ugye a Final act sorozatét, ami elvileg 26 rész, és szerdán láttam a 25.-et. Nem akarom, hogy vége legyen... :(
Ausztrál nagydíj az F-1-ben, hát Massa kapjon gyilkos himlő kórt, ha jogosan állhatott fel a dobogóra, az egészet Alonso-nak köszönheti a kis nyomorék, remélem soha nem lesz világbajnok!!! Ami a mostani Maláj nagydíjat illeti, egyenlőre nem nyújtanak túl ígéretes eredményeket a Ferrarik, szóval most ha csak ismételten közbe nem szól a csapadékos időjárás, nem lesz Alonso dobogó, és persze kivételesen úgy gondolom Vettelnek jó volna ha a sors esélyt adna egy dobogó legfelső fokra, hogy Mesi is örüljön. :)
Mához egy hónapra ilyenkor a koliban a 416-os szobában fogok malmozni az idegeimen, tudva hogy másnap elkezdődik az írásbeli érettségis hét. Szörnyű.
Holnap kis családommal bemegyünk Kecskemétre, nem biztos hogy túl élem, de majd sűrűn imádkozok
Továbbá fontos megemlítenem, hogy kb. 2 hónap és megjelenik az Anita Blake 15. könyve a Blood Noir, valamint a magyarra fordított Breaking Dawn, valami Pirkadat magyarosított néven. Az Eclipse-ból forgatott mozi filmig is csak mindössze 3 hónap van már csak.
Elvileg Április 30-án azaz 28 nap múlva küldik ki a regisztrációs levelet, és ugyan ezen a napon lesz a ballagásom is.
Mivel meghosszabbítom a tavaszi szünetet, így más csak 15 tanítási napom van hátra, amibe az utolsó hét is beleszámolódik, magyarul még annál is kevesebb.
Ma a laptopom nem akart bekapcsolódni normálisan, csak akkor amikor mondtam apának, hogy szervizbe kéne akkor holnap vinni, erre mikor mutatnám neki a problémát, simán bekapcsolt, ezért lehet hogy naiv vagyok, de úgy gondolom ez érintkezési hiba lehet.

Monday 22 March 2010

Nem akarom... :(

Komolyan mit kell csinálni olyankor, ha az ember házit kap angolból, ami a haladó nyelve mégis kibaszott szarul áll belőle? A házi ráadásul levél írás 2 db 50 szavas és 2 db 120 szavas. Az egyik 50 szavasnál majdnem 10 percembe került egy 8 szavas mondatot összerakni, ami után meg is akadtam, mert nem tudom, hogyan tovább. Tudom, hogy érettségin ez lesz a legrosszabb és legnehezebb feladatom, sőt valószínű, hogy egyáltalán pontot sem kapok rá.
Mindegy.
A töri kis esszét a kereszténység kialakulásáról sem csináltam meg valami normálisan, mivel erről nincs igazán sok infóm, meg a vallás az nálam kényes téma, elfogadom, hogy van valami-valaki aki azért irányítja vagy befolyásolja, vagy tudom is én mit csinál, de ez nem skatulyázható be úgy mint kereszténység, zsidóság, buddhizmus, stb. Meg ha régen voltak ilyen csodák, mint feltámadás, vízen járás, víz szét választás, meg egyebek, akkor az utóbbi időben miért nem volt, kicsit olyan ez, mint, hogy a majmok az őseink, de csak régen voltak képesek emberré válni ma már nem....bla-bla-bla. És akkor ezeket a dolgokat akarják velünk megtanultatni, mikor nem hiszek benne, és nem is tudom elfogadni. Hülyeség. Nem a vallás maga a hülyeség, hanem ahogy kezelik, meg valaki vagy hívő és neki nem kell bizonygatni azt amiben hisz, bízik, hanem a lelke legmélyéig biztos benne, vagy valami ilyesmi. De mégis próbálják ránk kényszeríteni, történelem óra címén.
Azt is tudomásul veszem, hogy megtaníttatják velünk az egyetemes és magyar történelmet, bár ugyanezt sok ország nem teszi meg, de hogy kötelező legyen belőle érettségizni, mikor egy csomó továbbtanulási szakon nincs is rá szükség??! Legyen választható, ne pedig kötelező. De mivel ezen sem fognak az én kedemért változtatni, ez is mindegy...
Most fogom elolvasni a heti és napi horoszkópom, remélem valami jót is írni fog. És persze közben már nagyon várom a jövőhét pénteken kezdődő tavaszi szünetet :)

Wednesday 17 March 2010

Nem túl életvidám...

