Felelősség

Ma este felkerülnek a ponthatárok az internetre, és ezzel eljött az ideje annak is, hogy eldöntsem végre mit kezdek a jövőmmel. Milyen szakra és melyik iskolába szándékozom tovább menni. Ezt könnyű kijelenteni, de rohadt nagy felelősség eldönteni. Persze mint mindig most is segítségemre lesz a megérzésem, de mi van ha rossz, vagy nem fogom bírni vagy nem tudom, elbukok, és kész összetörök. Nem akarok így érezni, így körültekintően kell döntenem, szar hogy ezzel akár örökre tönkre tehetem az életem, de választhatok jól is, és hogy épp melyik teljesül azt majd csak később az idő tudja megmondani. Mamám szerint egy katasztrófa vagyok, nem fejtette ki bővebben miért is gondolja így, csak kijelentette. Lehet, hogy igaza van, lehet, hogy téved. Ez is majd csak idővel derül ki. Elméletben ez csak tőlem függ, gyakorlatban persze egy csomó más dologtól is. Azt hiszem ha végre meg lesz a célom akkor tudni fogok érte küzdeni és tanulni, így még van esély rá hogy jól sikerüljenek a vizsgáim. Ultra fénysebeséggel telik az idő :S. Ez néha jó, de most nem igazán tudok neki örülni, jó volna többet gondolkodni a jövőmön, de nekem ennyi idő jutott, hát ezzel kell beérnem.
Ma meg figyeltem, hogy apához 5x szóltam, tesómhoz 7x még mamámhoz 3x a tegnapi nap folyamán, így talán sikerült annyit szólnom hogy egy fél oldalt betöltsön, szerintem nem fog elkopni a szám. Gondolkodni viszont ezzel szemben nagyon sokat szoktam, minden félén persze, de általában ezek se a családdal kapcsolatosak, ami ha megnézzük érdekes...
Azon kívül az alvási szokásaim is kicsit nyáriasodtak, délután 1 körül kelek és hanali 4 körül fekszek, persze egyedül. Ha a pókjaimat nem számoljuk...
Mostanság esti elfoglaltságként, a kamrában egérre vadászok, van egy késem is amivel két egeret már a másvilágra küldtem, most szándékozom a harmadikat is leszúrni vele, ha sikerül csinálok róla képet :D.