Wednesday 29 July 2009

Nem tom...

Nem sok minden történik velem. Viszont nem szeretem az olyan dolgokat, amikre gondolok, pedig nem szabadna, és hirtelen megtörténik, de nem én csináltam, hanem a másik fél. És ilyenkor jön a nagy kérdés, miért tette??? Teljesen megzavart, most megint kezdjek el képzelegni, de a remény szerintem túl nagy luxus, hogy ilyen dolgokra pazaroljam, és valószínűleg feleslegesen, de sajnos itt a bizonyíték, hogy nem hagy hidegen az amit tett, sőt örülök neki, de mégse. Jajj nekem az emberek túl bonyolultak, mégis mihez kezdjek ezzel az egésszel. Ha nem reagálok rá semmit, akkor megszokottá válik a dolog, de akarom hogy megszokottá váljon, vagy tegyek ellene valamit. Ha nem reagálok fog még lépéseket tenni, vagy nem és kudarcnak gondolja. Ha viszont kudarcnak gondolja, akkor az engem valószínűleg zavarni fog, ugyan úgy mintha tenne még lépeseket. Tiszta 22-es csapája. De mi van akkor ha reagálok rá, mit reagáljak, van e egyáltalán értelme, vagy csak zűrt okozok mint mindig. De mi van ha, happy end lenne belőle, képes lennék rá. Az a baj hogy nagyon is kételkedem magamban, és ez nagyban rontja az esélyeket. Ráadásul, én félek az emberektől, a pasiktól is félek, mert olyan dolgokat akarnak, amit én is szeretnék, csak fenn tartásaim vannak a pasi személyével. Túl sok gátlással rendelkezem. Na meg túl magas képzeletbeli falakkal, amik az évek sőt hónapok előrehaladtával egyre csak nőnek és vastagodnak, és egy idő után lebonthatatlanok lesznek. Ezért gondolkodtam el rajta, hogy lehet velem van a probléma, és a szexuális nézeteimmel. Lehet, hogy csak rossz táborban keresgélek. Mert mi van ha leszbikus vagyok. Vagy olyan hormont termel a szervezetem ami taszítja ember társaimat. Nem tudom, remélem azért pár ilyen témájú kérdésemre választ kapok mielőtt meghalok. Ja a jelenlegi esettel, nem teszek semmit, kivárok. Adok az illetőnek egy hetet, és az alapján vonok le következtéteseket, és csak utána teszek valamit. Szerintem, vagyis ez a jóslatom: nem fog az illető csinálni semmit, ha letelt a hét, lehet nem is lépek, mert egy gyáva nyúl vagyok, és félek szembe nézni a lehetséges következményekkel, vagy lépek valamit, de túl negatív és pesszimista leszek és az egészből nem lesz semmi. Tehát most hogy így levezettem a következmény és tenni való listát, már csak úgy kell tennem, mintha semmi sem történt volna... :D

No comments:

Post a Comment