Harag

Biztos hülyeség, de annyira mérges tudok lenni az apámra. Annyira zavar, hogy folyton arra kényszerít, hogy a pénzért könyörögjek. Pedig a családi pótlékot miattam kapja, és már az elején mondta, hogy amint megkapja utalja át nekem. Erre persze, minden hónap elején lenyúlja, és nem küldi el, csak ha könyörgök érte. És az egész, hogy nem tudja mit miért teszek annak ellenére, hogy legalább 6x elmagyaráztam. Egyik fülén be, a másikon meg ki. Egyszerűen utálom. Mindent meghallgatok amiket mond, én tudok rájuk emlékezni, vagy időpontokat fejben tartani, de ő erre fordítva már képtelen. Ez sokat elárul mennyire vagyok a végén a fontossági listáján. Mindig belém tud rúgni valamivel, és a legtöbbször észre sem veszi. Hogy rohadna meg.
Tegnap még örültem az érettséginek, annak ellenére, hogy sajnos nem lesz hibátlan, jobb lesz mint az első volt azaz 90%, de nem lesz 100%-os. Béna vagyok. De az már biztos, hogy többször nem próbálkozom.
A munka az egész jó, csak az utolsó 1-2 óra telik el lassan. Az azért nekem megnyugtató, hogy elvileg augusztusig lesz ez a meló. Legalább nem kell hazamennem. Most már arra is gondoltam, hogy a szülinapomra sem megyek haza, azt is besorolom a karácsonyhoz hasonló családelkerülő ünnepek közé. Én idióta, még arra is gondoltam tegnap este, hogy megyek és pünkösdkor azaz két hét múlva hazalátogatok, de így az egésztől elment a kedvem. És csak hergelem magam, mert persze meg kell várnom a délutánt, hogy összeveszhessek apával, mert addig VDSZ-es elintéznivalói vannak, és én még mindig vagyok annyira figyelmes, hogy csak utána küldjem el a faszba.
Adatrögzítés közben új szokásként zenét szoktam hallgatni. Sikerült a telefonom zenerészét 130 számra felduzzasztani, hogy változatos legyen. Ezeket a számokat szoktam hallgatni mikor rajzolgatni támad kedvem, vagy épp idegbeteg vagyok mint most, és segít lenyugodni annyira, hogy ne akarjam az első utamba kerülő ember torkát jól megszorongatni.
Egyébként hazamenni azért csábító, mert kedvem lenne Cserkeszőlőbe menni, strandolni egy jót, fagyit enni, napozni, és elfelejteni, hogy mi van a való világban.
Egyébként elég durva, hogy máris az 5. hónapban járunk, amikor most volt szilveszter. Annak azért örülök, hogy már csak 4 hónap van, amíg elkezdődik az újabb amerikai foci évad, kár, hogy ez egybe esik a sulikezdéssel. xD.
Azon gondolkozom, megváltoztatom a felvételi sorrendemet, amolyan miért ne feelingel.