Szülinap

Ez nekem elég stresszes. Ha lehetne nem is foglalkoznék vele, de megteszi helyettem más, és annak is én iszom meg a levét. Tehát jó ha minél előbb figyelmeztetek mindenkit, és felszólítom őket, tartsák be a szabályokat, ha velem akarnak játszani.
Apa állítólag már szervezkedik, jaj ő rendel hideg tálat, jessssszus, ki nem szarja le a hülye hidegtálat, még tortát se szokott normálisat vagy nekem tetszőt választani, akkor ilyenekre már minek veszi rá magát, előre borítékolom csak csalódást okozna. Mert úgy gondolkodik, mintha magának szervezné, nem veszi figyelembe, hogy nekem kellene. De majd én élvezetesen kiábrándítom, nekem is legyen már benne némi örömöm. Az első szabály, nem kell hideg tál, sőt, nem kell torta sem. Senkitől.
Nekem kicsit se esik jól, hogy mások kedvéért báj mosolyognom kell, pedig semmi kedvem, meghallgatni ugyanazokat az idióta anekdotákat, mint minden évben, és örülni a semminek. Apa előáll valami jelképessel, ami biztosan nem fog tetszeni, a tavalyi 200. éves évfordulós ezüstözött érmét is csak rakom ide oda, arra gondoltam leszek olyan tapló, hogy vissza adom neki, hogy ha egyszer magának vette, én nem tárolgatom, nekem nem kell. Meg persze fényképeket készíteni is kell, és megint én vagyok az ünneprontó mert nem vagyok benne. Hagyjanak már, aztán jogtalan felteszik mindenféle közösségi oldalakra, mutogatják fűnek fának, nekem meg ég a fejem, hogy azt hiszik mindenhez joguk van. Nem, nincs kép. Hiszen ez már hagyomány, már évek óta nem fényképezünk, és mégis minden évben megsértődnek. Sértődjenek, itt se leszek, szerintem nélkülem is tökéletesen végig tudnak menni, a begyepesedett napi menetrendjükön, és akkor legalább minden úgy lesz ahogy ők akarják, mert végül is ez az ő szülinapjuk, én csak a kellék vagyok, hogy keretet adjak az egészhez.
Most komolyan ha írásban sikerült konkretizálnom, pillanatnyi frusztráltságom okát, és hogy hogyan fogom kezelni, mennyire fogom élvezni mindezt az érintettekkel is közölni :P. Nem mintha ez boldoggá tudna tenni, inkább csak elégedetté. Én pedig vagyok olyan kis igényű, hogy beérjem ennyivel.