Nem tudtam ellenállni....
Saturday, 9 July 2011
Fura, meg idióta, meg cukkini pöri
Rájöttem, mennyire idióta vagyok...
Érzelmi biztonság?? Mielőtt ilyenekre kezdenék vágyni, nem ártana ha utána néznék feltalálták e már ezt a csodát, jelen esetben ha feltalálták is nagyon exkluzív dologról lehet szó, mert engem eddig messziről elkerült, és nem hiszem, hogy pont a közeljövőben bukkanna rám..
Arról már nem is beszélve hogy az egyik kizárja a másikat, vagy biztonság, vagy érzelmek, de a kettő nem jár kéz a kézben..
Azt hiszem a mai akciómmal, sikerült az érzelmi púpomtól megszabadulni, vagy ha pontosabban akarom kifejezni magam, akkor felszabadítottam, és útjára engedtem, mert egy ilyen púpnak mint neki több kell hogy járjon mint egy káosz.
Ma kihúztam egy francia kártyát aminek az volt a jelentése, hogy egy bizonytalan és szomorú nőt látok, akinek rengeteg problémája van. Értitek, külön kártyám van a francia pakliban.... Ezt inkább nem is kell kommentálni, max., annyi ideig amíg kiigazítjuk hogy még az illető nem nő..csak valami olyasmi.
Ráadásul több ízben megkaptam már hogy fura vagyok, jézusom, mi bennem a fura??? Valaki elmagyarázhatná...
És mivel tudom hogy Riniti mennyire érzékeny a holnapi nappal kapcsolatban, így már ma B.Sz-t kívánok neki <3,<3,<3
És Mesi kedvéért, leírom, hogyan csináljuk cukkini pörköltet kicsit másképp.......
Hozzávalók:
1 db cukkini, a kicsitől a nagyig bármelyik jó
3-4 db krumpli
1 db vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1-2 db paradicsom
2-3 dl víz
kevés olaj
kevés őrölt pirospaprika
Elkészítés:
Az igazat megvallva, ez már amolyan zöldségragu féleség de nagyon finom. Kevés olajon megdinszteljük az apróra vágott hagymát, magyarul addig amíg szép üveges színe lesz, és még nem kezd el pirulni. Aztán beletesszük az apróra vágott cukkinit és krumplit, körülbelül akkorára mint ha krumplit tennénk fel főni mondjuk krumplipürének, szóval ne legyen túl nagy, de azért nagyon apró se. Én a fokhagymát is most tenném bele, de aki nem szereti, annak nem kötelező. 2-3 percig kavargatjuk, majd rátesszük a pirospaprikát összekavarjuk, és felöntjük vízzel hogy ellepje. Megvárjuk hogy felforrjon, majd kisebb lángon addig főzzük amíg a krumpli rendesen megpuhul. Eközben bármikor ízesíthetjük sóval, borssal, illetve ki mivel szeretné.
Ha ez megtörtént beletehetjük a szintén kisebb darabokra vágott paradicsomot, ez egy kis színt és pikáns ízt ad nekünk. Innentől kezdve még körülbelül 10 percig főzzük és készen is vagyunk. Ha valaki még ennél is ínyencebb akkor a paradicsommal együtt pár kanál tejfölt is tesz bele, garantálom, hogy nem rontja el.
Bármilyen tésztát hozzá főzve, én spagetti tésztával szeretem a legjobban ehető is.
Jó étvágyat.... :D
Érzelmi biztonság?? Mielőtt ilyenekre kezdenék vágyni, nem ártana ha utána néznék feltalálták e már ezt a csodát, jelen esetben ha feltalálták is nagyon exkluzív dologról lehet szó, mert engem eddig messziről elkerült, és nem hiszem, hogy pont a közeljövőben bukkanna rám..
Arról már nem is beszélve hogy az egyik kizárja a másikat, vagy biztonság, vagy érzelmek, de a kettő nem jár kéz a kézben..
Azt hiszem a mai akciómmal, sikerült az érzelmi púpomtól megszabadulni, vagy ha pontosabban akarom kifejezni magam, akkor felszabadítottam, és útjára engedtem, mert egy ilyen púpnak mint neki több kell hogy járjon mint egy káosz.
Ma kihúztam egy francia kártyát aminek az volt a jelentése, hogy egy bizonytalan és szomorú nőt látok, akinek rengeteg problémája van. Értitek, külön kártyám van a francia pakliban.... Ezt inkább nem is kell kommentálni, max., annyi ideig amíg kiigazítjuk hogy még az illető nem nő..csak valami olyasmi.
Ráadásul több ízben megkaptam már hogy fura vagyok, jézusom, mi bennem a fura??? Valaki elmagyarázhatná...
És mivel tudom hogy Riniti mennyire érzékeny a holnapi nappal kapcsolatban, így már ma B.Sz-t kívánok neki <3,<3,<3
És Mesi kedvéért, leírom, hogyan csináljuk cukkini pörköltet kicsit másképp.......
Hozzávalók:
1 db cukkini, a kicsitől a nagyig bármelyik jó
3-4 db krumpli
1 db vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1-2 db paradicsom
2-3 dl víz
kevés olaj
kevés őrölt pirospaprika
Elkészítés:
Az igazat megvallva, ez már amolyan zöldségragu féleség de nagyon finom. Kevés olajon megdinszteljük az apróra vágott hagymát, magyarul addig amíg szép üveges színe lesz, és még nem kezd el pirulni. Aztán beletesszük az apróra vágott cukkinit és krumplit, körülbelül akkorára mint ha krumplit tennénk fel főni mondjuk krumplipürének, szóval ne legyen túl nagy, de azért nagyon apró se. Én a fokhagymát is most tenném bele, de aki nem szereti, annak nem kötelező. 2-3 percig kavargatjuk, majd rátesszük a pirospaprikát összekavarjuk, és felöntjük vízzel hogy ellepje. Megvárjuk hogy felforrjon, majd kisebb lángon addig főzzük amíg a krumpli rendesen megpuhul. Eközben bármikor ízesíthetjük sóval, borssal, illetve ki mivel szeretné.
Ha ez megtörtént beletehetjük a szintén kisebb darabokra vágott paradicsomot, ez egy kis színt és pikáns ízt ad nekünk. Innentől kezdve még körülbelül 10 percig főzzük és készen is vagyunk. Ha valaki még ennél is ínyencebb akkor a paradicsommal együtt pár kanál tejfölt is tesz bele, garantálom, hogy nem rontja el.
Bármilyen tésztát hozzá főzve, én spagetti tésztával szeretem a legjobban ehető is.
Jó étvágyat.... :D
Friday, 8 July 2011
Itthon
Végre ismét "itthon"...
Szerencsésen átvészeltem a Polgárőr tábort, valamint az utána következő pár otthoni napot is, és most megint kedvenc tartózkodási helyemen Debrecenben vagyok..
