Az önértékelésem kicsit megszenvedi az ittlétet. Milyen embereket látok az utcákon? Alacsonyakat, de nem az átlagos fajtából, hanem a második fok, amikor jézus milyen picurka ember. Utána, hmm, szegény nem is valami piszkafa, sőt. És mégis van aki mindkettő, egyik se, vagy valamelyik, de ettől függetlenül szép. Még ha hónaljig fent van a nadrágja akkor is, vagy ha betűri a felsőjét. És mit érzek én, sajnos nem azt, hogy de jó milyen magas vagyok, vékony, és csúnyácska. Nem. Azt, hogy én is milyen kis alacsony vagyok, kövér, és csúnyácska. És még álmaim mellméretével is együtt kell élnem.
Tegnap láttam egy férfit, legszívesebben lefényképeztem volna, ahogy velem szembe jött. A haja, és a csöppet dús arcszőrzete is, világító vörös volt, az a világos de erős vörös, mindehhez szürke cuccokat viselt, ellehetetlenítve ezzel, hogy bárhova máshova nézz, mint a fejére.
Olvastam pár útikalauzt, megtudva, hogy rossz turista vagyok, ha nem eszek ír gulyást, valami tengeri herkentyűs ételt, illetve birkát. Visszafelé kezdve, egyedül csak pörköltet ettem birkából, de szívesen megkóstolnék valami sült elkészítési módot, a lényeg, hogy belsőség nélkül. A herkentyűk nehezebb eset, amire emlékszem az valami krémleves volt, halból, kagylóból, rákból, meg ki tudja miből. Utálok hányni, szóval csak óvatos vagyok, de gondolom, valamikor ezen is túl kell esni. Már csak azért is mert tartok tőle.
Valamint találtam egy látni valót, ami nem temető, templom, vagy vár. Egy sziklafalról van szó, amilyen szerencsém van, legalább ezen az oldalán a szigetnek, csakhogy egyenlő távolságra a jelenlegi és a jövőbeni lakhelyemtől, ez amolyan autóval megközelítős hely, úgy hogy talonba tettem.
Viszont elkezdődött a Pre-Season, az NFL-ben. Az első meccs a Hall of Fame, nem volt túl nagy szám, már eleve, hogy felkészítő mérkőzés, másrészt, Dallas - Miami párosítás. Ahogy állandóan Tony Romoztak, kiakadtam, utálom azt a seggfejet, így a végére bealudtam, a végeredmény se lett valami acélos, 50 alatti összpontszám.
Az egész menetrendről készítettem listát, mely meccseket kéne vagy lehetni meglesni, de így kicsit meginogtam, azokkal az eseményekkel kapcsolatban, amit csak időtöltésnek szántam, mert egyik csapat se hoz lázba. És olyan is van, aminél ellenséges érzést keltő csapat is jelen lesz.
Amikor meccset nézek, az idegeim megnyugtatása céljából, általában eszek, amolyan végítélet előtti utolsó vacsora átkötéssel, bármit amire csak rátalálok. A helyemet se találom, egy 3-4 órás egybefüggő sport eseményt nem mindegy hol és hogyan néz az ember lánya, vagy az eseményekre való reagálás, a bírók ellenfelek saját játékosok szidása.
Az egésztől csak úgy érzem magam, mint aki rossz kontinensen és országban van, vajon ha az utcán velem szembejövőket megállítanám, hogy hé, melyik a kedvenc NFL csapatod, és rendszeresen nézed e, az első 100-ban találnék egyet is?