Tudom, hogy mostanság nem írok túl gyakran, de hm hát nincs hozzá sok hangulatom, nem a blog írással van gond, hanem a közérzetemmel, kissé negatív.
Fáj a fejem mert változékony az időjárás, ilyen kicsit meleg, kicsit hideg, szeles, meg most jön itt egy elvileg meleg front. Szörnyű. Reggelente, meg napközbe hányingerem van így a napokban, mert bizonyos női gondok rossz hatással van az epémre.
Egyébként lehetne minek örülnöm is, mert egyenlőre még nem okoznak gondot a trigonometriku egyenletek, vagy legalábbis nem annyit mint gondoltam.
Alonso a hétvégén megnyerte első Ferraris versenyét, a Bahreini évadnyitó futamot, bár ezek az új szabályok kissé unalmassá tették a versenyt. De végülis annyira nem zavar, főleg ha a végén Alonso lesz a világbajnok :).
A szobában egyedül vagyok, Lilla kinnt alszik a barátjánál, esetleg csak holnap alhat benn, Migi ma válaszolt az e-mailemre, így nem kéne elfelejtenem, hogy levelet írjak neki papírra, meg Lilla is és egy-egy képpel társítva a jövőhéten fel kéne adnom neki. Azt mondta örül neki, hpgy írok, mi is hiányzunk neki, és nem kell félnem ha ráírok msnen nem fog harapni.
Kicsit búslakodok mostanság, de ilyenkor nem szeretek a bőrömben lenni. Ilyenkor sokszor megfordul a fejemben, hogy hímneműnek kellett volna születnem...
Azért persze várom a tavaszt, a kimézet is azért lett tavaszias, meg sok virág, de úgy látszik ez egyenlőre nem nagyon befolyásolja a természetet.
Holnap lehet, hogy Rinivel maratonozunk, az Alkonyatot és az Új holdat fogjuk egymás után filmen megnézni.
Fura belegondolni, hogy a márciusból és áprilisból összesen kevesebb mint 30 munkanap van.
Ma Olajos Szandi megjegyezte, hogy hamarosan itt a nyár, és bár még igazán tavasz sincs, de igaza van, 2 hónap múlva ilyenkor már mondhatni nyár lesz, főleg ha azt nézzük, már nem kell nap minz nap iskolába járnom.
Beszélgettünk Rinivel, Mesivel, Vikivel, hogy az egyetemi évek alatt ki lesz kolis ki nem, és egyenlőre még minden képlékeny, szeretnék kolis lenni, mert az mégis csak egy közöség, bár én nem vagyok híres a beilleszkedőképességemről, talán ott egy kicsit sikerülne, mintha teljesen kívülállóként albérletes lennék, de hát mint sok lehetőségnek ennek is meg van a pozitív és negatív oldala.

Sunday 7 March 2010

Nőnap, és egyéb borzalmak

Hát az elmúlt héten sikerült túl esnem a tablóképfotózáson, meg minden. Szóval ezt a hercehurcát már szerencsére letudtam.
Nem tudom volt e valami kirívó eset. Persze az hozzátartozik a valósághoz, hogy bizonyos személy(ek) a jelenlétem nélkül igencsak hangot adtak felháborodásuknak, mert felmerült a lehetőség hogy nem leszek rajta a tablón (istenem óvodás korom óta rettegek a fényképezéstől), de az az igazság, hogy pár számomra fontos ember kedvéért igenis képes vagyok áldozatokat hozni. Megint csak érdekes, hogy várakozásommal szemben, ugyan ezen személy(ek), másnapi jelenlétemkor már nem adtak hangot véleményüknek. De nem baj, úgy tervezem hogy majd ma meglepem őket azzal, hogy odaadom azt a nyamvadt fotót.
Másik érdekesség talán, hogy osztálytársamat, Roszik Szandit matekból "korrepetálom". Múlt hét szrdán és ezen a héten hétfőn, kedden. A kettesért küzdünk, nagyon remélem hogy sikerül, mert ha nem azt természetesen személyes kudarcként fogom megélni.
Ma van a nemzetközi NŐnap, ezt sem kedvelem túlságosan, ugyan úgy mint a valentin napot. De ezt is túlélem persze.
Egyre kevesebb idő van hátra a "tanévből" is. Próbálom tudatosítani magamban hogy ideje lenne, meg hasznos lenne tanulni, de igazából a matekon kívül a többi tárgy nem nagyon érdekel. A legkevésbé a töri, bár szerintem ennek a töri "utálatnak" köze van Szénásihoz, nem nagyon kedvelem mint töri tanárt, földrajznak sokkal jobb volt. A magyarnál a szóbeli gondolata nem tetszik igazán, az angolnál szintén a szóbeli zavar. Mint sokan mások én is utálok hülyét csinálni magamból egy rakat tanár előtt.
A tanulizmus borzalmusz kezdőnapjának időpontja mint egy elszabadult BKV busz a lejtőn egyre sebesebben közeledik, hogy letaroljon mindent ami az útjában áll, köztük talán engem is. Reszkessünk együtt, közeleg a nagy tudásbemutatás napja, május harmadika.....