Ha lesz hozzá elég bátorságom, akkor napokra lebontva megpróbálom felidézni a tábori dolgokat, de lehet ezzel várok még 1-2 napot, már csak azért is mert pluszba a nyakamba szakadt egy őrült, és nem tudom mit kezdjek vele, majd gondolom ezt is kitalálom :D
Egyébként próbálom új irányba vinni az életem, ennek érdekében már ma reggel is tettem egy őrült dolgot, de nem baj, nekem tetszik, hogy ilyen vagyok, akinek nem, az meg felejtse el hogy létezem.
Bár hihetetlenül hangzik, de alig 2 hónap van a nyárból már csak hátra. és ezek a napok is mint a szélvész, nagyon gyorsan fogynak. Annak azért örülök, hogy lent voltam a Balatonnál, meg hogy eljutottam Hévízre, bár az Zolinak köszönhető, ő volt olyan makacs, hogy nem hagyta hogy nemet mondjak...
És akkor már köszönetet mondhatok Julcsinak, Évinek, Petinek, hiszen egész héten támogattak a tömegiszonyom leküzdésében, vagy legalábbis hogy megpróbáljak kis időre elfeledkezni róla.
Szerencsésen átvészeltem a Polgárőr tábort, valamint az utána következő pár otthoni napot is, és most megint kedvenc tartózkodási helyemen Debrecenben vagyok..
Ha lesz hozzá elég bátorságom, akkor napokra lebontva megpróbálom felidézni a tábori dolgokat, de lehet ezzel várok még 1-2 napot, már csak azért is mert pluszba a nyakamba szakadt egy őrült, és nem tudom mit kezdjek vele, majd gondolom ezt is kitalálom :D
Egyébként próbálom új irányba vinni az életem, ennek érdekében már ma reggel is tettem egy őrült dolgot, de nem baj, nekem tetszik, hogy ilyen vagyok, akinek nem, az meg felejtse el hogy létezem.
Bár hihetetlenül hangzik, de alig 2 hónap van a nyárból már csak hátra. és ezek a napok is mint a szélvész, nagyon gyorsan fogynak. Annak azért örülök, hogy lent voltam a Balatonnál, meg hogy eljutottam Hévízre, bár az Zolinak köszönhető, ő volt olyan makacs, hogy nem hagyta hogy nemet mondjak...
És akkor már köszönetet mondhatok Julcsinak, Évinek, Petinek, hiszen egész héten támogattak a tömegiszonyom leküzdésében, vagy legalábbis hogy megpróbáljak kis időre elfeledkezni róla.
Thursday, 23 June 2011
Kedves Rák!
Napi horoszkóp:
A könyvekben ott van minden probléma megoldása. Ezt jó tudnod ma, hiszen a csillagok szerint egy könyv vagy egy írásos anyag (talán egy e-mail) lesz a segítségedre egy probléma megoldásában. Ha elakadnál valamiben, bátran nyisd fel az első könyvet, ami a kezed ügyébe kerül!
A könyvekben ott van minden probléma megoldása. Ezt jó tudnod ma, hiszen a csillagok szerint egy könyv vagy egy írásos anyag (talán egy e-mail) lesz a segítségedre egy probléma megoldásában. Ha elakadnál valamiben, bátran nyisd fel az első könyvet, ami a kezed ügyébe kerül!
Tuesday, 21 June 2011
149 - én
Annyira szeretem amikor esik az eső, és jelen pillanatban Debrecenben esik :D, ez már csak azért is jó, mert ráadásul még este is van, magyarul sötét.
Tudom, hogy unalmas, a fejem is fáj tőle, de még mindig gyenesdiás...
150 ember....
Mind 18 éven felüli....
Önzőség hogy 6-7 napot nincs kedvem az életemből erre a szarra áldozni, csak azért mert apa szeretné...?
De beleegyeztem, így aztán lesz szerencsém az egészet testközelből megélni, vajon miért nem ugrok ki a bőrömből örömömben?? Talán mert ha meg tudnám tenni, nem is kéne mennem, hiszen nem lennék a bőrömben...
Tudom, hogy nagyon nyűgösen hangzik, de nappali életmódot kell folytatnom, csapat munkában részt kell vennem, meg mindenféle rendőrségi előadásokon, tudom, hogy nagyon vonzó pasik az egyenruhások, de nekem a rendőrök pont nem a zsánereim, valahogy a tűzoltók felé húz a szívem, ha már itt tartunk...
Ráadásul az a megtiszteltetés ér, hogy kapok egy polgárőrös láthatósági mellényt, meg sapkát, bár ha itt tartunk én legszívesebben egy gumibotot szeretnék, hogy mindenki aki valami hülye feladatra akar rávenni, jól megverhessem... Csak úgy feszültséglevezetőként.
Tudom, hogy unalmas, a fejem is fáj tőle, de még mindig gyenesdiás...
150 ember....
Mind 18 éven felüli....
Önzőség hogy 6-7 napot nincs kedvem az életemből erre a szarra áldozni, csak azért mert apa szeretné...?
De beleegyeztem, így aztán lesz szerencsém az egészet testközelből megélni, vajon miért nem ugrok ki a bőrömből örömömben?? Talán mert ha meg tudnám tenni, nem is kéne mennem, hiszen nem lennék a bőrömben...
Tudom, hogy nagyon nyűgösen hangzik, de nappali életmódot kell folytatnom, csapat munkában részt kell vennem, meg mindenféle rendőrségi előadásokon, tudom, hogy nagyon vonzó pasik az egyenruhások, de nekem a rendőrök pont nem a zsánereim, valahogy a tűzoltók felé húz a szívem, ha már itt tartunk...
Ráadásul az a megtiszteltetés ér, hogy kapok egy polgárőrös láthatósági mellényt, meg sapkát, bár ha itt tartunk én legszívesebben egy gumibotot szeretnék, hogy mindenki aki valami hülye feladatra akar rávenni, jól megverhessem... Csak úgy feszültséglevezetőként.
Monday, 20 June 2011
Hozom a formám....
Jézusommmmmm!!!
Be akar darálni a rendszer, hála apának...
Szóval, kicsit későn, de eszembe jutott, hogy sz OPSZ (Országos Polgárőr Szövetség, nekem ehhez kellett 10 perc, mármint az sz betűs részhez...xD) oldalán utána nézhetnék ennek a balatonos dolognak...
Khm, sokkal hamarabb kellett volna erre gondolnom.
Mert, hogy apa ugye polgárőr, és hát mondta hogy Gyenesdiáson lesz ilyen polgárőrségen keresztül szervezett kirándulási lehetőség, menjek.
Mondom miért ne, hiszen apának fontos ez a cucc, ráadásul a gyávaságomra célozgatott, ami nálam tiszta vörös köd, szóval jó hogy igent mondtam, mivel ha ezt nem vállalom be, akkor valami más, amit még csak most szervezgetek, tervezgetek sem jöhet majd létre később, lehet így se, bár a spirituális és mágikus segítséget, támogatást meg kaptam, a lustaságom nagy akadályozó tényező, meg ki tudja, lehet addigra meg jön a józan eszem, és rávilágít, hogy amit tervezgetek elég nagy hülyeség, hiába akarom én bátor dolognak feltüntetni, ugye-ugye, az a vékony határvonal, milyen vékonyka is...
