Szóval otthon éppen technikai gondokkal küzdök, internet hiánnyal.
Mivel már SAJNOS vége az őszi szünetnek, a koliban vagyok ahol persze van net, de akkor is a 3 napos hétvégéim így nem lesznek annyira kellemesek, mint lehetnének.
A szünet alatt, a világi infók ismerete nélkül, sokat tudtam gondolkodni, és rájöttem hogy egyébként tök magányos vagyok, ami vicces, az az hogy nekem ez nem tűnt fel. Asszem vagy az élénk fantáziám, vagy a tudatom tudatos cselekedete tette de nem éreztem magam annak. Most hogy erre így felhívtam a figyelmem, kicsit zavaró, de próbálok tenni ellene, magammal szemben elégedett vagyok, külsőleg ismerem a határaimat, nincs sok önbizalmam, aranyos kis mentális falakkal vagyok körülvéve, de egészen elégedett vvagyok az életemmel :).
Itt van ez a kissé télies őszi időjárás, és egészen márciusig ez a kedvenc időszakom, ilyenkor szinte mindig 10 fok alatti a hőnérséklet, szép a táj, és egyébként is imádom a telet.
A bolond kis buksimmal odáig is eljutottam, hogy valószínűleg sose senki nem fogja megkérni a kezem, vagy vesz el feleségül, hiszen nem olyan lány vagyok aki ezt megkaphatja, se nem szép, se nem kedves, se nem emberbarát. Majd csak megleszek valahogy, hiszen eddig is leéltem 17 évet, ugyan ennyit még van esélyem, ha nem meg bakfitty, vagy mi a szösz...
No comments:
Post a Comment