Élménybeszámoló, visszatekintés 3.rész

Miről kéne még mesélnem?

Augusztus elején belekezdtem a levelezésbe más emberekkel. Régen is terveztem ilyesmit, még olyan 7-8 évesen, de valamiért sose léptem a tettek mezejére. Most viszont igen.
Elég nehéz, hiszen fontos eleme a türelem, amikor a postást ostromolva napról napra várni, mikor érkezik levelem, és még válaszolni is rá.
Azt gondoltam ez szuper dolog lesz, mert így kiírhatom magamból ami éppen foglalkoztat, és ez majd pótolja, hogy nincs olyan sok ember körülöttem.
Tévedtem, ez nem sokat segít.
Az egyetlen ember akinek oda meg vissza vagyok a leveleitől, főleg, hogy azok e-mailek, és minden nap kapok, az Adrián levelei.
Párat már a Levelek mappában közzé is tettem, de ez nem a valós mennyiség. Augusztus 8. óta minden nap kapok tőle levelet, amire én minden nap válaszolok is, így már olyan 80 levélnél tartunk összesen.
Vele kezdem a napomat, és mivel én általában este válaszolok alvás előtt, vele is fejezem be.
Azon gondolkodtam, valahogy milyen lelki állapotban lennék ha nem segít át az utóbbi heteken.
Sokkal tartozom neki, és nagyon hálás vagyok.
Elgondolkoztam a megmaradt emberek szerepén is, és már nem tartom őket annyira az életem részének. Szomorú, de a távolság és a közös pontok hiánya gyorsan megöli ezeket az ismertségeket.
Azt is el kell fogadnom, hogy 20 éves nő vagyok, tehát még lehet arra az őrültségre is rátudom magam venni, hogy a 9 fiú csoporttársam közül kiszemeljek valakit, és idővel rámásszak xD.
Persze ehhez előbb fel kell őket deríteni, ami hétfőn valószínűleg meg is fog történni.
Jó lenne ha lenne köztük egy megfelelő, de annyira nem vagyok bizakodó.
Hétfőn azzal fogjuk kezdeni, hogy megírjuk az angol nyelvi szintfelmérőt, ami alapján csoportokba osztanak majd minket.
Nem kérdés, hogy én a legkisebb tudású csoportba kerülök xD. Csak azt nem értem, hogy ezen miért is kell részt venni, ha utána kiderül, hogy majd fizetni kell a nyelvoktatásért. Mindegy, majd lesz vele valami.
Csak minél hamarabb meg kell írnom, mert utána 1,8 km-et kell mennem a másik épületig ahol az összes többi órám lesz aznap.
Sajna már péntek van, így holnap kéne részt vennem az évnyitón ünneplőben, de én utálok fehérben lenni, ezért a debrecenit is ellógtam. Nagy a kísértés, hogy most is ezt tegyem. Nem tudom mivel büntetik a távollétet, de inkább az mint, hogy elmenjek. Majd este megpróbálom összeszedni magam, hiszen már az ünneplőmet is kimostam...
Most neki kezdek az Adriánnak íródó levélnek, ez az új kedvenc hobbim :D.