Szóval, utána néztem, így egy héttel előtte, és volt szerencsém kideríteni, hogy az egész ilyen továbbképzésnek is beillő diktatórikus polgárőr nevelde....
Na, én eddig amennyire tudtam az egésztől baromira távol álltam, de most, lehet hogy mégis csak kénytelen leszek elmenni, hiszen ott a nevem a listán, nem kéne apát leégetnem, csak hát az is igaz, hogy ha elmegyek is leégetem, mert mint említettem, az ég világon semmit nem tudok, az egész polgárőrhadikultúráról.
De legalább, sikerült a fürdőruha felvétel kockázatát majd nem nullára csökkenteni, hiszen kinek lesz ideje lubickolni, amikor ilyen fontos katonai túlélőtábort kell túlélnie...
És azt is olvastam, hogy vannak olyan elvetemült polgárőr tanoncok, vagy nem is tudom minek nevezzem őket, akik minden évben amikor csak lehet elmennek.....ááá, szerintem ez már az elmebetegség bizonyos határát is súrolja.
De pont ezért, mert én mégis csak a nyápic kategóriába tartozom ilyen szinten, elhatároztam, hogy ha tényleg kutya kötelességem elmenni, akkor az egészről napi beszámolókat fogok készíteni, mert ez valami olyan lesz amit nem hiszem, hogy 26 éves koromig, mert ez a felső korhatár, még egyszer meg fogok ismételni.
Bár amilyen sanyarú sorsom lesz, lehet nem lesz internet se, ami kisebb fajta világvége, de szerencsére, én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki már akkor is élt, amikor az internet nem volt egy a hétköznapi szegény embereknek is elérhető minden napi dolog, tehát ismerem a tollat és a papírt, és majd ha tényleg túléltem, minden féle látható károsodás nélkül, beleérte ebbe a nyolc napon belüli és kívüli sérüléseket, agykárosodást is, akkor megjelentetem napi lebontásban a blogon is. Azt mondjuk nem tudom kit fog ez egyáltalán érdekelni, de hogy röhögi lehet majd rajt az biztos. Meg így abban a szerencsés helyzetben is leszek, hogy bármikor vissza olvashatom amikor nagyon nyomott hangulatom lesz....xD.
Be akar darálni a rendszer, hála apának...
Szóval, kicsit későn, de eszembe jutott, hogy sz OPSZ (Országos Polgárőr Szövetség, nekem ehhez kellett 10 perc, mármint az sz betűs részhez...xD) oldalán utána nézhetnék ennek a balatonos dolognak...
Khm, sokkal hamarabb kellett volna erre gondolnom.
Mert, hogy apa ugye polgárőr, és hát mondta hogy Gyenesdiáson lesz ilyen polgárőrségen keresztül szervezett kirándulási lehetőség, menjek.
Mondom miért ne, hiszen apának fontos ez a cucc, ráadásul a gyávaságomra célozgatott, ami nálam tiszta vörös köd, szóval jó hogy igent mondtam, mivel ha ezt nem vállalom be, akkor valami más, amit még csak most szervezgetek, tervezgetek sem jöhet majd létre később, lehet így se, bár a spirituális és mágikus segítséget, támogatást meg kaptam, a lustaságom nagy akadályozó tényező, meg ki tudja, lehet addigra meg jön a józan eszem, és rávilágít, hogy amit tervezgetek elég nagy hülyeség, hiába akarom én bátor dolognak feltüntetni, ugye-ugye, az a vékony határvonal, milyen vékonyka is...
Szóval, utána néztem, így egy héttel előtte, és volt szerencsém kideríteni, hogy az egész ilyen továbbképzésnek is beillő diktatórikus polgárőr nevelde....
Na, én eddig amennyire tudtam az egésztől baromira távol álltam, de most, lehet hogy mégis csak kénytelen leszek elmenni, hiszen ott a nevem a listán, nem kéne apát leégetnem, csak hát az is igaz, hogy ha elmegyek is leégetem, mert mint említettem, az ég világon semmit nem tudok, az egész polgárőrhadikultúráról.
De legalább, sikerült a fürdőruha felvétel kockázatát majd nem nullára csökkenteni, hiszen kinek lesz ideje lubickolni, amikor ilyen fontos katonai túlélőtábort kell túlélnie...
És azt is olvastam, hogy vannak olyan elvetemült polgárőr tanoncok, vagy nem is tudom minek nevezzem őket, akik minden évben amikor csak lehet elmennek.....ááá, szerintem ez már az elmebetegség bizonyos határát is súrolja.
De pont ezért, mert én mégis csak a nyápic kategóriába tartozom ilyen szinten, elhatároztam, hogy ha tényleg kutya kötelességem elmenni, akkor az egészről napi beszámolókat fogok készíteni, mert ez valami olyan lesz amit nem hiszem, hogy 26 éves koromig, mert ez a felső korhatár, még egyszer meg fogok ismételni.
Bár amilyen sanyarú sorsom lesz, lehet nem lesz internet se, ami kisebb fajta világvége, de szerencsére, én még ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki már akkor is élt, amikor az internet nem volt egy a hétköznapi szegény embereknek is elérhető minden napi dolog, tehát ismerem a tollat és a papírt, és majd ha tényleg túléltem, minden féle látható károsodás nélkül, beleérte ebbe a nyolc napon belüli és kívüli sérüléseket, agykárosodást is, akkor megjelentetem napi lebontásban a blogon is. Azt mondjuk nem tudom kit fog ez egyáltalán érdekelni, de hogy röhögi lehet majd rajt az biztos. Meg így abban a szerencsés helyzetben is leszek, hogy bármikor vissza olvashatom amikor nagyon nyomott hangulatom lesz....xD.
Friday, 17 June 2011
Front
Nos, hogy van mindenki?
Én egyszerre vagyok szuperül, és szarul is.
Most ismét Debrecenbe vagyok, ami jó, kicsit fura most, de jó. Ami rossz, hogy szét megy a fejem, emiatt az erős front hatás miatt. Nem tudom, hogy pontosan hogyan is kéne hozzá állnom, ennek a Balatoni kirándulásnak a gondolatához. Tetszik, csak túl sok ember, túl kicsi helyen, és túl meleg...bár ha szerencsém lesz, talán esni fog.
Aztán az is ott van, hogy egy hónap múlva megint öregebb leszek egy évvel. Nem mintha ez annyira ijesztő lenne, csak lelkileg kell tudni elfogadni, hogy a koromhoz képest kéne viselkednem, ami így kezd egyre távolabb lenni a fejemben lévő 13-14-es korú kislány gondolatától.
