Na szóval, az aktuális helyzet az, hogy a szóbeli sötét felhői életem kék egén, kicsit arrébb torlódtak, mert jött egy enyhe fuvallat és a mai napról az én szereplésemet átrepítette a csütörtöki reggelre. Tehát a lényeg, kaptam még egy kis haladékot arra hogy valamit tanuljak, viszont csütörtök reggel 8.45-kor jelenésem van...
Hogy mi várható? Az angol szerintem kissé kínos lesz, mert én nem tudok semmit angolul, és 15 percet így eltölteni, szóval kínos lesz. A magyar attól függ mit húzok, ha valami olyasmit, amit egyáltalán nem tudok, akkor az is érdekes lesz. Nyelvtan tételeket nem tanulok, mert ofő azt mondta, meg ne merje senki se csinálni, hogy nem tud semmit nyelvtanból, így mivel én ezt egyenesen kihívásnak tekintem természetesen semmit nem tanultam, tanulok. A történelem, megint attól függ mit húzok. Nem szándékozok egyikből sem ötösre felelni, elég nekem 20 pont mind magyarból, mint töriből, és akkor a végén mind a kettő négyes lesz.
Apa és mama eléggé erőltetik, hogy most hogy majd itt áll előttem ez a nyár, meg kéne csinálnom a jogsit. Én csak azért nem vagyok benne biztos, hogy ezt most kéne e, mert 110.000Ft-ot épp az egyetemi tanulmányaim megkezdése előtt kiadni, mikor a tanulás sem megy ingyen..szóval, végül most igent mondtam, de sajna ott van bennem az a hülye megérzés hogy ezt még meg fogom bánni. Ráadásul egy régi általános iskolai osztálytársam is megy erre a tanfolyamra, hmmm, ez a nyár teli van megpróbáltatásokkal.
Egyébként tegnap meg ma hajnalban teljes gőzzel tanultam, meg Lilla és Viki is. Azt sajna nem tudtuk még tegnap, hogy ki mikor fog sorra kerülni, hála az idióta ofőnek, de Lilla felvetette a kérdést, hogy mekkora az esélye annak hogy ma hármónk közül valaki sorra kerül. Mondtam neki, hogy szerintem nagy, mert mi pont a névsor elejét, közepét és végét képviseljük. Hát mondhatni nem tévedtem sokat, mert Lilla másodiknak ment be, Viki pedig délután lesz. Ehhez képest az én csütörtököm még elég távoli.
Végül is örülök neki, hogy nekem olyan későn lesz, de persze nem lesz kellemes látni, hogy ők már mind a ketten túl lesznek ma rajta, míg én még próbálom megtanulgatni, az eddig meg nem tanult 40 tételt.
Most már valójában utoljára vagyok a héten a koliban, nincs már oka annak hogy többet ide vissza jöjjek, maximum tesómhoz látogatóba, de úgy hogy én is itt lakjak, már soha többé. Ez persze fura, hiszen életem igen jelentős 6 évét töltöttem itt, persze nem mindet ebben a kollégiumban, de a Teleki Blanka Gimnázium, mégis csak valamilyen szinten befolyásolta hogy most az vagyok aki. 24 nap múlva már én is 18 éves leszek. Fura lesz. Mármint tudom, hogy attól hogy 18 leszek, alapjaiban nem változik semmi, csak hát mégis nagykorúnak számítok majd, meg hát a tudat, hogy tessék tökre megvénültem :D. Na jó még nem leszek vén, csak idős xD.
Pontosan 1 hónap múlva ezen a napon fogják kihirdetni a ponthatárokat. Nekem Mesi fogja majd megnézni, és közölni a lesújtó, vagy nem lesújtó végeredményt.
Tehát az élet zajlik, a buktatók, az élet nehézségei sose lazítanak, csak jönnek és jönnek, megállíthatatlanul....
