Szóval mint ígértem folytatom a szülinapom napjának leírását. Nem kell aggódni semmi épézláb nem történt, sőt mondhatni egy kívül állónak és nekem is borzalmas volt, mint mindig. Szerencsére tesóm csak délután hat körül jött ki, így addig senki nem csesztetett, így nyugodtan olvashattam végig az épen olvasott könyvemet a True Blood-ot. Még végeztem is vele hat előtt. Egyedül Rinivel beszéltem közben, aztán ugyebár jött tesóm és nem volt menekvés. Apa elkezdett grillezni, amiből én odabent csak annyit érzékeltem, hogy valaki füstöt csinált, még hozzá büdös füstöt…és persze szerintem az egész utcát kifüstölte, legalább a szomszédokat nem zavarták a szúnyogok, mert valószínűleg mind elmenekült. Én is szívesen menekültem volna el, bár csak szúnyog lehetnék… Nem kellett volna.. :S. Apa ilyen miccs nevű izét sütött, ami Romániában közkedvelt háromféle húsból készült kaja. Szerintem borzalmas, így hát 2 után, már nem is voltam éhes. A torta csokitorta volt, nem szeretem a csokitortát, élek halok a gyümölcstortákért, főleg a citromos ért és a narancsos ért. De ki is figyel ilyen apróságokra… Azon kívül, május 13 után, úgy döntöttem egy időre hanyagolom az alkoholt, nem vertem nagydobra, minek, úgy hogy azóta próbálom ehhez tartani magam, eddig sikerült, erre mit kapok egy üveg sangriát, annyira szar volt már a kedvem, hogy elkezdtem röhögni, de nem ittam belőle, nem a kedvencem, mert ha odafigyelnének rám, akkor tudnák hogy a portugál rosét imádom, azért képes lettem volna berekeszteni az alkohol tiltást. De megint mellé nyúltak. De végül nem veszekedtünk, nem volt hozzá kedvem, annyira abszurd volt a helyzet, hogy úgy döntöttem hamár anyához megyek hogy ő is lásson ezen a csodálatos napon, akkor inkább ott is alszom.
Anyáék szerencsére nem csináltak nagy ügyet a szülinapomból, így ott kellemesebb és jobb is volt a helyzet. Anya épp Dóri szobájának kifestésének közepén járt, fekete falak, vörös csíkkal :D. Szép lett. Aztán meg megnéztük az értelem és érzelem című filmet, mely közben véget ért a nap, az én legnagyobb örömömre. Egyébként mint kiderült mind mama mind apa le volt lombozva vagy törve hogy nem sikerült valami jól ez a szülinap dolog. Őszintén megmondva kicsit sem érdekel hogy szerintük milyen volt, ha jól megnézzük őt csináltak azt amit csináltak, mivel megmondtam hogy nem kell torta, erre kaptam egy olyat amit nem szeretek, mert apa és mama imádja a csoki tortát, de nem én. Akkor megmondtam apának hogy ne merje meg grillezni ezen a kúrva napon azt a szar miccset, mert nekem nem kell, legyen inkább valami olyan kaja amit ÉN szeretek, de nem ő megcsinálta, na és miért??? mert ő és mama ezt is imádja… Na de most komolyan, ha ez az ÉN szülinapom akkor miért olyan dolgok voltak amiket én utálok ők viszont szeretnek, nem ezt hangoztatja a mindenki hogy ez a nap az enyém, és bizonyos mértékben az van amit én szeretnék??? Még jó hogy idén már egyáltalán nem reménykedtem, mert akkor valószínűleg lett volna ordítozás meg sírás, de így nem volt, mert már nem számít. És mivel túl vagyok rajta nem is érdekel, inkább csak megkönnyebbült vagyok, hogy végre legalább ezzel sem kell foglalkoznom legalább 320 napig :)! Mert a lényeg hogy nézzük a dolgok pozitív oldalát, szerintem ebben jó vagyok :D.
No comments:
Post a Comment