Szóval, a kaja front megint nagyon nyomorúságos, mert most meg a bőség zavara miatt nem tudom sokszor mit is szeretnék enni. Például ma úgy ébredtem hogy kukoricapelyhet szeretnék enni tejbe áztatva, mikor mindenki tudja hogy mennyi zöldség és gyümölcs közül lehetne választani....
Bár lehet megpróbálkozok a cukkini pörkölttel, mert az nagyon megtetszett nekem anyánál. Az a baj, hogy a fejfájás nagymértékben csökkenti a gondolkodási kedvemet, de mindez csak minimálisan érdekli a gyomromat.
A balatonos dolog már csak azért is zavar, mert ma volt szerencsém összetalálkozni a fürdőruhámmal, amit így kis önmagamat rábeszélés után fel is próbáltam...., a végeredmény az, hogy elbizonytalanodtam abban, fogok e egyszer is fürödni a balatonban, vagy inkább nem kockáztatok..
A lejutásról már nem is beszélve, hogy vagy visznek, vagy vonatozok, és őszintén szólva inkább a 7 órás vonatozás, mint hogy egy autóban 2-3 idegennel...(és ráadásul még lányok is).
Abban is elbizonytalanodtam kicsit, hogy mik is a jelenlegi céljaim, és ezek mennyire fontosak nekem.
Nem kell ezt szó szerint érteni, hanem inkább úgy, hogy mindig jön egy újabb gondolat, vagy ötlet, és valahogy rangsorolnom kell, hogyan is illeszthető be a jelenlegi listámra...és ilyenkor mindig elgondolkozok az eddig a listán szerepelt elemekről, és itt bizonytalanodtam el, nem abban, hogy esetleg adott esetben mennyire van értelme annak hogy vagyok xD.
Néha tényleg szeretnék egy érzelmi faktor kikapcsoló gombot, mert stresszes végig gondolni más szemszögéből is a dolgaimat, pedig néha a saját szemszögemre se jut elég időm, vagy adott esetben agysejtem..
Úgy szeretném hasznosnak érezni magam, de néha ehhez a gondolat maga kevés, ami viszont sok az a napsütéses órák száma, és ez erősen hátráltat.
Most fogok boltba menni, ha majd egyszer sötét lesz, de hogy mit is kéne vennem arról csak halvány elképzeléseim vannak, remélem mikorra odaérek megszáll az ihlet.
A frontra visszatérve, holnapra erős lehűlés és sok eső várható :D
Én egyszerre vagyok szuperül, és szarul is.
Most ismét Debrecenbe vagyok, ami jó, kicsit fura most, de jó. Ami rossz, hogy szét megy a fejem, emiatt az erős front hatás miatt. Nem tudom, hogy pontosan hogyan is kéne hozzá állnom, ennek a Balatoni kirándulásnak a gondolatához. Tetszik, csak túl sok ember, túl kicsi helyen, és túl meleg...bár ha szerencsém lesz, talán esni fog.
Aztán az is ott van, hogy egy hónap múlva megint öregebb leszek egy évvel. Nem mintha ez annyira ijesztő lenne, csak lelkileg kell tudni elfogadni, hogy a koromhoz képest kéne viselkednem, ami így kezd egyre távolabb lenni a fejemben lévő 13-14-es korú kislány gondolatától.
Szóval, a kaja front megint nagyon nyomorúságos, mert most meg a bőség zavara miatt nem tudom sokszor mit is szeretnék enni. Például ma úgy ébredtem hogy kukoricapelyhet szeretnék enni tejbe áztatva, mikor mindenki tudja hogy mennyi zöldség és gyümölcs közül lehetne választani....
Bár lehet megpróbálkozok a cukkini pörkölttel, mert az nagyon megtetszett nekem anyánál. Az a baj, hogy a fejfájás nagymértékben csökkenti a gondolkodási kedvemet, de mindez csak minimálisan érdekli a gyomromat.
A balatonos dolog már csak azért is zavar, mert ma volt szerencsém összetalálkozni a fürdőruhámmal, amit így kis önmagamat rábeszélés után fel is próbáltam...., a végeredmény az, hogy elbizonytalanodtam abban, fogok e egyszer is fürödni a balatonban, vagy inkább nem kockáztatok..
A lejutásról már nem is beszélve, hogy vagy visznek, vagy vonatozok, és őszintén szólva inkább a 7 órás vonatozás, mint hogy egy autóban 2-3 idegennel...(és ráadásul még lányok is).
Abban is elbizonytalanodtam kicsit, hogy mik is a jelenlegi céljaim, és ezek mennyire fontosak nekem.
Nem kell ezt szó szerint érteni, hanem inkább úgy, hogy mindig jön egy újabb gondolat, vagy ötlet, és valahogy rangsorolnom kell, hogyan is illeszthető be a jelenlegi listámra...és ilyenkor mindig elgondolkozok az eddig a listán szerepelt elemekről, és itt bizonytalanodtam el, nem abban, hogy esetleg adott esetben mennyire van értelme annak hogy vagyok xD.
Néha tényleg szeretnék egy érzelmi faktor kikapcsoló gombot, mert stresszes végig gondolni más szemszögéből is a dolgaimat, pedig néha a saját szemszögemre se jut elég időm, vagy adott esetben agysejtem..
Úgy szeretném hasznosnak érezni magam, de néha ehhez a gondolat maga kevés, ami viszont sok az a napsütéses órák száma, és ez erősen hátráltat.
Most fogok boltba menni, ha majd egyszer sötét lesz, de hogy mit is kéne vennem arról csak halvány elképzeléseim vannak, remélem mikorra odaérek megszáll az ihlet.
A frontra visszatérve, holnapra erős lehűlés és sok eső várható :D
Thursday, 9 June 2011
Szenvedés magas szinten
Hát igen, úgy tűnik túl éltem egy hetet itthon. Nem mondom hogy könnyű volt, de végül is jó részét átaludtam.
Holnap, ha semmi nem jön közbe, akkor találkozom végre Diával :D, 1 év után. Meg se fog ismerni, annyira elhíztam, meg tovább csúnyultam.
Na, de most ott tartok hogy lehet maradok még egy hetet, sőt, nem rég kaptam egy ajánlatot mely szerint június 26-július 2.-ig a Balatonon leszek, valami kimondhatatlan nevű helyen......
Holnap, ha semmi nem jön közbe, akkor találkozom végre Diával :D, 1 év után. Meg se fog ismerni, annyira elhíztam, meg tovább csúnyultam.
Na, de most ott tartok hogy lehet maradok még egy hetet, sőt, nem rég kaptam egy ajánlatot mely szerint június 26-július 2.-ig a Balatonon leszek, valami kimondhatatlan nevű helyen......
Thursday, 2 June 2011
Go home...
Szóval, igen maradt a biztos megfutamodás, azaz hogy kezembe vegyem ezt a mama által kitalált látogassuk meg Hajni dolgot, bár úgy gondolom lebeszélni nem fogom tudni, azért így valamivel mégis csak jobb lesz.