Robert - Bel Ami

Szerintem nagyon nagyon fogom szeretni ezt a filmet, istenem, ez a hacuka rohadt jól áll neki.
Nem kell megijedni nem vagyok az a csöpögősen, ultramániás Ő érte, de azért szeretem a filmeket amikben szerepel. Annak azért rohadtul örülök, hogy nem 150-200 évvel ezzelőtt élt. Mert akkor nem tudták volna filmre venni ÍGY.   :)

Friday 26 February 2010

Hogyan tovább..


Itt a tavasz, mármint elvileg! :)   Hiszen a márciust sokszor kapcsolják össze ezzel az évszakkal, meteorológiailag azonban csak március 20-21-e körültől számítják. Hogy valójában mikortól lesz tavasz pedig csak a természet tudhatja...
Ráadásul az sem nyújt vigasz miszerint Február 2-án a medve (ami állítólag előjön ilyenkor téliálmából) meglátta árnyékát (mert napos idő volt, és talán sikerült megszabadulnia a csipáktól), ami így még 40 nap hideget jósol, ebből még van mától számítva 2 hét. Szóval jó esélyünk van rá, hogy április 1-én bolondok napján verőfényes napsütéses tavaszias napunk legyen.
Persze az sem elhanyagolható, hogy 2 hét múlva lesz az év első F-1 futama. Sajnos Alonso addig már nem ül autóba tesztelés céljából, ma volt utoljára...
Még kerek 2 hónap van hátra, és jön a nagy tanulizmus borzalmusz először írásos majd szóbeli része.
És még megjegyezném hogy kevesebb mint 5 hónap van a 18. szülinapomig, ami jogi szempontokból fontos. Felnőtté válásom napjának nem nevezném, szerintem adig még többszáz hét fog eltelni.
Jelenlegi problémám a tablóképfotózással van. Borzalmas folyamat az egész, és még nem vagyok benne 100%-ig biztos hogy megtudok vele küzdeni. De ennek érdekében ma több lépést is megtettem, a végeredmény egy része hétfőn dől el. Aki tud szorítson. Köszcsi!!! xD


Tuesday 16 February 2010

FORMA-1 :D

Na jó, nem bírom tovább muszáj egy kicsit erről is beszélnem, hiszen kevesebb mint egy hónap van már csak hátra, sőtt pontosabban 26 nap múlva lesz az első futam a 2010-es szezonban. Na már most nézzük csak kik is lesznek ott ezen csapatok és versenyzők szempontjából.

Csapatok, Autó, Versenyzők:
-Ferrari F-10-es autója Felipe Masa és Fernando Alonso fogja idén vezetni.
-Mercedes GP MGP W01-es autója Nico Rosberg és Michael Schumacher.
-Red Bull Racing RB6-os autója a tavalyi felállással Sebastian Vettel és Mark Webber.
-McLaren MP4-25-ös autója idénis a bebetonozott Lewis Hamiltonnal és a 2009-es világbajnok Jenson Buttonnel.
-Renault R30-as autója Robert Kubicával és Vitalij Petrovval aki orosz újonc, és még kicsit instabil a helyzete anyagi okok miatt.
-BMW Sauber C29-es autóját Kobajasi Kamui és Pedro de la Rosa fogja vezetni.
-Toro Rosso SRT5-ös kódjelű autójával állt elő, melyet Sébastien Buemi és Jaime Alguersuari próbál versenyzésre késztetni.
-Virgin VR-01-es modellje áll rendelkezésére a csapat két pilótájának Timo Glocknak és Lucas di Grassinak.
-Force India VJM03-as autóját Adrian Sutil és Vitantonio Liuzzi fogja vezetni.
-Lotus T127-es autója Jarno Trulli és Heikki Kovalainen rendelkezésére áll majd.
-Williams FW32-es autóját Nico Hülkenberg és Rubens Barrichello fogja vezetgélni.
-Campos mint újonc csapat sajnos még anyagi gondokkal küszködik, eddig Bruno Senna volt az egyetlen hivatalos versenyzője.
-US F1 autóját február végére ígérik, eddig neki is egy hivatalos versenyzője van Jose Maria Lopez.

