Egyedül

Azért nem írok másról, mert egyszerűen elegem van az emberi kapcsolatokból, az iskolából, a kötelezettségekből, mindenből, amit a társadalmi normatívák megkövetelnek. Időt szeretnék hogy rájöjjek mi az amit akarok, és hogyan akarom megvalósítani, hogy rájöjjek ki vagyok, miért vagyok a világon, és mit kezdjek a jelenlegi dolgaimmal, de ki vagyok én hogy az ilyen kívánságaimat teljesítsék, egy senki, és nekem is bele kéne valahogy tudni simulni a rendszerbe, de egyszerűen rendszeridegennek érzem magam, de a legrosszabb az, hogy ha lenne is időm nem tudnék mit kezdeni vele. Éjjen a tehetetlenség érzése.
Talán jobb is hogy az utóbbi időben nem volt szerencsém találkozni senkivel, talán egy ideig még nem is kéne, most ez jó megoldásnak tűnik, szóval ez lesz a következő napirendi pont....