Nem tudom meddig maradok otthon, lehet hogy Dóri kiköltözéséig, hiszen miért ne? :D (why not?)
Addig is legalább biztosan olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogok egyenesen zabálni, amik nem fertőzöttek...
Pusssz Hajnal (és remélem az egész otthoni időtöltés dolgot, épen, a jelenlegi mentális szinttel, és épen élem túl)...
Nem tudom meddig maradok otthon, lehet hogy Dóri kiköltözéséig, hiszen miért ne? :D (why not?)
Addig is legalább biztosan olyan zöldségeket és gyümölcsöket fogok egyenesen zabálni, amik nem fertőzöttek...
Pusssz Hajnal (és remélem az egész otthoni időtöltés dolgot, épen, a jelenlegi mentális szinttel, és épen élem túl)...
Wednesday, 1 June 2011
65 év
2 dolog van, ami most felkavarta a lelkivilágom, az első, hogy mama pénteken lett 65 éves, és na mi következik ebből??? Hogy mostantól ingyen tömegközlekedhet, és hát első ilyen kiruccanásának célja mégis mi? Debrecen.
Szóval jön és meglátogat, nekem meg erre természetes reakciónak az jön, hogy akkor sürgősen megyek haza, hogy vagy lebeszéljem, vagy pedig az irányításom alá vegyem az eseményeket, tehát hogy akkor inkább én szervezzem meg, mint hogy derült égből kapjak a nyakamba egy mamát, mert az nagyon durva lenne......
A másik, hogy próbáltam az interneten rákeresni a kapor főzelék receptjére, hogy fel frissítsem a memóriám, hogy is kell pontosan csinálni, és el lehet képzelni mennyire meglepődtem, amikor 2 perc után még mindig nem találtam meg.... Így most, hogy más szerencsétlen, akinél szokás ilyen kaját főzni, hasonlóan ne járhasson, közinformációvá teszem mégis hogyan kell elkészíteni, akit mind ez nem izgat, annak javaslom ne olvasson tovább, semmi érdekes nem fog már elhangozni xD.
Kapor főzelék:
hozzávalók: ( 2 személy)
- 1 csokor kapor, kb. 10 leszedett levél
- cukor, ízlés szerint, kb. 3-4 evőkanál
- só, csipetnyi
- olaj, elfedje az edény alját
- liszt, 5-8 dkg
- tej, 2 dl
- víz
Elkészítés:
A leszedett kaporleveleket vágódeszkán apróra vágjuk, a legjobb minél pindurkábbra. Azután a kiválasztott edénybe olajat öntünk, mint említettem, hogy kitöltse az edényünk alját, ebbe beleszórjuk a lisztet, és ilyen nálunk fehér rántás féleséget készítünk, ami annyiból áll, hogy a lisztet megpirítjuk az olajon, az a jó, hogy ha kicsit híg ez a rántás, majd mielőtt éppen megpirulna a liszt, amit a halvány barna színe jelez, beleöntjük az apróra vágott kaprot. Gyorsan elkeverjük, majd ráöntjük a tejet, és megpróbáljuk csomómentesre keverni, majd még kb. ugyan ennyi vizet öntünk az edénybe. Egyenletes kevergetés mellett főzzük, addig amíg fel nem forr, és egyben ha mindent jól csináltunk be is sűrűsödik. Miközben kevergetjük, de a legvégén is hozzá adhatjuk ízlés szerint a sót meg a cukrot. A kevergetésre azért van szükség, mert hajlamos a leégésre, és a csomósodásra.
Én önmagában is nagyon szeretem, de ízlés szerint tükörtojással, sült virslivel, kolbásszal, fasírttal is nyugodtan párosítható. Ja és még annyit, hogy ugyan ilyen módon készíthető a saláta vagy sóska főzelék is.
Na most hogy túl vagyok a gasztronómiai okoskodáson, bevallom, hogy ma kitaláltam egy új módját a KAP pontok beváltásának, ugye aki t-mobile előfizető, az szerintem találkozott már ilyen pontokkal, én ma elkezdtem vele mobil lottózás keretein belül puttózni, az ötös lottót eddig is használtam vele, de a puttó az úgy mond új dolog, és sikerült is nyernem 200 Ft, ugye mekkora összeg??? xD Szerintem holnap még próbálkozok 1-2x hátha sikerül kicsit többet, mert az új Anita Blake könyvre kell gyűjtenem, ami hmmm, minő öröm, holnap jelenik meg a boltokban :)
Szóval jön és meglátogat, nekem meg erre természetes reakciónak az jön, hogy akkor sürgősen megyek haza, hogy vagy lebeszéljem, vagy pedig az irányításom alá vegyem az eseményeket, tehát hogy akkor inkább én szervezzem meg, mint hogy derült égből kapjak a nyakamba egy mamát, mert az nagyon durva lenne......
A másik, hogy próbáltam az interneten rákeresni a kapor főzelék receptjére, hogy fel frissítsem a memóriám, hogy is kell pontosan csinálni, és el lehet képzelni mennyire meglepődtem, amikor 2 perc után még mindig nem találtam meg.... Így most, hogy más szerencsétlen, akinél szokás ilyen kaját főzni, hasonlóan ne járhasson, közinformációvá teszem mégis hogyan kell elkészíteni, akit mind ez nem izgat, annak javaslom ne olvasson tovább, semmi érdekes nem fog már elhangozni xD.
Kapor főzelék:
hozzávalók: ( 2 személy)
- 1 csokor kapor, kb. 10 leszedett levél
- cukor, ízlés szerint, kb. 3-4 evőkanál
- só, csipetnyi
- olaj, elfedje az edény alját
- liszt, 5-8 dkg
- tej, 2 dl
- víz
Elkészítés:
A leszedett kaporleveleket vágódeszkán apróra vágjuk, a legjobb minél pindurkábbra. Azután a kiválasztott edénybe olajat öntünk, mint említettem, hogy kitöltse az edényünk alját, ebbe beleszórjuk a lisztet, és ilyen nálunk fehér rántás féleséget készítünk, ami annyiból áll, hogy a lisztet megpirítjuk az olajon, az a jó, hogy ha kicsit híg ez a rántás, majd mielőtt éppen megpirulna a liszt, amit a halvány barna színe jelez, beleöntjük az apróra vágott kaprot. Gyorsan elkeverjük, majd ráöntjük a tejet, és megpróbáljuk csomómentesre keverni, majd még kb. ugyan ennyi vizet öntünk az edénybe. Egyenletes kevergetés mellett főzzük, addig amíg fel nem forr, és egyben ha mindent jól csináltunk be is sűrűsödik. Miközben kevergetjük, de a legvégén is hozzá adhatjuk ízlés szerint a sót meg a cukrot. A kevergetésre azért van szükség, mert hajlamos a leégésre, és a csomósodásra.
