Eddig se tartottam magam túl normálisnak, most mégis olyasmibe akarok belekezdeni, amit nem is lehet kellőképpen leírni, mekkora hülyeség. De ha nem lenne hülyeség, akkor nem is érdekelne, így ez 22-es csapdája.
Én pedig hagyom magam csapdába csalni.
Azért írok most, mert apa reggel küldött egy sms-t mert olyan álma volt, hogy úgy érzi aggódnia kell értem. Ez felhívta a figyelmem arra, hogy ha balul ütnek ki a dolgok, legalább van, amit felmutathatok, hogy tudtam mibe mentem bele.
Próbálom ezt tapasztalat szerzésnek feltüntetni, de elég nehéz, talán ha majd túl leszek rajta, könnyebb lesz :).
Nem kell aggódni, az élet az én koromban csak ritkán halálos xD.
No comments:
Post a Comment