Sunday 14 February 2010

Valentin nap

A mai napi horoszkópom amit sms-ben kapok minden reggel: "Kissé magányosnak érezheted magad, a lelked érzékenyebb a kelleténél, és úgy érzed nincs senki, akivel megoszthatnád a problémáidat." - tisztára betesz egy ilyen jóslás az egész napnak. Főleg ha az a nap ugyebár a valentin nap, nem tudom más hogy van ezzel de ilyenkor a szinglik igenis rohadtul magányosnak érzik magukat, mert őket nem fogja senki kényeztetni, meglepni stb. ezen a napon.
Na jó nem kesergek tovább emiatt, hiszen nyavajoghatok ezért is mert vasárnap van és menni kell vissza a koliba, hogy kezdetét vegye egy újabb hét. Ami persze jó hír hogy már csak 9 iskolai hét van és vége. Valami féle ígéretet tettem hogy csak kerek alkalmakkor emlegetem hány hetet kell még kibírni, na most a magyarázat hogy a kilencest miért említettem. A 9 = a legnagyobb egyjegyű szám, nem mellesleg páratlan, valamint négyzet szám. xD
Valami feladat kéne nekem amit tetszene és szívesen csinálnám, mert túl sok szabadidőm van. Persze tölthetném tanulással de az nem én lennék. Unatkozom, és nem tudom hogy tegyek ellene.
Ráadásul holnap még tablókép fotózás is lesz este a suliban és én nem akarok elmenni, de muszájszerű így nem fogom megúszni, ami újabb hatalmas csapás lesz az önérzetemnek... (sírok, na jó nem, de ez akkor is szörnyű).
Elveszett bárányka érzésem van, na jó ez hülyén hangzik, de ha egyszer abba a bizonyos álmodozó típusba tartozok és mindig rájönni hogy ezt csak elképzeltem fájdalmas. Tudom, tudom most jön hogy akkorminek álmodozom, de ez már csak ilyen ördögi kör álmodozok-csalódok-álmodozok-pofáraesek-álmodozok...
És a tetejébe még naív is vagyok, a jóisten vagy az anyatermészet igazán jólelbánt velem, mert természetesen nem bennem van a hiba, én ezen nem tudok változtatni :), már csak abban reménykedek hogy egyszer kinövöm, de így közel a 18-hoz már ebben is kezdek kéletkedni.

Friday 12 February 2010

Kreativ Blogger

Na még egy dolog amit be kell pótolnom. Szóval én is megkaptam a kreatív blogger díjat, de szerintem nem teszem ki mert nem tudnék minden játékszabálynak megfelelni. De köszönöm Rinitinek hogy gondolt rám.
És íme az a rész ami tetszik a játékszabályokból:
7 dolog rólam:
1. Rettegek a ruhaboltoktól, kórházaktól, éttermektől, színházaktól és még egy csomó helytől ahol számomra túl sok ember van. Szerintem az emberek száma ami még nem túl sok az a kettő.
2. Minden vágyam  hogy egyszer Spanyolországban éljek, de félek hogy nem fogok olyan sok szülinapomat megünnepelni hogy ez az álmom valóra váljon.
3. Utálom a meglepetéseket, ha lefényképeznek és az ünnepeket (karácsony, szülinapok, húsvét..stb.).
4. Sokak szerint pesszimista vagyok, ezúton tájékoztatom őket hogy ez nem igaz, mert én óvatos optimista vagyok, csak néha jól titkolom. Én mindig a boldog pozitív végkifejlettnek drukkolok.
5. Idén érettségizem és ugyebár nekem is lekellett adnom a jelentkezési lapomat a továbbtanulásom céljából, na mármost első helyen Debrecen - Matemetika szak, második helyen Szeged - Matematika szak, harmadik helyen Dunaújváros - Gazdálkodási és menedzsment szakot jelöltem meg. Csak hogy érezzétek ennek a nyilatkozatnak a jelentőségét ezt eddig kevesebb mint 10 ember tudta.
6. Ha egyszer eljön az ideje és ha nem vagyok meddő, akkor majd egy gyereket szeretnék, méghozzá egy fiút. Nagy valószínűséggel a Dani nevet kapná.
7. Kedvenc évszakom a tél, kedvenc kajáim amiben van krumpli - jó sok krumpli, utálom a kutyákat, nem sűrűn hallgatok zenét, szeretek filmeket tölteni, és könyvolvasási mániám van.

