Ezen a héten próbáltam a sulival kapcsolatban bátrabb lenni, még mindig rettegek attól, hogy a környezetemben lévő emberek megbántanak, vagy kinevetnek, meg ehhez hasonlók. Nem merek megbízni bennük.
Sajnos ennek a fajta életszemléletnek az a hátránya, hogy bizonytalanná tesz, nincs szilárd kapaszkodóm, és emiatt még inkább félek.
Valahogy próbálok ebben a helyzetben is megnyugvást találni, vagyis kreálni magamnak egy ilyen szilárd kapaszkodót, ez van amikor sikerül, és van amikor nem, sajnos épp az aktuális lelkiállapotomtól függ, mert ilyenkor az önmagamba vetett hitem a kapaszkodó. És persze előfordul, hogy nem hiszek magamban. Másban se, de még magamba se, tudom ezt már kezeltetni kéne. Csak hát az megint csak előhozna egy bizonyos problémát, mert akkor el kéne fogadnom, hogy illyes fajta problémáim tényleg vannak, és meg kéne oldani őket, mert ha egy idegen szakembernek mindezt elmondanám, annyira valóságossá válna, hogy nem tehetnék ezentúl is úgy, mintha ez a probléma nem is létezne. És vagyok olyan gyáva és nagylelkű, hogy önmagamat eme illúziótól, továbbra se fosszam meg...
Arról pedig az iskola gondoskodik, hogy ne engedjem magam még több ilyen valótlan ábrándba ringatni, mint például, hogy nekem rengeteg a szabadidőm. Most kitalálták, hogy választani kell egy darab fakultációt, de lehet többet is, és erre szépen bejárogatni. Mondanom se kell, hogy az agyagozás nem szerepel ezen a listán, helyette van pénzügyi ismeretek, újságírás, meg egyéb hasonló megnevezésű témák, és persze ilyenkor várják, hogy lelkesen legyünk, meg kreatívak... Nos én akkor már ilyen kreatív hangulatban a csütörtök délutánonként tartandó pénzügyi ismeretekre fogok járni, nem azért mert ilyen elvetemült vagyok, hanem mert a kedvenc tanárom fogja tartani, és ő az én szememben egy olyan személy, akinél szeretném elérni hogy megjegyezze a nevem. Ez talán gyerekes, de én ilyen témában önhitt vagyok, és ezzel úgy gondolom növelhetem az ingatag lábakon álló önbizalmam. Egyébként ezt a fajta gyerekes vágyat már évek óta birtoklom, és általában a matek és töri tanároknál vetettem be, mindig az a cél hajszolt, hogy az én nevemet az elsők között tanulja meg az a bizonyos tanár xD.
Na igen, a másik, most már tényleg ősz van, hiszen október meg minden, de mégis hol késik az őszre oly jellemző hideg nyirkos időjárás?? Tudom, hogy most mint eső rajongó a hétvége elvileg bővelkedni fog csapadékban, de nem lehetett volna ezt már hamarabb bevezetni? Illetve remélem, hogy akkor ennek a 20-on fokoknak erre az évre egyszer és mindenkorra vége :D.
A drága, néha ki nem állhatjuk egymást húgommal kapcsolatban azt a talán meglepő, önmagamat részben ismerve viszont sorsszerű elhatározást tettem, hogy jó esély van rá, fel jön hozzám a következő hétvégén. Nos ma már kicsit el is bizonytalanodtam, mi van ha jövőhét végén is olyan betegségi állapotban lesz mint most, és megint úgy fogunk veszekedni mint egy éve?? Hát gondolom nem lesz könnyű, de mint mindig most is reménykedem, épp a megfelelő fodrászatban tervezek időpontot foglalni, csak nem tudom merjem e, mert mi van ha az apám annyira megharagszik rám a magas telefonszámla miatt, hogy hétfőn még se küld pénzt, aminek hatására nem tudok én se pénzt küldeni Dórinak, amiből vonatjegyet vehetne, és pechemre, még a diákhitelemet se utalnák jövőhét pénteken. Az anyagiakkal kapcsolatos félelmeim ugyanazon kaptafára működnek, mint az emberekkel szembeni félelmeim, szóval csak azt tekintem valósnak ami tényleg ott van a számlámon, és amíg nem érkezik meg, rettegek, hogy soha nem is fog, vagy, hogy nem az előre megbeszélt időben, hanem sokkal később.
Erre szokták egyesek azt mondani, hogy én már meg se lennék anélkül, ha valami miatt nem izgulhatnék, hát köszi...
No comments:
Post a Comment