Meglepetés

Vicces, hogy az elmúlt 7 év alatt, amióta álmodozom, vágyakozom e dolog megvalósításáról, most kerültem hozzá a legközelebb, de nem elég közel.

Talán sose lesz alkalmam ezt a dolgot valóraváltani, egy örök ábránd kép marad, egy megvalósulatlan fantázia.

Tegnap elzálogosítottam a gépem, mint kiderült a semmiért. Szerintem ez is teljes mértékben rám vall, kitépem a szívem valakiért, hogy utána végig nézzem hogyan nyisziteli darabokra, mert csak ennyire számított számára.

Sose esett még ilyen jól többes számot alkalmazni a személyemmel kapcsolatban, és nem hiszem, hogy a közeljövőben ez újra megismétlődne, egy időre elegem van az érzelmi szerelmi részből. Megvárom mi lesz 1 hét múlva, mi a döntés, mi az ítélet, és mivel nem vagyok hasznossági tényező, egyszerűen csak feladom. Vissza kell szereznem a gépem, ahhoz pedig pénz kell, és a pénz plusz érzelem sose adott még ki teljes összeget.

Mivel bárkinek beleszólása van az életembe, tessék a terv, holnap munkaügy, nincs más lehetőségem, majd pótfelvételin kecskemét kertészmérnök szak, levelezős talán, és máris meg van a hogyanja annak, hogyan sikerül látszólag örökre semmifalvára száműznöm magam.

Már csak egy férj kell, gyerek nem, de egy férjre igazán szükségem lenne, egy papíros valakire, aki nem gondolhatná meg csak úgy magát, hogy bocs, de ez nem megy, szia, puszi, cső. Mindent nem lehet egyszerre ugye? Azért bennem még él a remény..