Én önmagában is nagyon szeretem, de ízlés szerint tükörtojással, sült virslivel, kolbásszal, fasírttal is nyugodtan párosítható. Ja és még annyit, hogy ugyan ilyen módon készíthető a saláta vagy sóska főzelék is.
Na most hogy túl vagyok a gasztronómiai okoskodáson, bevallom, hogy ma kitaláltam egy új módját a KAP pontok beváltásának, ugye aki t-mobile előfizető, az szerintem találkozott már ilyen pontokkal, én ma elkezdtem vele mobil lottózás keretein belül puttózni, az ötös lottót eddig is használtam vele, de a puttó az úgy mond új dolog, és sikerült is nyernem 200 Ft, ugye mekkora összeg??? xD Szerintem holnap még próbálkozok 1-2x hátha sikerül kicsit többet, mert az új Anita Blake könyvre kell gyűjtenem, ami hmmm, minő öröm, holnap jelenik meg a boltokban :)
Tuesday, 31 May 2011
7+0+0+0 ?????
Nos az utóbbi időben megcsappant életkedv szintem, kicsit most emelkedést mutat, nem tudom meghatározni pontosan miért, vagy egyszerűen csak nem akarom, de ma egy jó napra ébredtem fel :D
Megint csináltam valami hülyeséget, amiről egyenlőre csak annyit mondhatok hogy titok :), de nagyon állat...
Azt is kiszámoltam, nagyon bonyolult volt, hogy még 45 napig vagyok 18 éves, és utána már nagyon közel fogok kerülni a 20-hoz, ami tudom hogy nem egy matuzsálemi kor, de akkor is, ez már rá fog mutatni arra hogy több mint 7000 napot megéltem, de szerencsére itt még nem tartok.., mert még csak 6894 napos vagyok..á meg gondoltam magam, ez már szinte agg kor.......................áááááááááááááááááááá....
Június 6-án leszek 6900 napos, és Szeptember 14-én leszek 7000 napos, jézusooooooooooooom...
Ráadásul mindez hetekben: 984 hét, órákban: 165454 óra, percekben: 9927271 perc, másodpercben: 595636299 másodperc... :'(
Megint csináltam valami hülyeséget, amiről egyenlőre csak annyit mondhatok hogy titok :), de nagyon állat...
Azt is kiszámoltam, nagyon bonyolult volt, hogy még 45 napig vagyok 18 éves, és utána már nagyon közel fogok kerülni a 20-hoz, ami tudom hogy nem egy matuzsálemi kor, de akkor is, ez már rá fog mutatni arra hogy több mint 7000 napot megéltem, de szerencsére itt még nem tartok.., mert még csak 6894 napos vagyok..á meg gondoltam magam, ez már szinte agg kor.......................áááááááááááááááááááá....
Június 6-án leszek 6900 napos, és Szeptember 14-én leszek 7000 napos, jézusooooooooooooom...
Ráadásul mindez hetekben: 984 hét, órákban: 165454 óra, percekben: 9927271 perc, másodpercben: 595636299 másodperc... :'(
Május
Hát ez is meg volt.
Mármint eljutottam oda, hogy megéltem a május hónapot is, és most jön a június. Nem is tudom vártam e vagy sem, egyszerűen csak az idő megállíthatatlan.
Mármint eljutottam oda, hogy megéltem a május hónapot is, és most jön a június. Nem is tudom vártam e vagy sem, egyszerűen csak az idő megállíthatatlan.
Friday, 27 May 2011
Komplikésön
Mostanában ha olvasok valamit ami még mindig kapcsolódik valahogyan az egész alkonyat világhoz, akkor jó eséllyel bele fogok botlani egy hasonló megjegyzésbe: "rájöttem hogy a féltékenységem az összes többi férfi vámpírral szemben legalább 24 órás elfoglaltságot vagy még többet okozna..."
Na és hogy ez velem miképpen kapcsolatos?
Nyugi, nem a féltékenység hanem a mélylélektani filozófiám az ami néha rengeteg időmet elveszi. Nem mondhatnám hogy tudatosan van kijelölve, hogy Hajni még 2 perc és 14 óra lesz, szóval gyorsan menj el pisilni, hogy a következő 2-3 órát semmi se zavarja meg, és nyugodtan elemezgethesd önmagad, hanem csak van egy kis csönd vagy valami unalmas körülöttem, és elkap az "örvény". És aztán néha csak azt sajnálom hogy nincs készenlétben valami papír, vagy hangfelvevő eszköz, hogy minden bölcsességre amire rájövök később is emlékezhessek...
A mai napi ilyen bölcsességem, amit megpróbálok tudatosítani magamban, ami soha nem egyszerű, hogy ne aggodalmaskodjak annyit, és ezzel összefüggésben, hagyjam hogy mindenki elkövethesse a saját maga hibáit, mert azok tesznek minket emberivé, és persze sebezhetővé, ha valaki pedig még arra is képes hogy tanuljon belőle, akkor akár okosabbá is....
Hogy ez hogyan jött?
Egyrészt nem volt nagy kunszt, mert magamból indultam ki, másrészt családi vonatkozásba kissé aggódom a húgom miatt, mert az oké hogy megfenyegetett, hogy meglátogat a nyári szünetben, és egy időre akár a nyakamon is ragad, de azt először is épen és egészségesen meg kéne élnie, na már most amit ma csinál nem éppen ezt segíti elő. Mert nyugodtan lehet hülyének nézni, de mi van ha csak ki akarják használni, hiszen 1-nem tudom hány ellen, szóval semmi esélye, és mivel azok közül az emberek közül senkit sem ismerek, van jogalapom a lehető legrosszabbat feltételezni róluk, akkor pedig valamilyen szinten mégis csak jogos hogy aggódom. Ráadásul, azt kérte kívánjak neki szerencsét, na már most nekem, igen csak különös viszonyom van fortunával, így egy ilyen általam összehozott megoldás, nem biztos hogy a legideálisabb módja annak, hogy bevonzzuk a szerencsénket, mármint rajtam keresztül....
De ha másik szemszögből nézem, akkor meg nevetséges hogy aggódom, mert azért van anyukánk nem?? Mármint még csak 18 éves vagyok, és nem vagyok szülőse, meg semmi, mégis mint kotlós a kiscsibéjét helyzetben vagyok, de őszintén szólva ez ösztönös, és nem igazán tudom elnyomni, akármennyire idegesítő is. Mert engem is zavar, hogy vannak ilyen megnyilvánulásaim, naaaaaaa....
