Saturday, 23 March 2013

Hipermarket

Nem nagyon tudom mi érdekeset írhatnék az elmúlt napokról.
Ma például dolgoztam, egy hipermarket baromfi pultjában. Ez volt a harmadik alkalom, de most meg is sérültem, xd, csak karcolás, az egyik műanyag tálcafedő sarka megcsikarta a jobb hüvelykujjam tövét, elég szörnyű hely, rájöttem mennyi mindenhez kell a hüvelykujj mozgatása, még gépeléshez is, leragasztottam, hátha hamarabb gyógyul, mert kevesebb támadás éri, de így is fáj.
De érdekes emberek között lenni, végül is ez annak nevezhető.
Ha az ott dolgozókat nézzük, akkor a legtöbb egy hisztis picsa, bár nekem a kedvenc szavam rájuk a ribanc. Ott tesznek keresztbe a másiknak ahol tudnak, részben kárörömből, részben pedig nyalásból valamelyik felsőbb vezetőjüknek, alkalomtól és helyzettől függően kinek kinek.
Én azt szoktam mondani, hogy csak parancsot teljesítek, azok értelmét és gyakorlati hasznát nem tisztem megítélni. Persze azért csak a magam iránytó módján, mert mit tud csinálni, ha nem tetszik, hazaküld, és akkor legalább hazajöhetek az én kicsikémhez és a barátjához a nethez.
Érdekes módon, ilyen hazaküldős fenyegetős helyzetbe még nem kerültem, pedig néha jó lenne. Tegnap is voltam, és mondhatom az akciós csirkecuccok miatt egész nap roham volt, ma kevesebb hús érkezett, így ez még délelőtt lecsengett, utána akár a homlokomra is írhatta, volna, folyton ugyanazt szajkóztam, nem nincs, elfogyott, majd holnap reggel lesz leghamarabb, de érdemes jó korán jönni, mert gyorsan elkapkodják.
A tegnapi napot viszont megszépítette a segítőtársam, nem tudom ki volt olyan előrelátó, de a nagyfokú érdeklődésre felkészülve, ketten szolgáltunk ki, bár a srác első napos volt... Viszont 8 órát körülötte sündörögni, áhhh kész jutalom volt. Nehéz volt nem arra gondolni, hogy milyen lenne beszorulni vele egy liftbe 1-2 órára. Mivel a jelek értelmezésében elég analfabéta vagyok, talán hasonlóra gondolt, mikor arra célzott ha tudja melyik szobában lakom, majd ahhoz az ablakhoz jön részegen énekelni. Persze ott létét főleg ma hiányoltam vagy értékeltem nézőpont kérdése, amikor újabb első napos srácot kaptam, tized vagy huszad annyira jó pasi képében, bár talán a pasi erős túlzás, srác, 18, félénk, túlsúlyos, kopasz... Sanyi legalább magas volt (nagyon magas, olyan pont nekem ideális magas), amolyan bárcsak megölelnél és jól magadhoz szorítanál testtel, szép szemekkel, és duruzsoló hanggal.
Sanyi egyenrangú partner volt, simán megtanulta a kiszolgálást, a mérlegkódokat, segített kipakolni, ládákat cipelni, és persze cuki volt, úgy éreztem van társaságom, végre nem egyedül húzom az igát.
Ez a srác (gáz de még arra se vettem a fáradtságot, hogy megkérdezzem a nevét) viszont a tökéletes csicska, mást nem is csinált, mint pakolta azokat az árukat amiket mondtam neki, hogy hozzon ki, persze előtte mutassam meg, melyik láda, vagy mi a neve annak a csirke alkatrésznek. Ez is jó volt, mert imádok irányítgatni, mégis, azért van különbség.
Például február végén mikor először voltam, mind dolgozni a hipermarketben, mind a baromfi pultban szinte semmit se magyaráztak el, vagy mutattak meg. Tegnap a második napomon a bpultban mégis könnyebbség volt, hogy a legtöbb mindent már ismertem. És nekem van annyi eszem, hogy felfogjam, ahhoz, hogy a segítőm teljes értékű munkát tudjon végezni, nemárt elmagyarázni a dolgokat, csak, hogy ő is megértse. Tanítgatni szeretek, olyan felsőbb rendű érzés, de a szokásos lenéző stílus nélkül, kedvesen is el lehet valamit mondani a másiknak ha még nem volt olyan helyzetben, én pedig már igen és tudom mi a teendő. Utálom az olyan embereket akiktől félek kérdezni, mert egyrészt azt érezteti velem, hogy egy szarkupac vagyok, másrészt nem is képes a kérdésre érthetően válaszolni, vagy a válasza nélkülöz mindenféle lényegi információt.
Reggel viszont már úgy álltam a pult mögé, mint aki mindig ezt csinálta, és ami még jobb volt az ott dolgozók is így kezeltek, hagytak szabadon munkálkodni, a segítőm a kezem alá dolgozott (csinálta amit mondtam), nekem pedig csak a vevőkkel kellett foglalkoznom, 11-ig voltak is rendesen, tegnap még délután háromig kitartott a készlet, a mai napon pedig látszott, hogy hétvége van.
Ha a sok a szabadidőm, van egy plusz kedvenc elfoglaltságom, velem szemben van a zöldséges gyümölcsös részleg, néha még a virágos állvány is ott van, és van egy árufeltöltő pasi akin érdemes szemet legeltetni, na őt szoktam nézni. Ahogy a gazokkal bánik, amolyan szükséges rosszként látszik szinte, hogy azt gondolja, mennyi gaz :D, vagy káposzta pakoláskor a ládákba, jaj maradj már ott, hülye zöldség, istenem de elegem van belőled....
Megyek elvileg több napra a jövő héten is, belekóstolok kicsit a csemege pultba is, bár bevallom attól rettegek. Mentőövként azzal nyugtatgatom magam, hogy még mindig szólhatok, hogy inkább segítenék a baromfi pultban, az akciók úgyis tartanak még a jövő héten is, talán megengedik.
Eddig 8x8 órám, és 1x12 órám van, igyekszem gyűjtögetni őket, bár rávenni magam van, hogy elég nehéz.

No comments:

Post a Comment