Wednesday 10 February 2010

Szalagavató

Hú, szóval ez is meg volt. Nem mondom hogy imádtam, de jóhogy túl vagyunk rajta, az a rengeteg ember...
De így meg van a szalag is amin a jó évszámok szerepelnek, és én szerintem büszkén viselem.
Ismét havazás, szegény kis hóvirágok a hótakarószint alá kerültek. A téltemető pedig még elő sem  mert merészkedni.
Egyre kevesebb nap van hátra.  ---> és nem csak az tanévből, hanem például a forma-1 kezdéséig is már csak alig egy hónapnyi napocska van hátra.
Kíváncsi vagyok Alonso és a Ferrari kapcsolatára, meg persze az egész szezon eseményeire.

Január

Először is sajnálom, hogy ilyensokáig nem írtam....

Na nézzük csak mitörtént januárban ami fontosnak mondható:

1, Kikaptuk a félévit, ami nekem nem lett valami fényes, de végülis nem különösebben érdekel. Innestől kezdve már csak a Február, Március, Április hónapok vannak, és vége a sulinak. :)
2, Január 20-án feladtam a felvételi jeletkezési lapomat: Debrecen-Szeged-Dunaújváros sorendben. Az első két helyen a matematikátjelöltem be, a harmadiknál pedig a gazdálkodásiés menedzsmentet. Remélem az első helyre vesznek fel, és sikerül végig csinálnom, hogy alkalmazott és gazdasági matematikus lehessek.

Ezen kívül sok hó esett, párszor elzúgtam a jég miatt, és persze vártuk is meg nem is a szalagavatót, ahova én külön megkértem ofő-t hogy 2004-2010 es szalagot prezentáljon.

Thursday 31 December 2009

Utolsó 2009-es nap...


Azt hiszem itt a búcsú ideje. Persze csak ettől az évtől, hiszen teli reénnyel, esélyekkel, meg minden egyéb pozitív szarsággal vár minket 2010. Azt hiszem ez az év egyszerre lesz nagyon szar és nagyon jó.. A megérzéseim pedig ritkán tévednek. Szóval nem mondom hogy ebben az évben bármireis büszke lehetnék, mert ez egyáltalán nincs így. Sőt egy csomó alkalom jut eszem be amikor vissza forgattam volna a sors kerekét, hogy na akkor ezt inkább kihagynám az életemből. De akkor az olyanok mint én, akik ilyen szerencsétlenek hogy nem képesek hibátlanul élni, vagy másokéból tanulni, azok csak az ilyen esetekből tanulhatnak, márha tudnak...
Én szerintem a reénytelen csoportba tartozom és még ebből sem tudok tanulni. De hát ismétlés a tudás atyja, majd a 15. alkalom után talán nem lesz 16. :)
Na de nézzük csak, ami azért pozitív dolog volt ebben az évben az az hogy beleszerelmesedtem az olvasásba. Valami csoda folytán leérettségiztem fizikából, meg volt egy osztályzóm töriből. Ami egyből mutatja hogy rengeteg lyukas órám volt ebben az évben.
Ünnepek fronton szar év volt, de nem is vártam jobbat. Ez a rész hozta a formáját, mintmindig... :D
És ebben az évben kezdtem meg a 12. A osztályt is, ami nagyon furi, hiszen semmi újat nem érzek így végzősként amit ne éreztem volna 11, 10, 9, 8, 7-es koromban.
És igen, a 2010-es év ebből is lesz jelentős, végzek a középiskolai tanulmányaimmal, 18 éves leszek, és ha minden jól megy érettségi után ősszel elkezdem az egyetemet.
Jézus, ez borzasztó, milett a sok idővel ami eddig eltelt, hogy telhetett el, nem vagyok biztos benne hogy akarom e ezt az egészet. Hiszen lehet nem is vagyok kész rá, vagy ha elbukom az akadályok rengetegében??
Erre mondják bízz magadban, hát asszem teszek egy próbát...
Szomorkodni nem szomorkodok, hogy vége ennek az évnek, és örülök mert sok mindent kaptam és elvesztettem, de idén nekm ez volt megírva, és mivel ezt az egészet túl éltem, úgy gondolom elég jól vettem az akadályokat. Hiszen a lényeg, a pozitivitás...
Sokkal ellentétben én ma nem megyek  sehova, ha minden igaz Rinivel "átmsnezzük" mgunkat az újévbe, ami így valamiképpen mégis rendhagyó lesz.
Szóval mindenkinek jobb új évet mint amilyen az óéve volt, és akkor nagyon nagy baj nem lehet xD...!!