De már csak azért is mondok valamit, hogy szembeállítsam önmagam két igen különböző oldalát, mert ez a felelősségteljes aggódós szerep már csak azért sem illik hozzám, mert 2 napja fincsi Hajni féle rántottára vagyok éhes, csak hogy ahhoz boltba kéne menni, amire meg azért nem vagyok képes, mert az a hatalmas gázgömb épp a földgolyónak azon részét sütteti ahol én is élek, és hiába vagyok már a nyálcsorgatós kiéhezett állapotban, kénytelen vagyok várni, amíg eléggé elforgunk (mármint én meg ez a golyóbis alattam), és már sötét lesz odakint. Igen, egy újabb rögeszme, amikor a kisebbségi, és önbizalmi komplexusaim teljes mértékben legyőznek, akkor előjön a jól bevált védekezés, hogy én csak naplemente után vagyok hajlandó kimozdulni, és ilyenkor mikor már a nyár felé tartunk, ez rohadt egy helyzet, mert mégis mikor megy le az a nyűves gázgömb, hát este fél kilenckor, és van képe hajnali öt órakor már vissza is térni......
Tudom, tudom, az élet komplikésön............
Na és hogy ez velem miképpen kapcsolatos?
Nyugi, nem a féltékenység hanem a mélylélektani filozófiám az ami néha rengeteg időmet elveszi. Nem mondhatnám hogy tudatosan van kijelölve, hogy Hajni még 2 perc és 14 óra lesz, szóval gyorsan menj el pisilni, hogy a következő 2-3 órát semmi se zavarja meg, és nyugodtan elemezgethesd önmagad, hanem csak van egy kis csönd vagy valami unalmas körülöttem, és elkap az "örvény". És aztán néha csak azt sajnálom hogy nincs készenlétben valami papír, vagy hangfelvevő eszköz, hogy minden bölcsességre amire rájövök később is emlékezhessek...
A mai napi ilyen bölcsességem, amit megpróbálok tudatosítani magamban, ami soha nem egyszerű, hogy ne aggodalmaskodjak annyit, és ezzel összefüggésben, hagyjam hogy mindenki elkövethesse a saját maga hibáit, mert azok tesznek minket emberivé, és persze sebezhetővé, ha valaki pedig még arra is képes hogy tanuljon belőle, akkor akár okosabbá is....
Hogy ez hogyan jött?
Egyrészt nem volt nagy kunszt, mert magamból indultam ki, másrészt családi vonatkozásba kissé aggódom a húgom miatt, mert az oké hogy megfenyegetett, hogy meglátogat a nyári szünetben, és egy időre akár a nyakamon is ragad, de azt először is épen és egészségesen meg kéne élnie, na már most amit ma csinál nem éppen ezt segíti elő. Mert nyugodtan lehet hülyének nézni, de mi van ha csak ki akarják használni, hiszen 1-nem tudom hány ellen, szóval semmi esélye, és mivel azok közül az emberek közül senkit sem ismerek, van jogalapom a lehető legrosszabbat feltételezni róluk, akkor pedig valamilyen szinten mégis csak jogos hogy aggódom. Ráadásul, azt kérte kívánjak neki szerencsét, na már most nekem, igen csak különös viszonyom van fortunával, így egy ilyen általam összehozott megoldás, nem biztos hogy a legideálisabb módja annak, hogy bevonzzuk a szerencsénket, mármint rajtam keresztül....
De ha másik szemszögből nézem, akkor meg nevetséges hogy aggódom, mert azért van anyukánk nem?? Mármint még csak 18 éves vagyok, és nem vagyok szülőse, meg semmi, mégis mint kotlós a kiscsibéjét helyzetben vagyok, de őszintén szólva ez ösztönös, és nem igazán tudom elnyomni, akármennyire idegesítő is. Mert engem is zavar, hogy vannak ilyen megnyilvánulásaim, naaaaaaa....
De már csak azért is mondok valamit, hogy szembeállítsam önmagam két igen különböző oldalát, mert ez a felelősségteljes aggódós szerep már csak azért sem illik hozzám, mert 2 napja fincsi Hajni féle rántottára vagyok éhes, csak hogy ahhoz boltba kéne menni, amire meg azért nem vagyok képes, mert az a hatalmas gázgömb épp a földgolyónak azon részét sütteti ahol én is élek, és hiába vagyok már a nyálcsorgatós kiéhezett állapotban, kénytelen vagyok várni, amíg eléggé elforgunk (mármint én meg ez a golyóbis alattam), és már sötét lesz odakint. Igen, egy újabb rögeszme, amikor a kisebbségi, és önbizalmi komplexusaim teljes mértékben legyőznek, akkor előjön a jól bevált védekezés, hogy én csak naplemente után vagyok hajlandó kimozdulni, és ilyenkor mikor már a nyár felé tartunk, ez rohadt egy helyzet, mert mégis mikor megy le az a nyűves gázgömb, hát este fél kilenckor, és van képe hajnali öt órakor már vissza is térni......
Tudom, tudom, az élet komplikésön............
Tuesday, 24 May 2011
Now....
Gondolom, mindenki ismeri azt a közhelyet, hogy minden kezdet nehéz. A közhelyek ugyebár közhelyek, de mindegyiknek meg van a maga ideje és helye, és az ember csak azt veszi észre, hogy az egyik ilyen közhely élőpéldája.
Igen az én kezdetem is ilyen nehéz, mert nem is tudom pontosan miről is szeretnék mesélni.
Talán kezdjük azzal, hogy egy napsütéses reggel, a főhősünk úgy dönt, itt az ideje, hogy mindent, amiért eddig küzdött, ebben a szent pillanatban feladja. Pontosan, feladja, és egy időre besöpri a sarokba, mert a kötelességtudat és a megfelelni vágyás, amit részben saját maga erőltet magára, hiszen alapvetően kinek is akarunk mi megfelelni? Még ha az illető főhős esetleg nőnemű is, vagy férfi, mert ez is olyan kettősség, amit rengetegszempontból nézhetünk, de a vége akkor is az, hogy önmagunknak akarunk legfőképpen megfelelni.
Tehát főhősünk ezen a csodálatos reggelen, olyan tizenegy óra környékén, felszabadítja önmagát, és elfelejti, hogy számba kell venni a környezete nem tetszését. Mert mindezt elhomályosítja döntésének felszabadító, és nyugalmat hozó mellékhatása.
Majd ahogy egy kicsit földközelbe ér, a boldogságtól való elszállás után, jön a dolog komplikáltabb része, mert most akkor illik elmesélnem, hogy ez a személy, mely jelképezi saját személyiségét, nem az a szeszélyes, semmirekellő fajta, csak ezt kellőképpen hatásosan tudja palástolni. Na de ha szerencséje van, és van a környezetében néhány palástalálátó ismerőse, akkor igenis bizonyíthatóan belátható, hogy ez a személy valóban szereti hasznossá tenni magát, persze azért a saját értékrendje alapján, ami nem árt, ha van, mármint az embernek értékrendje, mert igenis belátható, hogy a rangsorolása az élet apró, és néha hatalmas dolgainak, mely már önmagában csoportosítva van, tulajdonképpen elengedhetetlen.
De mi is lehet az a hasznos, az értékrend minden pontjának megfelelő, pénzben mért fizetséget adó, napi kitudja hány órás igénybevételt követelő elfoglaltság?
Monday, 23 May 2011
Kapitány :)
Ma végre voltam moziban, és megnéztem 3D-sen a Karib-tenger kalózai 4-et.
Már csak azért is jó volt, mert elterelte a figyelmem, és kikapcsolt :)
De egyébként is imádom Jack Sparrow kapitányt, hogy ne essek abba a hibába hogy lehagyom a kapitányi rangjelzést :D.
Már csak azért is jó volt, mert elterelte a figyelmem, és kikapcsolt :)
De egyébként is imádom Jack Sparrow kapitányt, hogy ne essek abba a hibába hogy lehagyom a kapitányi rangjelzést :D.
Friday, 20 May 2011
ÁÁÁ
Hát ez a mai nap is elég hihetetlen volt, de maradjunk annyiban, hogy továbbra is mindenből elegem van, mert valahogy semmi se alakul úgy, ahogy azt én elképzelem, és akkor mégis hogyan jussak előbbre ha nem tervezhetek, mert amit terveznék az nem jön össze??
Thursday, 19 May 2011
ez fájt
Visszavonom az előző bejegyzést, mert nem kell izgulni, viszont van félni való, asszem találtam egy eszményképet, akibe beletudnék szeretni.....
Ajajajjjj
Jézusom, lehet szurkolni nekem, mert most olyat fogok tenni, amit még életemben nem, és én annyira izgulok, ha ez most nem sikerül, asszem egy időre elásom magam, szóval ha nincs hír az rossz hír, ha lesz hír, tehát újabb bejegyzéssel jelentkezem hamarosan, az lesz a jó hír, bár lehet a negatív végeredményt is hírré teszem xD.
De komolyan én nagyon hülye vagyooooook, szóval Viki teljesen reálisan látsz engem :D.
De komolyan én nagyon hülye vagyooooook, szóval Viki teljesen reálisan látsz engem :D.
Wednesday, 18 May 2011
ő vagy Ő
Mindig arra gondolok amikor megismerkedek valakivel, hogy jó lenne, ha belé végre majd szerelmes lehetnék, és utána mindig az van hogy csak önámítgatom magam, mert az illető valami miatt nem lesz szimpatikus.....
Nem tudom pontosan milyen lenne nekem az igazi, de mindig azt gondolom, hogy valahogy megérzem majd, vagy valami, de mivan ha nem is veszem észre a jeleket, vagy mint említettem, ámítgatom magam, és közben leélem az életem, a nagy Ő nélkül, mert nem akartam észre venni, hogy akár ő is lehet a nagy Ő..........
Nem tudom pontosan milyen lenne nekem az igazi, de mindig azt gondolom, hogy valahogy megérzem majd, vagy valami, de mivan ha nem is veszem észre a jeleket, vagy mint említettem, ámítgatom magam, és közben leélem az életem, a nagy Ő nélkül, mert nem akartam észre venni, hogy akár ő is lehet a nagy Ő..........
Tuesday, 17 May 2011
Karibbbbbb (L)
Bátraké a szerencse, de mégis milyen szerencse, és a bátorság mitől függ, az ami nekem már eleve bátor dolognak tűnik, vagy ami általánosan elfogadott bátorság, mert lehet hogy ami nekem bátor, az másnak gyáva, szóval megint egy viszonyított dologgal sikerült szembesülnöm.
Nem szeretem ezeket a közhelyeket, meg jól csengő szólásokat, közmondásokat, mert mindig megpróbálom őket kibogozni, és magamra nézve megtekinteni a jelentésüket, és khmm, nem mindig tetszik az eredmény...
Na és hogy említsek valamit ami nem olyan szokványos dolog velem kapcsolatban, hétvégén lesz egy randim, ráadásul nem én fogalmaztam meg, de ez egy ilyen sportosan romantikus találka lesz (:D), végre nem fogom egyedül nézni a hétvégi Spanyol Forma-1es futamot, mert lesz hozzá társaságom, bár ha szőrszálhasogató akarok lenni, akkor én leszek annak a valakinek a társasága, mert nála nézzük, de csak ha minden igaz... :)
A másik, hogy jó volna a héten elmenni moziba és 3D-ben megnézni a Karib-tenger kalózai 4-et, mert annyira szeretem Jack Sparrow-t, meg moziba menni és, de most nem hiszem hogy lesz rá lehetőségem.
Azon kívül, Június 2-án, azaz 16 nap múlva megjelenik a Laurell K. Hamilton Anita Blake Vámpírvadász sorozat következő magyarra lefordított része, a Skin Trade, magyarul valami Fogat Fogért címmel, 2 kötetes lesz, az egyik 272, a másik 288 oldalas ha jól emlékszem, és nekem nagyon is tetszik a borítója, most pedig megemlítem hogy Június 6-án pedig megjelenik ugyan ennek a könyvsorozatnak a következő tagja angolul, ami már csak azért is szívfájdalom, mert több év is eltelik mire lefordítják, pedig asszem ebben fog valaki fontosabb szereplő meghalni, és én annyira kíváncsi vagyok hogy ki, meg egyébként is az egész könyv érdekel, de még mindig nem tudok angolul :(....
Nem szeretem ezeket a közhelyeket, meg jól csengő szólásokat, közmondásokat, mert mindig megpróbálom őket kibogozni, és magamra nézve megtekinteni a jelentésüket, és khmm, nem mindig tetszik az eredmény...
Na és hogy említsek valamit ami nem olyan szokványos dolog velem kapcsolatban, hétvégén lesz egy randim, ráadásul nem én fogalmaztam meg, de ez egy ilyen sportosan romantikus találka lesz (:D), végre nem fogom egyedül nézni a hétvégi Spanyol Forma-1es futamot, mert lesz hozzá társaságom, bár ha szőrszálhasogató akarok lenni, akkor én leszek annak a valakinek a társasága, mert nála nézzük, de csak ha minden igaz... :)
A másik, hogy jó volna a héten elmenni moziba és 3D-ben megnézni a Karib-tenger kalózai 4-et, mert annyira szeretem Jack Sparrow-t, meg moziba menni és, de most nem hiszem hogy lesz rá lehetőségem.
Azon kívül, Június 2-án, azaz 16 nap múlva megjelenik a Laurell K. Hamilton Anita Blake Vámpírvadász sorozat következő magyarra lefordított része, a Skin Trade, magyarul valami Fogat Fogért címmel, 2 kötetes lesz, az egyik 272, a másik 288 oldalas ha jól emlékszem, és nekem nagyon is tetszik a borítója, most pedig megemlítem hogy Június 6-án pedig megjelenik ugyan ennek a könyvsorozatnak a következő tagja angolul, ami már csak azért is szívfájdalom, mert több év is eltelik mire lefordítják, pedig asszem ebben fog valaki fontosabb szereplő meghalni, és én annyira kíváncsi vagyok hogy ki, meg egyébként is az egész könyv érdekel, de még mindig nem tudok angolul :(....
Subscribe to:
Posts (Atom)